Huszonhat tagállam feje ült össze

Megkezdődött a NATO csúcstalálkozója Bukarestben

Megkezdődött a NATO csúcsértekezlete szerda este Bukarestben: a huszonhat tagország állam-, illetve kormányfőit Traian Basescu román elnök látta vendégül a háromnapos tanácskozást megnyitó munkavacsorán. Magyarországot Gyurcsány Ferenc kormányfő képviseli.

2008.04.02 18:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Szerda este Bukarestben párhuzamosan két másik fogadást is rendeznek. A román államfőhöz hasonlóan Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök is vendégül látja a kormánynak otthont adó Victoria-palotában a küldöttségek tagjait. Összesen kilencszáz személyt várnak a szervezők. Ez idő alatt a 3500 akkreditált újságíró sem unatkozik, őket Bogdan Olteanu, a román képviselőház elnöke hívta meg vacsorára. A NATO-csúcson a tényleges munka csütörtökön kezdődik, a résztvevők akkor látnak hozzá a napirenden szereplő, világpolitikai kérdések megvitatásához.

Szó lesz egyebek között Ukrajna és Grúzia meghívásáról a tagsági cselekvési terv keretei közé. Meghívást kap a tényleges tagságra Horvátország és Albánia, Macedónia viszont még mindig függőben van. Pénteken tartják a NATO-Ukrajna és a NATO-Oroszország Tanács ülését, ez utóbbin részt vesz Vlagyimir Putyin orosz elnök is. A mostani NATO-csúcs az utolsó, amelyen az utolsó mandátumát töltő amerikai elnök részt vesz. George W. Bush szerdán kijelentette: az atomfegyverek ma már közös fenyegetettséget jelentenek ezért felszólította Oroszországot, hogy vegyen részt az ezzel kapcsolatos stratégiai együttműködésben, amelyről Putyinnal a csúcstalálkozón és később Szocsiban is egyeztetni kíván.

Eltérő vélemények a bővítésről a NATO-csúcs megkezdése előtt

Röviddel a NATO bukaresti csúcsértekezletének szerda esti kezdete előtt távolról sem volt egyetértés a szövetség tagállamai között a tervezett bővítéseket illetően. Közvetlenül a csúcs megnyitása előtt is eltérő véleményeket fogalmaztak meg a tagállamok vezetői erről a kérdésről. "Meggyőződésünk, hogy korai lenne megadni Ukrajnának és Grúziának a (tagjelölti) státust" - mondta Bukarestbe érkezésekor Angela Merkel német kancellár.

Hozzátette azonban, hogy azért nyitva marad a szövetség ajtaja e két ország előtt, van kilátásuk egy későbbi csatlakozásra. (A két volt szovjet köztársaság azt reméli, hogy a háromnapos bukaresti NATO-csúcson meghívást kap a szövetség tagsági cselekvési tervében való részvételre, vagyis tulajdonképpen tagjelölti státust kap). Német és francia diplomaták azonban jelezték tudósítóknak, hogy Párizs és Berlin akadályozni igyekszik az értekezleten Ukrajna és Grúzia George Bush amerikai elnök által szorgalmazott és több más tagország vezetői által is támogatott befogadását a cselekvési terv keretei közé.

Attól tartanak ugyanis, hogy a Fekete-tenger partján fekvő volt szovjet köztársaságok felvétele, illetve felvételük folyamatának megkezdése válságos helyzetet teremthet a szövetség és Oroszország viszonyában, amelyet már amúgy is alaposan megterhelt a koszovói kérdés és az a washingtoni terv, hogy az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeit Csehországba és Lengyelországba telepítik. Kanada miniszterelnöke viszont egyértelmű támogatásáról biztosította Ukrajna és Grúzia törekvését. Stephen Harper felszólította Bukarestben a többi tagállam vezetőit: ők is álljanak Ukrajna és Grúzia igénye mellé, már csak azért is, hogy meggyorsítsák vele e két ország demokratikus reformjait és gazdasági fejlődését.

A görög ellenkezés miatt továbbra is problémás kérdés Macedónia felvétele. "Megmondtuk: ha nincs megoldás, meghívás sincs" - erősítette meg szerdán az athéni álláspontot Dora Bakojannisz görög külügyminiszter. Görögország azzal fenyegetőzik, hogy megvétózza a volt jugoszláv köztársaság tagságát, ha nem jön létre megállapodás az utolsó pillanatban a tagjelölt ország nevének megváltozatásáról. (Macedónia neve megegyezik Görögország legészakibb tartományának nevével. Athéni álláspont szerint Görögország északi szomszédjának neve burkolt területi követelést foglal magába.)

Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió volt elnöke felszólította a Bukarestben egybegyűlt vezetőket: ne nyissák meg egy újabb geopolitikai konfrontáció korszakát. A Rosszijszkaja Gazeta számára írt cikkében, amelyet csütörtökön közöl az orosz lap, s amelynek részleteit előzetesen ismertette az orosz ITAR-TASZSZ hírügynökség, Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy "egyre kaotikusabb világunk folyamatainak átgondolt szabályozására van szükség". Az iraki háború megmutatta a világnak, milyen következményekkel járnak a nemzetközi problémák erővel való megoldására tett kísérletek - figyelmeztetett.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.