Az amerikai-orosz viszony feszültségének oldása

A George Bush elnöksége alatti utolsó NATO-csúcs

George Bush amerikai elnök saját külpolitikai örökségének megmentésén fáradozik majd e heti kelet-európai körútján: az elnöksége alatti utolsó NATO-csúcstalálkozón vesz részt Bukarestben, és utoljára találkozik Vlagyimir Putyinnal még mint orosz elnökkel.

2008.04.01 09:01MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bush külpolitikai hagyatékának megítélésén, amelyen sokat rontott az iraki megszállás, afganisztáni sikerek javíthatnának. Az amerikai elnök tehát mindenekelőtt új lendületet akar adni az afganisztáni missziónak, csapaterősítésre buzdítva a NATO-szövetségeseket. Bush, akinek mandátuma 2009 januárjában jár le, ezenkívül élen akar járni az észak-atlanti szövetség keleti bővítésében, és oldani kíván az amerikai-orosz viszony feszültségén.

A szakértők eltérően ítélik meg Bush esélyeit körútján. A konzervatív The Wall Street Journal szerint az amerikai elnök még mindig népszerű a térségben, de nagy nyomás nehezedik rá a feléledő orosz befolyás miatt, és mert Washington nem teljesítette bizonyos vállalásait. Miközben a kelet-európai államok méretükhöz képest többet vállalnak az afganisztáni és iraki feladatokból, mint a nyugat-európai országok, vezetőik már kevésbé lelkesek, mint korábban.

Ennek az az egyik fő oka, hogy az Egyesült Államok máig nem volt képes megszüntetni a térség államaival szembeni vízumkötelezettséget. Julianne Smith, a washingtoni CSIS intézet kutatója viszont úgy látja, hogy az elnökségének utolsó hónapjaiban "béna kacsává" váló Bush Európában annál is népszerűtlenebb, mint amilyen otthon, a külföld már jórészt azt találgatja, ki követi őt a poszton. Az öt éve tartó iraki megszállás sokat rontott Amerika tekintélyén a szövetségesek és az ellenségek szemében egyaránt.

A kiújult iraki erőszak nyomán ráadásul már nem látszik biztosnak az elkezdett csapatcsökkentés folytatása. A nemzetközi pénzpiacokat is megrázó amerikai pénzügyi válság pedig külföldre is elkíséri az elnököt, akit most már gazdaságpolitikája okán is bírálhatnak. Az Amerika által követelt afganisztáni csapaterősítés terén az európai szövetségesek csak szerény létszámnövelésbe fognak belemenni, és Moszkva ellenkezése miatt húzódoznak attól is, hogy meghívják Ukrajnát és Grúziát a NATO-tagság előszobájának tekintett Tagsági Akciótervbe (MAP). A fekete-tengeri Szocsiban Bush elérhet valamilyen kompromisszumot Putyinnal az amerikai rakétapajzs Kelet-Európába tervezett elemei ügyében, ami javíthat a Koszovó függetlenségének kikiáltása és annak elismerése, valamint a NATO-bővítés miatt megterhelt kétoldalú viszonyon.

Stephen Hadley nemzetbiztonsági tanácsadó a várakozásokat lehűtve annyit közölt: Bush és Putyin remélhetőleg egyetértésre jut egy "stratégiai keretről", amelyet majd utódaik használhatnak. Daniel Hamilton, a washingtoni Johns Hopkins Egyetem SAIS-intézetének programigazgatója szerint a bukaresti NATO-csúcs lényegében Bush búcsúja jegyében fog zajlani, a legtöbben már a Bush utáni új adminisztráció várható külpolitikáját latolgatják majd.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.