A Déli Áramlat "megölné a Nabuccót"

A Déli Áramlatnak Ukrajna és Románia "keresztbe tehet"

Ukrajna és Románia "keresztbe tehet" a Déli Áramlatnak, hiszen a tervek szerint a Fekete-tenger fenekén haladó gázvezeték a két ország kizárólagos tengeri gazdasági övezetén haladna keresztül - írta csütörtökön egy amerikai szakértő.

2008.03.07 07:25MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Miközben úgy tűnik, hogy az orosz gázvezeték projektje a nyugati Nabucco-tervvel szemben nagy lendületet vett, a Déli Áramlat megvalósulását az ellenérdekű Ukrajna és Románia gátolhatja - mutatott rá Vladimir Socor, a washingtoni Jamestown Alapítvány Közép-Európa-szakértője a Eurasia Daily Monitor című kiadványban. Mint a szakértő kifejtette, a számos kedvezőtlen következménnyel járó Déli Áramlat megvalósulását mindaddig nemzetközi jogi érvek alapján - és persze "megfelelő nyugati támogatás" mellett - fel lehet tartóztatni, amíg az Egyesült Államok és az EU által támogatott Nabucco erőre kap.
 
A Déli Áramlat megépítésében a Fekete-tenger fenekén lefektetendő mélytengeri szakasz jelenti a legnagyobb kihívást, technikailag, pénzügyileg és jogilag egyaránt. A Gazprom orosz olajvállalat nem rendelkezik a szükséges technológiával, ezt az olasz ENI szolgáltathatja, ahogy ez az Oroszországot Törökországgal összekötő Kék Áramlat vezetéke esetében történt.
 
A Déli Áramlat 900 kilométeres tengerfenéki szakasza szinte teljes hosszában Ukrajna tengeri övezetén haladna át, és egy kisebb távolságon Romániáén. E két országnak nem érdeke a Déli Áramlat-projekt megvalósulása, Románia ráadásul az egyedüli Nabucco-érdekelt ország, amelyik elutasította az orosz ajánlatot. A Déli Áramlat, amely "megölné a Nabuccót", elkerülné Ukrajnát, amely így elesne a tranzitbevételektől. 

Románia érdekeit pedig azért sértené, mert a Nabucco-terv kútba esése Romániától is elvenné a területén áthaladó gázvezeték utáni tranzitjövedelmet. A Déli Áramlat nem jöhet létre Ukrajna és Románia beleegyezése nélkül. A nemzetközi tengerjog szerint ugyan nem vétózhatják meg a vezeték tervét, de környezetvédelmi, hajózási és biztonsági tanulmányokat követelhetnek, amelyeket független elemzőkkel kiértékeltethetnek. 

Végső soron módosítást kérhetnek a vezeték útvonalával kapcsolatban, vagyis jelentősen hátráltathatják a projekt megvalósulását, hasonlóan a balti-tengeri Északi Áramlathoz, amely ellen tavaly Észtország, Finnország, Lengyelország, Svédország és Litvánia emelt kifogást - mutatott rá Vladimir Socor. A szakértő egy korábbi elemzésében úgy foglalt állást: a Déli Áramlat projekt - mivel több évtizedre meghosszabbítva tovább erősíti a Gazprom eddigi erős dominanciáját - aláaknázza a fogadó országok energia- és általános stratégiai biztonságát.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.