1 milliárd dollárba kerül a magyarországi szakasz

A Déli Áramlat megállapodás aláírása felelős döntés volt

A magyar kormány számára az volt a felelős döntés egyedüli lehetősége, hogy aláírja Oroszországgal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő pénteken, újságírók számára rendezett háttérbeszélgetésen.

2008.02.29 16:17MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Legitimnek kell tekintenünk bármely felelős magyar kormány minden olyan törekvését, amellyel nyitva akar tartani bármely lehetőséget arra, hogy az ország gázellátását biztosítsa" - fogalmazott a szakértő, akinek tanácsait a volt Szovjetunió térségével kapcsolatos politikai, gazdasági kérdésekben rendszeresen kikéri Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Sz. Bíró Zoltán emlékeztetett arra, hogy Magyarország helyzete egyedülállónak mondható Európában abból a szempontból, hogy energiafelhasználásában a földgáz 45 százalékos aránnyal részesedik, a felhasznált földgáz 80-85 százalékét pedig külföldről vásárolja. 

Egy ilyen helyzetben lévő ország számára rendkívül kockázatos, hogy "egyetlen csövön" - az Ukrajna felől érkező Testvériség vezetéken - kapja a külföldön vásárolt gázt. Magyarországnak alapvető érdeke az, hogy megszüntesse az egyetlen csőtől való függőséget, hogy megvalósuljon és területén haladjon át az orosz földgázt szállító Déli Áramlat és a közép-ázsiai gáz szállítására tervezett Nabucco gázvezeték. 

Ugyanakkor azt is látni kell, hogy mind az orosz, mind az európai uniós terv megvalósítását komoly akadályok nehezítik. Sz. Bíró Zoltán a Déli Áramlat esetében az akadályok közé sorolta azt, hogy a 3.300 kilométeres vezeték jó 900 kilométernyi szakaszát tengerfenéken, nagyon nagy, 2.000 méteres mélységben kell lefektetni. Ennek a szakasznak a felépítésére az orosz Gazprom társaság az olasz ENI energetikai társasággal alapított közös céget, és van már arra példa, hogy orosz-olasz együttműködéssel már fektettek le ilyen mélységben - igaz nem ilyen hosszú - gázvezetéket a tengerfenéken, mondta. 

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a megvalósítás műszaki nehézségei igen magasra verik a kivitelezési költségeket. A teljes projekt teljes bekerülési költségét 10-14 milliárd dollárra becsülik. A tervezett magyarországi szakasz költsége várhatóan 1 milliárd dollár körül alakul. A 160-170 milliárd forintnak megfelelő összeget a két félnek fele-fele arányban kell állnia; az ekkora beruházások általános gyakorlatát tekintve ez azt jelenti, hogy a magyar félnek 16-20 milliárd forintot kell készpénzben előteremtenie, a fennmaradó mintegy 60 milliárd forintot hitelből állhatja.

A Déli Áramlat Magyarországon átvezető szakaszán Ausztriába érkezik majd az orosz földgáz, és azzal lehet számolni, hogy a tranzitdíjból származó várható bevételekből néhány év alatt megtérülhet a beruházás. Számítási alapként annak figyelembe vételét ajánlotta a szakértő, hogy a szerb vezetés, amely Magyarországot megelőzően kötött megállapodást Oroszországgal a projektben való részvételről évi 100-150 millió euró bevételre számít a területén átszállított orosz földgáz tranzitálási díjából. 

Az orosz gáz szállítására alakult projektben nagyon fontos tényező az, hogy a kivitelezésben is főszerepet vállal az, aki betáplálja a gázt a vezetékbe - hangsúlyozta Sz. Bíró Zoltán, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy a Nabucco vezeték megépítésére alakult konzorciumban a potenciális eladók nem vesznek részt. A Nabucco vezetéket ugyanúgy évi 30 milliárd köbméter maximális szállításra kapacitásra tervezik, mint a Déli Áramlatot, de ma még nincs biztos válasz arra, hogy ezt a mennyiséget honnan fogják majd beszerezni. 

A csütörtökön Moszkvában aláírt orosz-magyar gázvezeték-megállapodáshoz vezető út időbeli kezdetét tavaly május 25-re tette Sz. Bíró Zoltán: ekkor született meg az osztrák-orosz megállapodás arról, hogy Ausztria beengedte az orosz Gazprom társaságot a baumgarteni közép-európai gázközpontba. Ezt követően született meg - tavaly júniusban és novemberben - a Gazprom és az olasz ENI két megállapodása. 

Tavaly júniusban a Fekete-tengeri országok isztambuli csúcstalálkozóján Görögország jelezte, hogy csatlakozni kíván a Déli Áramlat projekthez. Az idén januárban Bulgáriával, majd februárban Szerbiával írták alá a megállapodást a Déli Áramlat bulgáriai, illetve szerbiai szakaszának megépítéséről.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.