"A jegybank összevissza beszél!"

Surányi: "még a 290-es forintárfolyam is életveszélyes"

Magyarországnak hiteles gazdaságpolitikára van szüksége, mert az egész közép-kelet-európai régió súlyos bizalmi válsággal küzd - hangoztatta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, az Intesa-SanPaolo hitelintézeti csoport közép-kelet-európai régiós vezetője szerdán Budapesten, az Ybl Klub gazdaságpolitikai rendezvényén.

2009.03.11 17:02MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatos bizalomhiány erőteljes, amit azzal indokolt, hogy "a magyarországi gazdaságpolitika gyakran olyan megoldásokkal áll elő, amit Magyarországon sem tudnak követni, nehezen lehet megérteni".

Tragikusnak nevezte a jelenlegi, gyenge forintárfolyamot, amely véleménye szerint aláássa a gazdaság stabilitását. Úgy vélte, hogy még a 290 forintos euróárfolyam is "életveszélyes" a gazdaság számára. Súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bank elmúlt időszakban tett lépéseit, mondván: "a jegybank összevissza beszél és ellentmondásosan cselekszik".

Surányi György lépésről lépésre elemezte az MNB általa rossz döntéseknek tartott intézkedéseit. Már a kezdet kezdetén, 2008 februárjában rossz lépésnek minősült a sáveltörlés - hangsúlyozta.

Úgy ítélte meg, nem jó folyamatosan azt hangsúlyozni, hogy nincs árfolyamcélja a jegybanknak, mert az felbátoríthatja a spekulánsokat. Néhány kamatdöntést is bírált, példaként hozta fel azt, hogy 2008 májusában az akkori 247 forint/euró kurzusnál kamatot emelt a jegybank, majd később 2008 nyarán 228 forint/eurónál szinten tartotta az alapkamatot. Véleménye szerint ugyan helyes volt a 2008. októberi 300 bázispontos jegybanki alapkamat-emelés, később azonban a 2009. januári 286 forint/euró árfolyamnál értetlenségét fejezte ki a kamatcsökkentés vonatkozásában.

A nyilatkozatok szintjén is bírálta Surányi György a jegybankot, mivel 2009 februárjában az MNB vezetése úgy nyilatkozott, hogy a gyenge árfolyam a gyenge gazdaság következménye. Ennek ellent mondott a későbbi lengyel, cseh, román és magyar közös központi banki nyilatkozat, miszerint a kelet-európai fizetőeszközök árfolyammozgásai nem tükrözik a gazdasági fundamentumokat. Surányi György kiemelte, ezek az ellentmondó nyilatkozatok sokba kerülnek Magyarországnak. Maliciózusan megjegyezte: "van egy hatékony kormányunk és hatékony jegybankunk, ezek együtt sok kárt tudnak okozni".

A volt MNB-elnök ez Európai Központi Bankot (EKB) is kritikával illette: véleménye szerint az EKB eltérően bánik a nyugat-európai és a kelet-európai országokkal. Surányi György előadásában egyenlő bánásmódot kért a közép-kelet-európai régió államainak is.

Végezetül felvetette azt, hogy egy kereskedelmi bankon keresztül az IMF hitelcsomag egy részét a gazdaságba kellene pumpálni, és ezzel bővíteni a magyarországi likviditást, a magyarországi szereplők hitelhez jutását.

Úgy érvelt, a 25 milliárd dolláros csomagot azért vettük fel, hogy a többletdeviza-keresletet kielégítsük az országban, nem csak azért, hogy "vitrinben tartsuk". Megítélése szerint helyes volt az, hogy az IMF hitelcsomag egy részével a devizatartalékot megnövelte a jegybank, a többit azonban likviditásbővítésre kellene felhasználni.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.