Pozitív eredményt ígér Matolcsy

Elemzők: bizonytalan időre leengedték a védőhálót

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió (EU) tárgyalódelegációja szeptemberben tér vissza Magyarországra, és a megbeszélések eredményesen zárulnak majd.

2010.07.19 17:38MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Londoni elemzők: nem biztos, hogy a piacok és a hitelminősítők várnak az őszi választásokig

Az őszi önkormányzati választásoknak szerepük lehetett a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások sikertelenségében, ám nem biztos, hogy a piacok az októberi választásokig hagynak időt Magyarországnak, és ha nem születik "nagyon gyorsan" megállapodás, a hitelminősítők is ronthatják a magyar adóskockázati besorolásokat - vélekedtek hétfőn londoni felzárkózó piaci elemzők.

A londoni kereskedésben hétfőn jelentősen megugrottak a magyar államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) árazásai.

Az egyik vezető londoni adósságpiaci adatszolgáltató csoport, a CMA DataVision szakelemzői az MTI-nek elmondták: a kora délutáni kereskedésben 366 bázispont - minden 10 millió euró magyar adósságra évi 366 ezer euró - volt a magyar szuverén törlesztési kockázatra köthető biztosítási kontraktusok ára a 316,4 bázispontos előző záró után.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) globális felzárkózó piaci kutatási részlegének vezetője hétfői londoni kommentárjában kiemelte: az IMF eddig "figyelemreméltó rugalmasságot" tanúsított Magyarországgal szemben.

A valutaalap a rossz makrokörnyezetre tekintettel többször is hozzájárult a tavalyi és az idei államháztartási hiánycélok emeléséhez, azonban "úgy tűnik, hogy az IMF-nek elege lett ebből", és most már "nem hajlandó babrálni többé a költségvetési célokkal".

Timothy Ash szerint mivel a Fidesz-kormány nem kívánta volna lehívni a hitelkeretből azt a részt, amely a felülvizsgálat sikere esetén hozzáférhetővé vált volna, a hiányfinanszírozást a történtek közvetlenül nem fogják érinteni. A közvetett hatás azonban súlyos lesz: a magyar államadósság hozama emelkedni fog, még drágábbá téve a hiteleket a kormány számára.

Ez nem csupán kiadási oldali nyomásként fog megmutatkozni - jóllehet az idei kamatköltségek várhatóan elérik a hazai össztermék 4,2 százalékát -, de teljes körű eladási hullám kialakulása esetén a deficitfinanszírozás már nagyon nehézzé válhat, és Magyarország esetleg nem tudja majd teljes mértékben megújítani a lejáró követeléseket - vélekedett az RBS vezető felzárkózó piaci szakértője. Ash szerint "úgy tűnik, hogy a kormány nem tanult az előző bakiból, a piac pedig nincs abban a hangulatban, hogy szemet hunyjon a költségvetési lazaság felett".

Hacsak nem sikerül "valamiről nagyon gyorsan megállapodni", felmerül az a kockázat is, hogy a hitelminősítők rontják Magyarország adóskockázati besorolásait a hétvégi fejleményekből eredő bizonytalanság miatt - vélte az RBS elemzője. Magyarország szuverén adósságát a három legnagyobb hitelminősítő - Standard & Poor's, Moody's Investors Service, Fitch Ratings - egyaránt a közepes befektetői sávban, de három különböző szinten tartja nyilván.

Az S&P "BBB mínusz" osztályzatánál a Fitch egy fokozattal magasabb, "BBB", a Moody's még eggyel jobb, "Baa1" (a másik két cég metodikájában "BBB plusz"-nak megfelelő) besorolással listázza a magyar államadósságot.

A magyar osztályzatok kilátását a Standard & Poor's tavaly negatívról stabilra javította vissza, az akkori magyar kormány költségvetési konszolidációs erőfeszítéseinek eredményeivel indokolva a lépést. A másik két cégnél negatív kilátás érvényes a magyar besorolásokra.

Az RBS szakértőjének hétfői kommentárja szerint eddig az IMF-program folyamatos teljesítése támasztotta alá a magyar adósbesorolásokat, ám ez veszélybe kerülhet, ha Magyarország "letér az útról". A Royal Bank of Scotland londoni vezető elemzője szerint ha az IMF-finanszírozás hosszú távra kiesik, kétséges, hogy Magyarország képes lesz-e finanszírozni magát. Timothy Ash szerint a hétvégi fejlemények váratlanok voltak, a piaci konszenzus az volt, hogy a kormány végül - ha vonakodva is - elfogadja az IMF követeléseit.

Az, hogy a kormány kész letérni az eddigi pályáról, az IMF pedig hajlandó "a kemény játékra", jelentős mértékben negatív fejlemény Magyarország és a térség egésze számára. Az RBS elemzőjének várakozása szerint ha az árfolyam megközelíti a 300 forint/eurót, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kénytelen lesz intervenciót végrehajtani a forint védelmében, tekintettel a háztartások és a vállalkozások nagy összegű nyílt nettó devizapozícióira.

Ha az árfolyam átlépi a 300 forintot, az MNB kamatemelésre kényszerülhet - tette hozzá Ash.

A UBS bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői hétfői kommentárjukban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy jóllehet Magyarország az idén már tudta magát finanszírozni a piacról, mégis szüksége lesz egy új IMF-programra a jelenlegi lejárta után, az új kormány gazdaságpolitikájába vetett bizalom erősítése végett.

A ház szerint az októberi magyarországi önkormányzati választásoknak is szerepük lehetett abban, hogy a magyar kormány nem volt hajlandó engedni a valutaalappal és az EU-val folytatott tárgyalásokon.

A UBS szakértői szerint a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy amint az ország túljut a választásokon, a kormánynak sikerül majd megállapodásra jutnia az IMF-fel és az unióval.

Addig azonban egyértelmű annak a kockázata, hogy a magyar piacok súlyos nyomás alá kerülnek, tekintettel az egyébként is törékeny globális befektetői hangulatra, és a piac esetleg az őszi választásokig sem enged időt a magyar kormánynak.

Ebben az esetben a kormánynak már előbb fel kell mutatnia olyan intézkedéseket, amelyek "hűtik a befektetői kedélyeket", különben - főleg akkor, ha a forint tartósan gyengül - az MNB kamatemelésre kényszerülhet - jósolták hétfői kommentárjukban a UBS londoni elemzői.

Munkástanácsok: a pénzvilág hozzájárulásának ideje jött el

A Munkástanácsok Országos Szövetsége örömmel nyugtázza, hogy évek óta először van olyan kormánya az országnak, amelyik kiáll a nemzet érdekei mellett a nemzetközi pénzügyi hatalommal folytatott tárgyalásokon.

A szövetség hétfői közleménye szerint támogatják a kormánynak azt az álláspontját, hogy "a társadalom újabb kifosztása helyett a pénzvilág hozzájárulásának ideje jött el a gazdaság talpra állításában".

A Jobbik támogatja a kormány tárgyalási stratégiáját az IMF-EU-ügyben

A Jobbik támogatja azt a stratégiát, amelyet a kormány a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unió delegációjával való tárgyalásokon folytatott. Hegedűs Tamás, a párt országgyűlési képviselője hétfőn a Parlamentben tartott sajtótájékoztatóján elmondta: noha számos kérdésben véleménykülönbség van a Jobbik és a kabinet között, ebben az ügyben a kormány mellett állnak.

A politikus szerint az IMF az Európai Unió delegációjának hétvégi hazautazása a nyomásgyakorlás eszköze, a nemzetközi szervezetek így próbálják elérni, hogy a kormány álljon el azoktól a feltételektől, amelyeket szabott.

A Jobbik az IMF megjelenését a nemzeti szuverenitás megsértésének tekinti - mondta. Hegedűs Tamás egyszersmind felháborítónak nevezte, hogy vannak, akik politikai haszonszerzés vagy "egyéb érdekek" szolgálatának céljából vészjósló előrejelzéseikkel "hátba támadták" a kormányt.

Példaként említette, hogy egyes sajtótermékek a hétvégén és hétfő reggel is a forint árfolyamának zuhanását jósolták a tárgyalások félbeszakadása miatt, ez azonban - folytatta - nem következett be, noha a forint valóban kedvezőtlenül reagált a hírre.

A politikus hozzátette: ez még csak "a gazdasági szabadságharc" kezdete, a nemzeti szuverenitás visszaszerzéséhez további lépések szükségesek.

A sajtótájékoztatón megjelent Novák Előd is. A politikus - aki a napirend előtti felszólalásokat követően elnézést kért, amiért a múlt héten bekiabálásával megsértette a Ház tekintélyét - elmondta: ha tréfálkozása bárkiben megütközést keltett, tegyen feljelentést garázdaság miatt, és ő lemond mentelmi jogáról. (A politikus a fideszes Meggyes Tamás mentelmi jogáról történő szavazás közben azt kiabálta: "lógjon!". Később elmondta, bekiabálása "humoros és kétértelmű volt", mert arra gondolt, hogy "függesztődjék fel" a mentelmi jog, azaz "lógjon".)

Novák Előd a kezében egy karikás ostort fogva úgy fogalmazott: ha már vele szemben ilyen erélyesen lépett fel a házelnök, szükséges, hogy más esetekben is rend legyen az ülésteremben, ugyanis a felszólalóknak gyakran kiabálniuk kell, hogy túlharsogják a hangzavart. "A nemzet templomából zsibvásárt csinálókat ki kell kergetni, ha úgy tetszik, egy karikás ostorral" - jelentette ki, hozzátéve, napirend utáni felszólalása után az ostort szimbolikus ajándékként át akarja adni a levezető elnöknek.

Az országgyűlési képviselő arra is kitért, a Jobbik szeretné, hogy a házszabályban határozzák meg a tárgyalóképesség kritériumát, amely a képviselők egyharmadának jelenlétéhez kötné az Országgyűlés ülésezését.

Novák Előd szerint ugyanis felháborító és a parlament méltóságát sérti, hogy a plenáris üléseken olykor csak néhány politikus vesz részt.

Az IMF továbbra is nyitott a Magyarországgal való tárgyalásokra

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) továbbra is nyitott a tárgyalások felújítására Magyarországgal, de erre vonatkozólag nem rögzítettek időpontot a magyar kormánnyal - közölte Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti állandó irodájának vezetője a Reuters Insider TV-nek nyilatkozva.

Mint mondta, "ha a magyar kormány visszahív bennünket tárgyalni, jövünk".

Irina Ivascsenko ugyanakkor úgy fogalmazott: "nyitottak maradunk, de mint köztudott, a jelenlegi megállapodás október elején lejár, így a lehetőség szűkül".

Elemzők: bizonytalan időre leengedték a védőhálót

Az IMF és az EU által, a magyar gazdaság és pénzügyi eszközök alá kifeszített védőhálót most "bizonytalan időre" leengedték. Amíg marad a bizonytalanság, nagy az esély arra, hogy a magyar-kapcsolt eszközöket a befektetők elszigetelten és magasabb kockázati prémiummal diszkontálva kezeljék - kommentálta az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadását Orosz Dániel, az AXA csoport stratégiai tanácsadója.

A szakértő úgy véli, hogy a hétfőn látott eladási hullám még közel sem tükrözi ennek a fejleménynek a teljes súlyát, mivel pillanatnyilag a globális piacokon - az USA-ban, pénteken látott technikai profitrealizálás ellenére - sincs pánikhangulat.

Egyelőre - teszi hozzá.

A védőhálóra azonban nem is akkor van szükség, amikor viszonylagos nyugalom honol a piacokon, hanem akkor, ha a mutatványba véletlenül hiba csúszik - hívja fel a figyelmet a szakértő. Orosz Dániel szerint az élénkülés korai fázisában lévő hazai gazdaság még mindig törékeny, a külföldi befektetők bizalma - az országkockázati felárakból megítélve - pedig már korántsem olyan egyértelműen lelkesedő, mint hónapokkal ezelőtt. A múlt csütörtökön lezajlott hosszú, magyar kötvényaukciókon látott kedvező kereslet és kockázati éhség csupán pillanatnyi állapotot tükrözött, ami nagyon gyorsan változhat, akár egyik hétről a másikra. Így nagyon fontos, hogy a Magyarország finanszírozhatóságába és az ország fiskális egyensúlyának fenntarthatóságába vetett bizalom, ha kell, hétről-hétre megerősítést kapjon - figyelmeztet.

A szakértő rámutatott: a tengerentúlon közben továbbra is aggodalomra okot adó gazdasági mutatók és bizalmi indikátorok látnak napvilágot.

Az európai piacokon pedig az adósságválság újra és újra felizzik, most éppen az ír leminősítés emlékeztet minket arra, hogy az EU tagországok folyó költségvetési egyenlegei körül kialakult félelmek, és a már felhalmozott adósságállománnyal kapcsolatos aggodalmak csupán elcsitultak, de nem szűntek meg teljesen.

"Az akut vészhelyzet már elmúlt, de nincs garancia arra, hogy az adósságválság ne lángoljon fel újra, így a védőháló kritikus lehet, ha a lengőtrapéz túl gyorsan csap vissza" - hívja fel a figyelmet Orosz Dániel.

Pénzügykutató: Megállapodás hiányában beláthatatlan negatív hatásokkal kell számolni

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Unió és a magyar kormány közötti tárgyalások megszakadásának negatív következménye már látható, elég hamar reagáltak rá a pénzpiacok, a közép- és hosszú távú hatás pedig a folytatástól függ - mondta Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. kutatója hétfőn az MTI-nek.

Várhegyi Éva kifejtette: amennyiben azt a magatartást tanúsítja a magyar kormány, amit vélhetően az elmúlt két hétben tanúsított és amiért félbeszakadtak a tárgyalások, hogy semmiben nem enged, akkor közép- és hosszú távon beláthatatlan negatív hatásokkal kell számolni. Amennyiben a kormány nem tud megállapodni, nem tudja megszerezni a magyar gazdaság szempontjából nagyon fontos két intézmény, az IMF és az Európai Bizottság egyetértését, akkor súlyos bizalomvesztéssel kell szembenéznie az országnak a pénzpiacokon. Ez az árfolyamban, a kamatokban, az ország besorolásában, a kockázati felárakban is érezhető lesz. "Azt a bizalmat, amelyet sikerült az elmúlt egy év alatt visszaszereznie az országnak, úgy látszik, most pár hét alatt sikerül eljátszani" - fogalmazott a kutató.

A felvetésre, miszerint Martonyi János külügyminiszter az IMF-fel folytatott tárgyalások megszakadása kapcsán emlékeztetett arra, hogy Romániával is megszakadtak a tárgyalások, aztán mégis sikerült befejezni azokat, Várhegyi Éva elmondta: nagyon reméli, hogy megszületik majd a magyar megállapodás is, azt ugyanakkor nem érti, miért kell az ügyet bonyolítani. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az IMF által szorgalmazott megszorító intézkedések alternatívájaként említette a bankadót, amely mellett a kormány elkötelezett.

Ennek kapcsán Várhegyi Éva emlékeztetett: a héten megszavazhatják a bankadóról benyújtott törvényjavaslatot, amelynek értelmében az idén és jövőre is 200-200 milliárd forintot fizet erre a bankszektor. Az a mértékű bankadó, amelyet Magyarországon bevezetni szándékozik a kormány, példa nélküli, ennek körülbelül a hetedét-tizedét szokták arányosan a banki mérlegfőösszegekre kivetni, ahol ezt az eszközt alkalmazzák.

Ami azonban fontosabb, azt éppen a Költségvetési Tanács elemzése mutatta ki, hogy majdnem fél százalékponttal veti vissza a gazdasági növekedést egy ilyen mértékű bankadó, miközben az adó nagy részét át fogják hárítani az ügyfelekre, a lakosságra. Tehát ez is megszorítás - hívta fel a figyelmet a kutató.

A bankadó is megszorítás, a lakosság számára is, bevezetése esetén előrelátható negatív gazdasági hatása hosszabb távon tartósan lassítja a válságból való kilábalást.

"Meglátásom szerint az IMF ezért van ellene ilyen mértékű bankadónak, a gazdasági válságból való kilábalás ugyanis nem csak a valamikori jobb életszínvonal feltétele, de az egyensúly helyreállításáé is" - fogalmazott Várhegyi Éva.

A Pénzügykutató Zrt. kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett bankadó jó részére nem lenne szükség, ha a kormány nem tett volna több "lazító" intézkedést.

Például a 10 százalékos kedvezményes társasági adókulcs 500 millió forintos bevételi határig történt kiterjesztése 50-70 milliárd forint bevételkiesést okoz az idén, és ennek dupláját jövőre - mondta a kutató.

Ugyanígy ha jövő évre nem tervezné be az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadót a kormány, akkor egyáltalán nem lenne szükség megszorításokra.

Tehát egyszerűen nem érthető a kormány kommunikációja, hiszen maga is gerjeszti a hiányt, amelyet aztán a bankadóval be akar tömni, nem beszélve a 120 milliárd forint közszférából betervezett elvonásról - tette hozzá Várhegyi Éva.

Tárgyalóbiztos kinevezését és ötpárti tárgyalást javasol az LMP az IMF-EU-ügyben

Az LMP a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatott tárgyalások nyomán kialakult helyzet miatt azt kéri a miniszterelnöktől, hogy kezdeményezzen ötpárti egyeztetést - mondta Schiffer András a Scheiring Gáborral közös hétfői sajtótájékoztatóján.

Az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy ezen az egyeztetésen azt javasolnák, hogy a parlamenti erők lehetőleg közösen jelöljenek ki egy nemzeti főtárgyalót. Hozzátette, hogy a tárgyalásokon képviselt álláspont kapcsán pedig valamilyen nemzeti minimumban kellene megállapodni.

Véleménye szerint ugyanis az növelné a magyar álláspont súlyát, ha amögött egy, a kormányénál szélesebb konszenzus állna. Schiffer András megjegyezte, hogy a kabinetnek nincsen koherens gazdaságpolitikája és nem látszik az sem, "honnan-hova akar eljutni a kormány".

Scheiring Gábor országgyűlési képviselője kijelentette, az LMP azt támogatja, hogy a kormány az IMF-fel vagy bármely más nemzetközi gazdasági-pénzügyi intézménnyel szemben határozottan képviselje a magyar érdekeket. Hozzátette, azt is támogatják, hogy a kormány a nemzetközi gazdaság újraszabályozása kapcsán is kezdeményezőleg lépjen fel. Véleménye szerint viszont a kabinet tárgyalási stratégiája alkalmatlan ennek a szerepnek a betöltésére és ennek az árát a devizahitelesek fizetik meg.

A politikus azt mondta, hogy a kormány önmagát hiteltelenítette el, amikor mentesítette a "Fideszhez közel álló biztosítótársaságokat" a bankadó alól, azzal, hogy a "lex Járait" bevette a gazdasági salátacsomagba.

Megjegyezte, az is hozzájárult az elhiteltelenedéshez, hogy Orbán Viktor miniszterelnök inkább a labdarúgó-vb-t választotta ahelyett, hogy személyesen vezette volna a tárgyalásokat.

Scheiring Gábor hangot adott annak a véleményének is, hogy a kormánynak nincsen érdemi mondanivalója arról, hogyan teremtene munkahelyeket, hogyan kezelné a "devizahitelek jelentette időzített bombát", és nincs szó a kampányban emlegetett nagyarányú járulékcsökkentésről sem.

prev[2/2]
  1. 1. oldal
  2. Londoni elemzők: nem biztos, hogy a piacok és a hitelminősítők várnak az őszi választásokig

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.