Történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat
Az MNB 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal 6,25 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, a piac 50 bázispontos csökkentést várt.
2009.12.21 14:44MTI
Kinyomtatom
Fórumozok róla
A döntésről kiadott közleményben a testület a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságokkal indokolta a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést.
"Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi" - fűzte hozzá az MNB Monetáris Tanácsa. Az ország kockázati megítélésének alakulása az elmúlt hónapokban lehetővé tette, hogy a jegybanki alapkamat az inflációs és növekedési kilátásokkal összhangban jelentősen csökkenjen.
A testület azonban úgy ítéli meg, hogy a nemzetközi pénzügyi környezet alakulását övező bizonytalanságok a korábbiaknál kisebb mértékű kamatcsökkentést tesznek lehetővé, indokolta a piaci elemzőket meglepő döntését a jegybank. Az alapkamat a hétfői döntéssel a 2006 júniusa és júliusa közötti szintre süllyedt. Ennél 20 éves története során csak egyszer, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között állt alacsonyabb szinten, 6 százalékon.
Elemzők korábban úgy vélték: a következő hónapokban még egy vagy két kamatvágással 5,5 százalékra, történelmi mélypontjára süllyedhet az alapkamat. A testület 2008 októberében 3 százalékponttal emelte 11,50 százalékra az irányadó rátát, ezt követően hétfőig kilenc esetben csökkentette, az idén júliusi 100 bázisponton kívül minden alkalommal 50 bázisponttal.
A nemzetközi befektetői hangulat és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök megítélése az elmúlt időszakban jelentősen ingadozott - hangsúlyozta a kamatdöntés indoklása. Több ország esetében előtérbe kerültek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak. Magyarország magas államadósságának és külső sokkokkal szembeni sebezhetőségének mérséklése érdekében különösen fontos a hosszú távon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika - figyelmeztet a Monetáris Tanács.
A tanács megállapította, hogy a magyar gazdaság az idei mély recessziót követően 2010 közepétől állhat ismét növekedési pályára. Az adóemelések miatt átmenetileg magas infláció 2010 második felében már számottevően elmaradhat az MNB 3 százalékos céljától. A globális kockázatvállalási hajlandóság elmúlt hónapokban tapasztalt javulása azonban megtört, a nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását pedig jelentős bizonytalanság övezi.
A magyar gazdaság dinamikáját az élénkülő külföldi és a tovább zsugorodó belföldi kereslet ellentétes tendenciái határozzák meg. A háztartások a romló munkapiaci kilátások, a visszaeső reáljövedelmek és a csökkenő hitelaktivitás következtében visszafogják fogyasztási kiadásaikat, miközben a vállalatok elhalasztják beruházásaikat. A külső kereslet élénkülésének köszönhetően az exportáló ágazatok termelése növekedésnek indult, ami azonban csak tompítani tudta a GDP visszaesését.
A gyenge belső kereslet következtében a magyar gazdaság kilábalása csak késve követheti a fejlett országok és a régió gazdaságait, összegezte a kilátásokat közleményében a tanács. A fenti alkalmazkodási folyamat és az élénkülő külpiaci konjunktúra eredményeképpen az ország külső finanszírozási igénye számottevően mérséklődött, fűzte hozzá. A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására a kereslet visszaesése gyakorolja a legerősebb hatást.
Az infláció novemberi emelkedése alapvetően egy maginfláción kívüli tételhez, az üzemanyagok árindexéhez köthető. A Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció középtávon számottevően elmaradhat a 3 százalékos céltól. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2010. január 13-án 14 órakor jelenik meg.
Hozzáadom a könyvjelzőhöz
Küldd ide: Delicious
Küldd ide: Digg
Küldd ide: Facebook
Küldd ide: myspace
Küldd ide: twitter
ma.hu RSS csatornái
