"Időzített bombán ülünk"

Vancsó: Úgy rossz a nyugdíjrendszer, ahogy van

Időzített bombán ülünk - állítja Vancsó Gábor a nyugdíjrendszer jelenlegi fenntarthatóságával kapcsolatban. A pénzügyi szakember szerint az állami nyugdíj nem képes fedezni az időskori megélhetést, ezért alternatív megoldásra van szükség.

2009.02.26 09:08Magyar Nemzet Online
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nyugdíjjárulék a fizetés egyharmadát veszi el, ennek ellenére folyamatos a hiány a nyugdíjrendszerben. Több mint egymillióan tengődnek majd mindenféle nyugdíj nélkül, és még többen 30-60 ezer forintos nyugdíjból – sorolja a nyugdíjrendszer problémáit Vancsó Gábor.

A nyugdíjtervező pénzügyi szakember szerint tragikus a jövőbeli nyugdíjasok sorsa, „össznépi piramisjáték a magyar nyugdíjrendszer” – mondja. Sokak előtt ismert, hogy Magyarország a többi nyugat-európai országhoz hasonlóan „elöregszik”. Míg Latin-Amerika, Ázsia és Afrika „fiatal”, addig Európában és Japánban is egyre kevesebb gyermek születik.

Ez azzal a következménnyel járhat, hogy 2040-re az európai lakosság több mint fele nyugdíjas lesz. Hatalmas anyagi áldozatot jelent ez az aktív keresők számára, akiknek befizetéseiből finanszírozzák a nyugdíjasok járadékait. Ezen kívül a gazdasági növekedés visszaesésével is jár a folyamat, amelynek végén eljuthatunk arra a pontra, hogy 2040-re Japán és Európa szerepe a világgazdaságban a jelenlegi felére zsugorodhat.

Időzített bombán ülünk

„A világ nyugdíjba vonul. De vajon megengedheti-e magának?” – idézi Alan Greenspan szavait Vancsó, aki úgy látja, időzített bombán ülünk, és ez a bomba bármikor robbanhat. Többek között ezért is lépnek életbe a jelenleginél sokkal szigorúbb nyugdíjszabályok 2013-ban – magyarázza a szakember.

A Ratkósok most mennek nyugdíjba, Magyarországnak erre fel kell készülnie, ezért a nyugdíjkorhatár megemelésével (kezdetben 65 évre emelkedik a korhatár, de a későbbiekben további emelés várható), az elismert szolgálati évek és a nyugdíjszámításnál figyelembe vett államilag meghatározott szorzó csökkentésével kompenzálják a hiányt. Mindez azért történik – mondja a szakember – , mert Magyarországon a fizetésekhez képest most nagyon magasak a nyugdíjak. A 2,09 millió magyar öregségi nyugdíjas átlagosan 77 ezer forint nyugdíjból él meg, ami a fizetésük közel 80 százalékának felel meg.

Ez jóval magasabb az OECD-országok átlagosan 58 százalékos pótlási arányánál. A pénzügyi szakember úgy látja, hogy a nyugdíjak még tovább csökkennek a jövőben, és már törvénybe foglalt tény a nyugdíj megadóztatása is. Mindez azt eredményezi, hogy a jövőben a nyugdíjasok mindössze 15 százalékának lesz a megélhetést fedezni képes, legalább 100 ezer forintos nyugdíja.

A nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem tölti be a feladatát

Az 1951-ben létrehozott kirovó-elosztó elvű nyugdíjrendszer már évtizedek óta veszteséges, alkalmatlan a mostani élethelyzetre. Ezt a nyugdíjrendszerünket átalakító Nyugdíj és Időskori Kerekasztal (NYIKA) is hangsúlyozta jelentésében, amiben határozottan leszögezték, hogy a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában nem tölti be a feladatát – emlékeztet Vancsó.

A rendszer egyre kevésbé mutatkozik képesnek két vállalt feladata megvalósítására, a keresőkori jövedelem korrekt, járulékarányos pótlására és a végletes időskori szegénység megakadályozására – olvasható a NYIKA 2008. októberi jelentésében.

A kötelező magánnyugdíj-pénztári befizetéseink sem képesek kompenzálni az állami nyugdíjrendszer fogyatékosságait, mert a magánnyugdíjpénztáraknak 40 év tőkeképzésre lenne szüksége ahhoz, hogy a kifizetésekre képesek legyenek. Csak a pályakezdők esetében áll meg a kötelező elven működő magánnyugdíj-pénztári rendszer, aminek a neve is megtévesztő – mondja a szakember –, mert a pénzt ugyan gyűjtik, de nem tudják, hogyan fogják kifizetni. A legnagyobb hangsúly azonban az egyén helyzetén van, akinek megélhetését az állami nyugdíj nem képes fedezni. Különösen veszélyeztetett helyzetben vannak a 45 éven felüliek, a minimálbéresek, a vállalkozók (a jövedelem eltitkolása miatt) és a nők. De a fiatalabb diplomások is sokat vesztettek azzal, hogy nem számít szolgálati időnek az 1998-tól a felsőoktatásban eltöltött idő.

Életünk egyik legnagyobb pénzügyi feladata

A nyugdíj mint az inaktív kor anyagi fedezete megteremtése életünk egyik legnagyobb pénzügyi feladata, mert előre kell megoldani húsz év megélhetését. Ez leegyszerűsítve nagyjából kétszer akkora pénzügyi megmérettetés, mint az otthonunk megvásárlása – figyelmeztet Vancsó.

Ha nem gondolkodunk előre, akkor eltűnhetünk a süllyesztőben. Magyarországon az emberek egyébként is szegényre takarékoskodják magukat, mert nem ismerik a megfelelő befektetési formákat – teszi hozzá. A megoldás az időmaximalizálás, a tudatos életpálya tervezése és az öngondoskodás – fogalmaz a pénzügyi tervező, aki szerint előre kell gondolkodni, meg kell tervezni a jövő pénzügyeit is, tudva, hogy a megtakarítás mindig olcsóbb, mint a hitel.

Bár ma Magyarországon az öngondoskodás szitokszónak számít, egyszerűen nincs jobb megoldás a nyugdíjas évek megélhetésének fedezésére, mert sem az állami, sem a magánnyugdíjpénztári megtakarítás nem lesz elegendő a megélhetés fedezésére.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.