10-ről 9,5 százalékra módosult

Az MNB 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal, 9,5 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn.

2009.01.19 14:59MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A monetáris tanács október 22-én 8,5 százalékról 11,5 százalékra emelte az alapkamatot, majd november 24-én, december 8-án és december 22-én 0,5-0,5 százalékponttal csökkentette, így alakult ki a 10,0 százalékos kamat, amely most 9,5 százalékra módosult.

A monetáris tanács megítélése szerint a következő időszakban a középtávú céltól elmaradó infláció és jelentős mértékű gazdasági visszaesés várható. Az elmúlt hónapban beérkezett adatok arra utalnak, hogy a reálgazdasági kilátások tovább romlottak. A hazai ipari termelés a vártnál nagyobb mértékben esett vissza, miközben a nemzetközi konjunktúraindikátorok gyengébb külső keresletet vetítenek előre. Mindezek a korábban vártnál alacsonyabb inflációs környezetet valószínűsítenek. A monetáris politikának az inflációs és reálgazdasági szempontok mellett továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítania a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának megőrzésére és a tőkeáramlások folytonosságának biztosítására.

Az elmúlt időszakban a külső finanszírozást övező kockázatok fokozatosan mérséklődtek, a pénzügyi közvetítő rendszer sokktűrő képessége javult. A bizonytalanság azonban ezzel együtt is számottevő, a monetáris politika továbbra is szűk mozgástérrel rendelkezik - áll a monetáris tanács indoklásában.

A monetáris tanács a várható gazdasági visszaeséssel és erőteljes dezinflációval összhangban a monetáris kondíciók lazításának folytatása mellett döntött. Amennyiben a tőkeáramlások folytonossága és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitása lehetővé teszi, az alapkamat a következő hónapokban tovább csökkenhet.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2009. február 13-án 14 órakor jelenik meg. Bár 2008-ban a fogyasztói árindex jelentősen mérséklődött, végig meghaladta a középtávú célként kitűzött 3 százalékos értéket, és az év utolsó hónapjától eltekintve kívül esett a +/-1 százalékos toleranciasávon is. Az éves átlagos infláció 2008-ban 6,1 százalék volt, a fogyasztói árindex azonban decemberben 3,5 százalékra csökkent.

Az infláció mértéke 2006 második felében lépett ki a toleranciasávból. 2006-2007-ben a magas áremelkedési ütemet jelentős részben a költségvetési kiigazításhoz kapcsolódó áremelő intézkedések idézték elő, ezzel szemben 2008-ban a magas inflációt főleg globális eredetű költségsokkok okozták, amelyek az év második felében mérséklődtek.

A célnál magasabb infláció kialakulásában jelentős szerepet játszott, hogy az élelmiszer- és nyersanyagárak 2008 közepéig rendkívül gyorsan, és előre nem látható mértékben emelkedtek. A monetáris politika késleltetve fejti ki hatását az inflációra, a 2008-as inflációs folyamatokra döntően a 2006-2007-es monetáris politika tudott hatást gyakorolni.

Az élelmiszer- és nyersanyagárak emelkedésének inflációs hatását csak a monetáris kondíciók gyors és drasztikus szigorításával lehetett volna teljes mértékben ellensúlyozni.

Erre egyrészt 2008 februárjáig az árfolyamsáv miatt nem volt lehetőség, másrészt a túlzott reálgazdasági költségek miatt a monetáris tanács nem is látta indokoltnak. A tanács a költségsokkok másodlagos hatásait elkerülendő szigorította a monetáris kondíciókat - áll a közleményben.

A 2008 őszéig lezajlott dezinfláció azonban még az előre nem látható sokkok hatásának kiszűrése után is lassabb volt a jegybank várakozásainál. Ennek egyik oka az volt, hogy 2007-ben az MNB még úgy vélte, a fiskális kiigazítás következtében csökkenő belföldi kereslet számottevően fogja mérsékelni az áremelkedés ütemét.

A bekövetkezett kereslet-visszaesés csökkentette az inflációt, ennek mértéke azonban a vártnál kisebb volt. A potenciális növekedési ütem mérséklődését ugyan a jegybank folyamatosan jelezte, annak mértéke valószínűleg nagyobb volt a vártnál. Emiatt 2008 őszéig a kereslet visszaesése nem vezetett a gazdaság kihasználatlan kapacitásainak számottevő növekedéséhez, így a dezinflációs hatása is kisebb volt. A vártnál lassabb dezinflációhoz a munkapiaci folyamatok is hozzájárultak. A fajlagos munkabérköltségek alapján a versenyszféra a bérezési döntéseknél nem alkalmazkodott elég gyorsan a kedvezőtlen konjunkturális kilátásokhoz. Valószínűsíthető, hogy az elmúlt évek tartósan magas inflációja a gazdasági szereplők inflációs várakozásait is magasan tartotta. A monetáris tanács meglátása szerint a 2008 végén végbement dezinfláció folytatódni fog, és az inflációs cél már 2009-ben is teljesülhet. A monetáris tanács kitüntetett figyelmet fordít arra, hogy az infláció csökkenése tartós legyen.

A testület szerint az árstabilitás fenntartását segítheti, ha a gazdaság szereplői a jövőben a jegybank inflációs céljával összhangban hozzák meg árazási és bérezési döntéseiket.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.