Az aszály is megviselte

Biotermékek: kevesebben, kisebb területen termeltek

Tovább csökkent a biogazdálkodással művelt területek nagysága Magyarországon az idén, és az aszály miatt a szántóföldi biokultúrák jövedelmezősége is alacsonyabb lett.

2012.12.24 07:14MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A KSH adatai szerint a 2009-es 128 ezer hektárral szemben 2011-ben 124 ezer hektáron folyt biogazdálkodás, a csökkenés a 2009-es 140 ezer hektárhoz képest szembetűnő.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke elmondta: bár az évi területnagyságról pontos adatok még nincsenek, a tavalyinál kisebb területen folytattak ökológiai gazdálkodást, és a termelők száma is kisebb lett. A szövetség elnöke szerint ez a támogatási rendszerrel magyarázható: több termelő a biogazdálkodást - a szokásosnál kevesebb vegyszert alkalmazó - integrált gazdálkodással váltotta fel a két gazdálkodási mód után járó támogatás közötti csekély különbség miatt.

Ismertetése szerint a bionövény-kultúrákat jobban megviselte az aszály, mint a hagyományosan művelt ültetvényeket. A mintegy tízezer hektáron termő biokukorica terméskiesése 70 százalékos volt, a jó időjárási viszonyok között 4,5-5 tonnás átlagtermést hozó biobúzából is a szokásos fele termett csak, míg a bionapraforgó 30-35 százalékkal hozott kevesebb termést.

A terméskiesést nem ellensúlyozta a magasabb ár; a hazai bionövények 90 százaléka az európai piacon talál gazdára, és Németországban és Franciaországban biokukoricából például kifejezetten jó volt a termés - jegyezte meg.

A biokukoricáért tonnánként 300-320 eurót kaptak a termelők, a búza európai ára 320-360 euró volt.

A szövetség elnöke kitért arra, hogy a biotermékek és a hagyományos mezőgazdasági alapanyagok árának különbsége egyre csökken; az intenzív gazdálkodással termesztett búza tonnánkénti ára 60 ezer, egy tonna biobúzát 80-90 ezer forintért lehetett az idén értékesíteni, a biokultúráknak azonban nagyobb a termelési kockázata és kisebb termésátlagot hoznak, ami csökkenti a jövedelmezőséget.

A hazai bionövények közül a biogyümölcsök egyértelműen versenyképesek Európában, de van jövője a szántóföldi biokultúráknak is - tette hozzá. Ehhez azonban állami támogatásra lenne szükség. Példaként említette, hogy nagy segítséget jelentene a biogazdálkodásnak, ha a közétkeztetésben kötelező lenne kínálatot biztosítani a bioalapanyagokból készült ételekből is.

Czeller Gábor úgy vélte: amennyiben 2014-től alanyi jogon járna európai uniós támogatás ökológiai gazdálkodás után, jelentősen növekedne az így művelt terület nagysága Magyarországon, ami jelenleg az összes termőterület 1,8-2 százaléka. Úgy vélte, a 2014 és 2020 közötti uniós költségvetési ciklus közepére vagy végére elérhető a célul kitűzött 300 ezer hektáros, biogazdálkodásba bevont területnagyság.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.