Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság ülésezett

Szafarov: az azeri-magyar kapcsolatok különösen fontosak

Szafarov miniszterhelyettes szerint kölcsönös érdek az azeri-magyar gazdasági kapcsolatok fejlesztése.

2012.10.27 07:32Sípos Éva
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Azerbajdzsán gazdaságpolitikai prioritásairól, illetve az azeri-magyar gazdasági kapcsolatok perspektíváiról Nijazi Szafarovval, a gazdaságfejlesztési miniszterhelyettessel beszélgettünk Bakuban. A kérdésnek ezúttal nem a névrokonság, hanem az október 8-9-én Budapesten megrendezett Azeri-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság ülése adott aktualitást.

Az azeri Gazdaságfejlesztési Minisztérium a nem olajipari szektorok fejlesztésével foglalkozik. Elmondaná, hogy ez pontosan mit jelent, illetve hogy ezen ágazatok fejlesztése milyen szerepet játszik az azeri gazdaságpolitikában?

Azerbajdzsán az olaj, illetve az olajipar tekintetében régi hagyományokkal rendelkezik, először itt indult meg ipari méretben a kitermelés. A sikeres olajstratégia impozáns gazdasági fejlődést tett lehetővé: az ország a kaukázusi térség vezető hatalmává vált. Az elmúlt 8 évben jelentős eredményt értünk el: a GDP megháromszorozódott, a nem olajipari ágazat 2,2-szeresére duzzadt, a költségvetési tartalék 13-szorosára, míg a stratégiai tartalék 10-szeresére növekedett, a szegénységi ráta hatodára csökkent. Az országot a nemzetközi hitelminősítők - mint a Standard and Poor’s, Moody’s és Fitch Ratings - évről évre felértékelik. A Világgazdasági Fórum 2012-2013-as globális versenyképességi besorolása szerint Azerbajdzsán a világ 15 legversenyképesebb országa közé lépett elő.

A nyersanyag-kitermelésben elért sikerek mellett az azeri gazdaságpolitika prioritásává mára a diverzifikáció, a nem olajipari ágazatok - mint az agrárium, információ-technológia, turizmus - fejlesztése vált. Baku célja az exportorientált iparágak fejlesztése, a külgazdasági potenciál minél szélesebb körű kihasználása.

A gazdaságpolitika prioritásainak meghatározása tudatos, a jövőre koncentráló döntés eredménye: Ilham Alijev elnök több mint 100 állami programot hagyott jóvá, melyeknek fele már megvalósult, a fennmaradó körülbelül 50 projekt megvalósításán pedig jelenleg is dolgoznak.

Milyen helyet foglal el Magyarország Azerbajdzsán külgazdasági kapcsolataiban? Mi teszi a hazánkkal folytatott együttműködést vonzóvá Baku számára?

Azerbajdzsán több mint 140 országgal tart fenn gazdasági kapcsolatokat. Az Európai Unióval, illetve a tagállamokkal való kapcsolatépítés prioritás Baku számára. Az ország aktívan részt vesz az unió Keleti Partnerség programjában, illetve dolgoznak a Társulási Megállapodás mielőbbi aláírásán.

Az azeri-magyar kapcsolatoknak különös fontosságot tulajdonítanak. Az azeri-magyar együttműködés történelmi alapokon nyugszik, ezen felül az érdeklődés egyrészt a magas szintű, intenzív politikai párbeszédnek, másrészt Magyarország EU-tagságának, illetve az unió és Azerbajdzsán kapcsolatainak fejlesztésében játszott konstruktív magyar szerepvállalásnak köszönhető. A kapcsolatok szélesítése irányába hat, hogy a két ország gazdaságfejlesztési prioritásai is sok hasonlóságot mutatnak.

Hogyan értékeli az azeri-magyar gazdasági együttműködés perspektíváját? Elsősorban mely területeken lát lehetőséget a kapcsolatok elmélyítésére?

Az Azeri-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság 2012. október 8-9-én, az azeri gazdaságfejlesztési miniszter, Sahin Musztafajev részvételével megrendezett harmadik ülése, illetve az ehhez kapcsolódóan összehívott Üzleti Fórum egyaránt demonstrálja Baku aktív érdeklődését a gazdasági együttműködés elmélyítése iránt. A gazdaságfejlesztési minisztert további 9 miniszter-helyettes, illetve több mint 60 főből álló üzletember-delegáció kísérte. Azeri részről az ülésen részt vett Rufat Mammadov, az azeri export és befektetések támogatására létrehozott AZPROMO elnöke, illetve az Azerbajdzsáni Befektetési Vállalat elnök-helyettese, Rijad Gaszimov is.

Gazdasági kapcsolataink elsősorban a mezőgazdasági, energetikai, turisztikai, környezetvédelmi, építőipari, egészségügyi és IT-szektorokon, illetve a humanitárius együttműködésen alapulnak. A fenti ágazatokban meglévő viszonyrendszer kiszélesítésére irányuló szándékait az ülés záródokumentumában mindkét fél megerősítette.

Az Üzleti Fórum közvetlen tárgyalási keretet biztosított a két ország üzletemberei számára, ahol mind prioritásaikat megoszthatták egymással, mind jövőbeli kapcsolatukat illetően folytathattak tárgyalásokat. A megbeszélések során konkrét megállapodások is születtek, többek között a sörgyártás területén.

Magyarországnak - a benne rejlő gazdasági potenciálból kifolyólag - Baku egyfajta „kereskedelmi központ” szerepet szán a térségben, az EU harmadik országaiba irányuló azeri export előszobája lehet. Ez az érdekrendszer kölcsönös: hasonló szándékait Baku felé a magyar fél is jelezte.

A kölcsönös politikai akarat és a megfelelő keretek tehát adottak. A két fél üzleti szektorán a sor, hogy éljen a kínálkozó lehetőséggel.

Köszönjük Vilajat Gulijev úrnak, Azerbajdzsán budapesti nagykövetének, hogy segítséget nyújtott az interjú megszervezésében.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.