Nincs köze a Szafarov-ügyhöz

Eljött az azeri-magyar vegyesvállalatok létrehozásának ideje

Az Azeri-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság október 8-9-én tartja harmadik ülését Budapesten. A kormányzati delegációt közel 50 azeri üzletember kíséri. A várható eredményekről, illetve az azeri-magyar kapcsolatok jövőjéről kérdeztük Vilajat Gulijevet, Azerbajdzsán budapesti nagykövetét.

2012.10.05 15:41Sípos Éva
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Vilajat Gulijev a napokban érkezett vissza állomáshelyére. Budapestről a kétévente megrendezésre kerülő azerbajdzsáni misszióvetői értekezlet szólította haza. Megjegyezte, hogy országában egyre több ember érdeklődését keltik fel az azeri-magyar kapcsolatok. A misszióvezetői értekezleten a két nép történelmének hasonlóságát emelte ki, és hangsúlyozta, hogy az elmúlt két év során jelentősen intenzívebbé vált az azeri-magyar párbeszéd, Budapest kifejezetten népszerű európai főváros az azeriek szemében.

Annak ellenére, hogy Ilham Alijev azeri elnök októberre tervezett látogatását elhalasztották, a nagykövet szerint a kérdés nem került le a napirendről, csupán az államfő pillanatnyi leterheltsége nem tette lehetővé a tervezett budapesti utazást. A látogatást jövő év tavaszára tervezik előkészíteni, konkrét céldátum egyelőre nincs.

Az Azeri-Magyar Kormányközi Gazdasági Vegyesbizottság október 8-9-i ülésével kapcsolatban a misszióvezető elmondta, hogy azon a kormányzat részéről az azeri társelnöki funkciót betöltő gazdaságfejlesztési miniszter, Sahin Musztafajev mellett az érintett tárcák (oktatási, kulturális, mezőgazdasági, ipari, energetikai, igazságügyi, illetve a külügyminisztérium) miniszterhelyettesei, illetve a Nemzeti Bank képviselője vesznek részt. A nagykövetség igyekszik a miniszterhelyettesek számára kétoldalú találkozókat egyeztetni a magyar partnerekkel.

A kormányzati küldöttséggel érkező közel 50 üzletember között bizonyosan ott lesz az Azeri Állami Olajvállalat, a SOCAR elnökhelyettese, a mezőgazdaságban és feldolgozóiparban érdekelt Gilan Holding és az építőiparban tevékenykedő Akkord vállalat egyik vezetője, illetve a gazdaság szinte valamennyi jelentősebb szektorának képviselője.

Az ülésen mindkét fél célja, hogy a korábbi két összejövetel protokolláris jellegét meghaladva ezúttal kézzelfogható, gyakorlati eredményeket érjen el. A megbeszélésekre mindkét kormánydelegáció konkrét elképzelésekkel érkezik, melyek pontos tartalmát nem közölte Vilajat Gulijev. Annyit azonban elmondott, hogy a magyar fél által előterjesztett területeken (többek között: mezőgazdaság, energetika, építőipar, feldolgozóipar, turizmus) az együttműködés fejlesztésében Azerbajdzsán is érdekelt, bizonyos projektekbe már kész befektetni is. Baku részéről a legfőbb cél a magyar tudás és technológiai ismeret megszerzése - elsősorban a gyógyszergyártás, az egészségügy és a mezőgazdaság területén -, de nem a puszta „megvásárlás” keretében, hanem például vegyesvállalatok létrehozásával.

Az ülésen a kormányzati- és a magánszféra tárgyalásai egymással párhuzamosan, egymásra épülve zajlanak. Míg a SOCAR állami irányítással működik, a delegáció legtöbb tagja mégis magánkézben lévő cégeket képvisel, melyek működése a kormányzattól független. Éppen ezért, a kormánydelegáció célja a vállalati együttműködések kialakulásának elősegítése, az adminisztratív akadályok elhárítása a további együttműködések elől.

Azt, hogy Azerbajdzsán személyében egy egykori külügyminisztert akkreditált Magyarországra, nem a Szafarov-ügy azeri politikában betöltött kiemelt szerepével magyarázta.  Mint mondta, Magyarország baráti ország Azerbajdzsán számára, és részükről nagyon erős az érdeklődés hazánk iránt. Budapesti munkájának mindössze egy szegmense volt Szafarov kiadatásának ügye, és a közbenjárást soha nem kapta konkrét feladatul. Hozzátette, hogy már elődje is igen magasrangú diplomata volt: a nagykövetség 2004-es megnyitásától egészen az ő 2010-es megérkezéséig a tisztséget Haszan Haszanov, egykori pártfőtitkár, későbbi miniszterelnök, majd külügyminiszter töltötte be.

Véleménye szerint a Szafarov-ügy mind Azerbajdzsánban, mind Magyarországon lezárt ügynek számít. Hozzátette, hogy az örmény társát Budapesten meggyilkoló azeri katonatiszt, Ramil Szafarov annak a háborúnak az áldozata, melybe Azerbajdzsánt Örményország kényszerítette. Amit elkövetett, az nem egy hőstett, hanem az ő személyes tragédiája. Éppen ezért az azeri lakosság üdvözli a magyar kormány humánus hozzáállását a kérdéshez.

Vilajat Gulijev az azeri-magyar kapcsolatok perspektíváját illetően reméli, hogy a jövőben nem kell többet semmiféle kiadatási kérdéssel foglalkoznia. Elsődleges céljaként - a gazdasági vonal mellett - az oktatási és kulturális kapcsolatok további mélyítését jelölte meg.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.