Megteszik a lépéseket?

Kohéziós pénzek: befagyasztják vagy sem?

Az Európai Bizottság befagyasztást javasolt, a tényleges felfüggesztés valószínűtlen.

2012.02.22 21:01MTI

Az Európai Bizottság szerdán azt javasolta, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - mai árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit; elemzők azonban úgy látják, hogy a tényleges befagyasztásra nem kerül sor, mivel a kormány megteszi a szükséges lépéseket a hiányelőírás teljesítéséhez.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testülete szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó.

A testület javaslatát még az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia.

A közlemény szerint a mindeddig "példátlan" lépés "az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását". A bizottság emlékeztetett arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott.

Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak "erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását". Hozzátette, hogy "most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép". A szabályok szerint "ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről" is.

Cséfalvay Zoltán Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára szerdán Budapesten megismételte egy nappal korábbi brüsszeli nyilatkozatát, miszerint a gyakorlatban nem kerül sor Magyarország kohéziós forrásainak befagyasztására. Az államtitkár kifejtette: azzal, hogy Magyarország képes befejezni a Széll Kálmán-tervet, 2013-ra 3 százalék alatt tudja tartani az államháztartás hiányát, így a gyakorlatban nem kerülhet sor a kohéziós források befagyasztására.

Hangsúlyozta: az idei és a jövő évi költségvetési hiánycél biztosításához szükséges keddi kormányhatározat lehetővé teszi, hogy a Széll Kálmán-tervet 100 százalékban teljesítse az ország.

Az Európai Bizottság tavaly májusban azzal számolt, hogy a Széll Kálmán-terv 50 százalékban teljesül - jegyezte meg az államtitkár. A tavaly márciusban elfogadott terv teljesítése, amely 550 milliárd forint költségvetési egyenlegjavítást és strukturális reformokat tűzött ki célul, a 2011 végéig megtett intézkedésekkel 83 százalékon áll - mondta Cséfalvay Zoltán.

Hozzátette: az eddigi, 448 milliárd forint egyenlegjavulást egészíti ki a keddi kormányhatározat intézkedéseinek százmilliárd forintot meghaladó hatása.

Az államháztartási hiány ezzel 0,4 százalékponttal csökken jövőre, így az ideihez hasonlóan 3 százalék alatt marad - mondta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság korábban 3,25 százalékos deficitet prognosztizált 2013-ra.

Hasonló véleményt fogalmaztak meg az MTI-nek nyilatkozó banki elemzők is, akik kiemelték: amennyiben megállapodás születik a magyar kormány, illetve az Európai Unió és az Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, akkor az abban felvázolt gazdasági pálya megfelel majd a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges feltételeknek, így ebben az esetben nem kell tartani attól, hogy Brüsszel ténylegesen is felfüggeszti 2013 elejétől a kohéziós támogatások folyósítását.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerdán az MTI-nek úgy nyilatkozott: a magyar társadalom, a vállalkozások számára az Európai Bizottság javaslata az uniós szándékkal ellentétes, kontraproduktív hatást vált ki. Hangsúlyozta: az elmúlt években a magyar társadalom, a hazai vállalkozások nagyon nagy áldozatokat hoztak azért, hogy egyensúlyban legyen a költségvetés, és ezek után érkezik a büntetéssel való fenyegetés híre egy olyan országba, ahol az euroszkepticizmus napról napra erősödik.

A kamara elnöke szerint a bizottsági döntés indoklása vitatható, mert vélelmezi a magyar költségvetési hiánycél túllépését 2012-ben és 2013-ban, holott a költségvetési hiány alakulása a többi tagországban sem látható előre.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.