A mosolyt mosollyal jutalmazzák

A majomkölykök is nevetnek, ha megcsiklandozzák őket

Ha fiatal csimpánzokat vagy gorillákat csiklandoznak meg, hasonlóan kacagnak, mint a kisgyerekek. A nevetés tehát nem csupán emberi tulajdonság - erre egy német-amerikai kutatócsapat jött rá.

2009.06.05 15:48MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A nevetés eredete tíz-tizenhat millió évre vezethető vissza, az ember és az emberszabásúak legutolsó közös ősére - írták a kutatók a Current Biology című amerikai szaklapban. "Az volt a meglepő, hogy a csiklandozás még a gorillákból és az orangutánokból is hangos megnyilvánulást váltott ki" - idézte fel Elke Zimmermann, a hannoveri állatorvosi főiskola professzora. A kutatást kezdeményező zoológus több mint tíz éve gyűjt hangfelvételeket az emberszabású majmokról.

Összesen nyolcszáz hang- és képfelvételt készítettek, amint a kijelölt állatkertek és a malajziai orángutánközpont ápolói huszonkét állatnak csiklandozzák a kezét, talpát, tarkóját és hónalját. Három - emberi - gyereknél szüleik vállalták a feladatot. Zimmerman közlése szerint nem mesterséges helyzeteket idéztek elő, a csiklandozás a majmoknál is a játék természetes része.

A biológusok a kacagásokat tizenegy jellemző alapján elemezték, és meghökkenve tapasztalták, hogy a nevetés családfája pontosan megegyezik az orangután, a gorilla, a csimpánz, a bonobó és az ember közötti, molekuláris genetikával pontosan alátámasztott rokonsági viszonyokkal. Azaz minél közelebbi rokona egy faj az embernek, annál inkább hasonlít nevetése az övére.

Míg az orangutánok és a gorillák alig hallhatóan kuncognak, a csimpánz és a bonobó nevetése már-már szinte emberi dallammal rendelkezik - tudósított a felmérésről a Die Welt című német lap online kiadása (www.welt.de). "Nevetésünk fokozatosan alakulhatott ki" - magyarázza Marina Davila Ross társszerző, aki Hannoverben doktorált. A biológus már doktori disszertációjában kimutatta, hogy az orangutánoknál "ragadós" az érzelmek kiváltotta arckifejezés, a mosolyt pedig mosollyal jutalmazzák. Az utóbbi években számos tanulmány bizonyította, hogy a főemlősök empátiával és kifejezett öntudattal rendelkeznek.

"A legújabb főemlőskutatások megmutatják, hogy miben különbözünk a majmoktól, és azt is, hogy mennyit tesz ki a bennünk lakozó majom - mutatott rá Zimmermann professzor. - Eddigi ismereteink alapján az emberszabásúak nevetése őszinte, valószínűleg hiányoznak belőlük a tettetett nevetéshez szükséges idegi alapok".

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.