Baktériumok maradványai

Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld

A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak - jóllehet megkövesedett - "pillanatfelvételt" arról, amint heterotróf baktériumok egymásból lakmároznak.

2013.05.01 01:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Évmilliárdokkal ezelőtt záptojásszagú volt a Föld - vonták le a következtetést azok a kutatók, akik ősi baktériummaradványokat tanulmányoztak a kanadai Felső-tó partján.

A felfedezett fosszíliák első ízben nyújtanak - jóllehet megkövesedett - "pillanatfelvételt" arról, amint heterotróf baktériumok egymásból lakmároznak. Heterotrófnak azokat az organizmusokat nevezik, amelyek szerves anyagokat - más organizmusokat - használnak a túléléséhez szükséges kémiai energia biztosításához. Ezzel szemben az autotrófok képesek szervetlen anyagokból bonyolult szerves vegyületek felépítésére, amit vagy kemoszintézis, vagy a napenergia felhasználásával (fotoszintézis) érnek el.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences című kiadványban megjelent beszámoló szerint a tudósok parányi, 1,9 milliárd éves mikrobakövületeket találtak a tó környéki sziklákban. A 3-15 mikron átmérőjű, a cianobaktériumok törzséhez tartozó organizmusok (Gunflintia) külső, átlyuggatott burkán világosan kivehetők azok a nyomok, amelyek arról árulkodnak, hogy más baktériumok táplálékául szolgáltak. (A mikron a milliméter ezredrésze.)

A különleges mikroszkóppal szemügyre vett fosszíliák segítségével most először sikerült nyomon követni, hogyan "zajlott le az egész, és ki evett kit". Valójában a mai baktériumok is hasonló módon bontják le a szerves anyagokat akár a bélrendszerben, akár a szennyvízcsatornában. "Szinte ugyanez a biológiai folyamat ment végbe az ősi bolygón" - húzta alá a kutatók egyike, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem professzora.

A tudós utalt arra, hogy a folyamat közben kén-hidrogén (hidrogén-szulfid) keletkezik, amely színtelen, büdös, mérgező gáz. "Nyugodtan kijelenthetjük, hogy még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is a Föld úgy bűzlött, mint a záptojás" - jegyezte meg.

Egyéb bizonyítékot is találtak a mikrobafosszíliák burkán arra, hogy az ősi organizmusok egymást ették: vasszulfidot, amely bizonyos heterotróf baktériumok mellékterméke. Korábbi kutatásokból már kiderült, hogy ezek a szulfidot termelő mikrobák mintegy 3,5 milliárd évesek. A mostani leletek viszont azt jelzik, hogy a heterotróf életforma még 1,9 milliárd évvel ezelőtt is virágzott.

A kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy az ősi mikrobák bíborszínűek voltak, következésképpen a bolygó is bíborárnyalatot ölthetett évmilliárdokkal ezelőtt.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.