Élőlény, 3,4 milliárd évvel korábbról

Nem Afrikában, de elcsípték a Föld legősibb lényét - képpel

Felfedezték bolygónk legősibb fosszíliáját Nyugat-Ausztráliában - megvannak a földi élet első szereplői?

2011.08.22 12:01Szilágyi Szabolcs - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Azt csak az átlagember hiszi, hogy könnyű rábukkanni a múltbeli lények nyomaira: egy nagy dinoszaurusz-csontváz esetében tényleg ez a helyzet, de sokkal kisebb élő szervezetek is léteztek, melyek felkutatása már sokkal inkább embert próbáló feladat. Ott vannak például az egysejtű szervezeteket, melyek több milliárd év távlatából szinte teljesen elérhetetlennek tűnnek. Nincsenek csontok, a sejteket alkotó gömbök és szálak pedig akár egyéb, élet jelenlétére nem utaló természeti események következményei is lehetnek. Például kristályképződésé vagy az adott üledék egyéb szabálytalanságáé.
 
Ezek a gondolatok jártak Martin Brasier geológus fejében, amikor Nyugat-Ausztráliában olyasmire bukkant, amire korábban senki. A brit Oxfordi Egyetem professzora David Wacey-vel, a Nyugat-Ausztráliai Egyetem geológusával együtt fedezett fel egy ősi tengerparton fosszíliákat - a leletek a két kutató állítása szerint 3,4 milliárd évesek, és határozottan élő sejtek lenyomataira hasonlítanak. Brasier és Wacey úgy véli, hogy felfedezésük az egyik legősibb földi létforma megkövült példányait tárta fel. Kémiai elemzésük szerint a sejtek közelében intenzív kénlerakódást tapasztaltak, vagyis az ősi mikroorganizmus valószínűleg ezt az elemet használta „üzemanyagul”, ebből merített energiát saját szükségletei kielégítéséhez.

Brasier rögtön el is nevezte a partszakaszt a földi élet első bölcsőjének.
 
A területen egyébként egy ősi sziklaalakzat vívta ki a kutatók figyelmét, melyről azt feltételezték, hogy a modern tengerpartokon található formációkhoz hasonló mivolta miatt jó állapotú fosszíliákra lehet bukkanni benne. Mivel a természet erői nem koptatták el a kérdéses környezetet, ezért sikerült megállapítani korát is, melyet 3,4 milliárd évesre „lőttek be” a kutatók. A nagy meglepetés ezután jött, amikor felfedezték az ősi mikroorganizmus jeleit a sziklában. Üreges sejt-nyomokat találtak, melyek némelyike egymáshoz fürtökben kapcsolódott, körülöttük pedig membránszerű képződmény alakult ki.
 
Tovább erősíti a nyomok egykor volt élőlényekkel feltételezett kapcsolatát, hogy a sejtmaradványok egyenlőtlenül oszlottak el az üledékrétegben, éppen úgy, ahogy a modern baktériumok összecsoportosulnak az élelmiszerforrások közelében. A kémia segítségével pedig azt is megállapította Wacey és Brasier, hogy a sejtek az őket körülvevő szikláktól eltérő szénizotópokat tartalmaztak.
 
3,4 milliárd évvel ezelőtt a Föld közel sem volt az a barátságos bolygó, amilyennek most ismerjük. Az óceánok 45 Celsius fokos hőmérsékleten gőzölögtek, oxigén pedig csak nyomokban volt megtalálható a felszínen. A korai életnek tehát ezekhez a mostoha körülményekhez kellett alkalmazkodniuk, alternatív energiaforrásokat találva, például kéntartalmú vegyületek megemésztésével. Kénnel táplálkozó baktériumokat egyébként ma is gyakran találunk, ha alaposan körbenézünk termálvizes forrásoknál vagy alacsony oxigénű környezetben, például a tengerek, óceánok fenekén.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.