Szimulációs kisérlet
Az óceánok savasodását tanulmányozzák a Földközi-tenger mélyén
Európában soha nem látott szimulációs kísérletre készülnek Délkelet-Franciaországban: a Földközi-tenger mélyén tanulmányozzák, hogyan reagálnak a kagylók és a vízinövények az óceánok szén-dioxid okozta savasodására.
2012.06.30 12:30MTIA kutatók plexiüvegből készült négyszögletes akváriumot helyeznek el Villefranche-sur-Mer kikötőjében, ahol több hónapon át a 2050-re és 2100-re előre jelzett savasodási szintű tengervizet tárolnak. "Sokat kísérleteztünk külön-külön a különböző organizmusokkal, de a természetben számos faj él. Annak érdekében, hogy előre láthassuk, milyen lesz az óceán 2100-ben, látni kell, hogyan reagál a fajok közössége" – hangsúlyozta Jean-Pierre Gattuso, a villefranche-i Oceanográfiai Laboratórium igazgatója.
Az ember által egyre nagyobb mennyiségben kibocsátott szén-dioxid a legfontosabb, általános felmelegedést kiváltó üvegházhatású gáz. Egyben a kibocsátott CO2 egynegyedét elnyelő óceánok gyors savasodásáért is felelős. A tudósok szerint 800 ezer év óta nem látott pH értékeket mérnek napjainkban (minél alacsonyabb a pH-érték, annál magasabb a savasodás). Ami még ennél is aggasztóbb: a Science című amerikai tudományos folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány szerint ez a savasodás 300 millió éve! nem látott léptékben zajlik. Az óceánok pH-értéke 2100 tájára elérheti a 7,75-öt.
Ez azt jelenti, hogy az óceánok savasodása 300 év alatt két és félszeresére nőhet – mutatott rá Jean-Pierre Gattuso. A jelenség – főként a gyorsasága – felborítja az óceánban zajló vegyi folyamatokat, csökkenti a rendelkezésre álló karbonát ionok mennyiségét, amelyből a tengeri organizmusok a kagylójukat vagy a vázukat (korállok, puhatestűek, tengeri sünök) felépítik.
Az olaszországi Ischia vulkáni szigeten, ahol a tenger alatti törések révén kiszabaduló nagymennyiségű szén-dioxid miatt természetes okból magasabb a víz savassága, "egyetlen faj sem tudott alkalmazkodni a 2100-re várható pH-értékhez" – hangsúlyozta az óceánkutató. Számos kérdésben nagy még a bizonytalanság, de a kutatások kimutatták, hogy a savasodás egyes halfajták táplálkozására vagy szaporodására is hatással van.