Gravitációs terét és belső szerkezetét kutatják

Két űrszondát indít a Holdra a NASA

Két űrszondát, a GRAIL-ikreket (Gravity Recovery and Interior Laboratory) indítja a NASA a Discovery programja keretében szeptember 8-án a Holdra, amelyek segítségével égi kísérőnk gravitációs terét és belső szerkezetét kutatják majd.

2011.09.02 22:30MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Amennyiben minden a tervek szerint halad, a páros szilveszter táján áll a Hold körüli pályára. A projekt összköltsége 496 millió dollár (96 milliárd forint) .
   
A NASA Apollo-programja keretében az asztronauták mindössze néhány nap alatt érték el a Holdat. A GRAIL-ikreket viszont majd négy hónapos, "kacskaringós" utazás várja, ugyanis áthaladnak a Nap-Föld rendszer stabil  gravitációs helyén, az úgynevezett Lagrange-ponton, ezáltal csökkenthető az üzemanyag-szükséglet, vagyis a küldetés költségei. A GRAIL-A űrszonda december 31-én áll pályára a Hold körül, testvére, a GRAIL-B pedig egy nappal később. 
   
Az űrszondák 55 kilométerre a Hold felszíne fölött, poláris pályán keringenek, mintegy "kergetőzve" egymással. A távolság változó lesz közöttük köszönhetően a regionális gravitációs eltéréseknek a Holdon, amit az űrszondák fedélzetén működő speciális rádióadók segítségével rögzítenek, feltérképezve az égitest tömegeloszlását.
    
"A páros hihetetlen pontossággal képes regisztrálni ezeket az eltéréseket, a hibahatár nem haladja meg az emberi vörösvérsejt átmérőjét" - hangsúlyozta Maria Zuber, a GRAIL-projekt vezető kutatója.
   
Mint kifejtette, a kutatók az ily módon nyert adatok segítségével részletesen meghatározhatják a Hold gravitációs mezejét. Ezek az információk sok mindent elárulnak a Hold belső szerkezetéről, s arról, hogy hogyan alakult ki, miként fejlődött égi kísérőnk.
   
Sok minden már ma is ismert a holdi gravitációról: így a felénk forduló oldalon, a sötét "tengerek" közül több felett akár fél százalékkal erősebb a gravitációs erő, mint másutt. Ennek részben a medencéket kitöltő nehezebb bazalt az oka, de még nem teljesen tisztázott ezen masconok (mass concentration, tömegkoncentráció) eredete. Hatásukat viszont mindenképp figyelembe kell venni, amikor tervezik a Hold körüli keringő űreszközök pályáját, vagy a leszállási helyüket.
   
A küldetés másik fő célja a Hold belső szerkezetének feltérképezése: mekkora és milyen felépítésű a mag és a köpeny, miért vastagabb jelentősen a túlsó oldalon a kéreg, hogyan keletkeztek a "tengerek" és a masconok.
   
Az ikrek 90 napon át keringenek a Hold körül, az űrszondák által összegyűjtött információt 12 hónapon át elemzik majd, az első adatok 30 nappal a gyűjtés megkezdése után lesznek elérhetők.
   
"A GRAIL-űrszondák segítenek megfejteni a Hold rejtélyeit és megértenünk azt, hogy miként keletkeztek a Föld-típusú kőzetbolygók" - hangsúlyozta Maria Zuber.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.