Ízlelés, nyelés, emésztés
Gasztrotudomány: a nyál nem csak víz a szánkban
A nyál nemcsak a szájüreg nedvesítője, nélküle nem éreznénk az étel ízét, nem tudnánk nyelni, sőt ez a folyadék indítja el az emésztés folyamatát is.
2011.01.22 18:27MTIAz Európai Unió Élelmiszer-információs Tanácsának folyóirata, a Food Today érdekes tanulmányban foglalja össze a nyál szerepét táplálkozásunk, életünk folyamatában.
A nyálnak 99 százaléka csupán víz, de a maradék egy százalékban sokféle nélkülözhetetlen anyag található. Ha evés közben nem lenne a szánkban nyál, nem tudnánk lenyelni az ételt. Ha az összerágott ételből nem alakulna ki az a nedves falat, mely aztán a nyelőcsövön keresztül lecsúszik a gyomrunkba, sérülne a torok, a gége, a nyelőcső.
A nyál az ízérzésnek is alapvető fontosságú eleme. Ha a cukor vagy a só molekulái nem oldódnának fel a nyálban, nem éreznénk az ízüket. A komplex ételek, mint a fehérje vagy a szénhidrát valójában íztelenek, és csak akkor tudjuk meg, mit is eszünk, ha az ízlelőbimbókhoz a nyálban feloldódva molekulák, ionok formájában eljutnak az alkotórészeik.
A nyálban enzimek is találhatók. Az amiláz elősegíti, hogy az összetett szénhidrátok, mint például a keményítő molekuláiban az egyes cukormolekulák közötti kötések fölbomoljanak. Igy már érezzük az ízt, és az ízlelőbimbókból agyunkba eljutó ingerhatások alapján eljut a tudatunkba, hogy ezt a falatot érdemes lenyelnünk.

A szájüreg különleges életterülete baktériumoknak, gombáknak és más élőlényeknek is. Az ínyünkön és a fogakon lévő finom rétegben élnek és szaporodnak, de ehhez is a nyál jelenléte szükséges. Amikor fogat mosunk, néhány perc múlva ismét megtelepszenek a szájban élő baktériumok, gyorsan elszaporodnak és vékony réteget képeznek.
Egészséges nyálelválasztás esetén ez a rendkívüli biológiai folyadék a fogakról folyamatosan lemossa a baktériumokat.
A nyálmirigyek napi egy-két liter nyálat képeznek a mirigyszöveten átáramló vérből. A nyálban lévő emzímek nemcsak az emésztésben játszanak fontos szerepet, hanem a szervezet védekezőképességében is. A nyálban lizozim enzime bizonyos baktériumok sejtfalát megtámadja.
A fal átszakad, és a baktérium elpusztul. A nyálban antitestek is kiválasztódnak, főleg az immunoglobulin A, amely szintén védi szervezetünket a külvilág támadásaitól.
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06