Az eső sem moshatta el a jókedvet

Képek: "Ez már a koncert?!" - Utoljára zúztunk a Szigeten

The Subways, LMFAO, The Killers, szakadó eső és féktelen tánc - meg egy csomó minden, amiből a Sziget utolsó napjára is jutott még, és csak azt sajnáljuk: ilyen gyorsan véget ért.

Sziget 2012, 5. nap: magyarok a színpadon képgaléria

2012.08.13 11:44ma.hu - S. Á.
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Egyszer minden jónak vége szakad, de remélhetőleg a Sziget esetében is csak átmenetinek mondható a szünet, még ha igen hosszú is, és jövőre újra eltűnnek a társadalmi, kor- és nembeli, vagy épp nemzetiségi különbségek, csak a zene és a felszabadult szórakozás marad, meg az a fajta határtalan "mindenki-szeret-mindenkit" érzés, ami talán csak az efféle fesztiválokon fordul elő. A hétköznapok során mindenesetre messze nem látni ennyi spontán összeölelkezést és messze nem hangzik el ennyiszer a pacsira buzdító "hi-five", mint amennyiszer itt láttuk, látszólag minden különösebb ok nélkül.

És persze messze nem találunk ennyi őrült figurát egy rakáson, Supermantől kezdve a tigriscsapaton át az össze-vissza festett, és még össze-visszább ruházatú alakokig. De ez senkit nem zavart, valahogy ilyenkor minden annyira természetes, mint ahogyan az is, hogy a külföldi vendégeknek újra és újra el kell magyarázni, a színpadon álló és magyarul éneklő előadó hol foglal helyet a hazai zenei palettán, ki a retrósztár és ki az, aki talán hamarosan berobban a nemzetközi zenepiacra is.

Az utolsó napra egyébként kissé rányomta a bélyegét a búcsú hangulata, legalábbis délelőtt és a kora délutáni időszak nagy részében, mert mindenfelé hátizsákkal megrakodott és hazafelé induló - zömmel külföldi - fesztiválozókba botlott az ember. Közben meg némi elégedettséget éreztünk, amiért nekünk még az esti koncertekről sem kell lemondani, márpedig volt szép számmal választék most is, az utolsó napra is rendesen felpörgették a szervezők és persze főként a fellépők a hangulatot.

Luminárium (Fotó: ma.hu - A galériához KATT a képre!)


A délutáni pörgés előtt még sikerült - így az utolsó napon - bejutni a Sziget hátsó részében felállított Lumináriumba, amiről megtudtuk, hogy egy brit tervező munkája nyomán született létesítmény, valójában hatalmas lufikból összerakott labirintus, ahol a napfény - éjszaka hatalmas reflektorok - beszűrődése elképesztő színjátékot alkot, néha ehhez nem is kellett átbújni egy-egy alagúton, elég volt egy fél centivel odébb fordítani a fejünket és máris egészen új minták és formák kápráztattak el minket.

Aztán a nyugalom birodalma után fejest ugrottunk az utolsó napi koncertprogramokba, elsőként mindjárt a The Subways csapott a húrok közé, közben pedig nemcsak a zenéjükkel nyűgözték le a hazai közönséget, hanem azzal a szívet melengető gesztussal is, hogy számos magyar kifejezést tanultak meg, amivel a rajongókat aztán le is vették a lábukról. Hasonlóképp a kettővel utánuk színpadra lépő Mando Diao, akik nemcsak szavakban, de dalban is kifejezték, mennyire szeretik a Szigetet: "I Love You, Sziget" címmel gyorsan elő is adták a belőlük feltörő érzéseket.

Eközben már javában izzította a közönséget a Világzenei Nagyszínpadon fellépő Fanfare Ciocárlia, aki viszont a rezesbanda helyett erőteljesebb hangokra, mondjuk egy laza beatboxra vágyott, az Beardyman koncertjére, az A38 felé vette az irányt, néha nem is lehetett eldönteni, melyik puffogás jön a zenei aláfestésből és melyik az, amelyiket a brit előadó dobol a szájával.

Sok időnk viszont itt sem volt nézelődni, mert ezzel párhuzamosan zajlott a Sziget túlsó végén - a Magyar Zenei Nagyszínpadon - a hazai zenei élet egyik talán legkülönlegesebb hangzását produkáló Zságer Balázs, azaz Zagar koncertje, többek közt az elmaradhatatlan Wings of Love-val, meg a többi fergeteges dallammal. Éles stílusváltással követték őt az ugyancsak hazai mainstream jeles képviselői, a pécsi 30Y tagjai, akiket a fesztiválozó közönség nem tud megunni, de miért is tennék: Beck Zoli és csapata ezúttal is szenzációs hangulatot teremtett!

Zagar (Fotó: ma.hu - A galériához KATT a képre!)


Persze ezt csak azok láthatták-hallhatták, akik kihagyták a mókamesterként sem utolsó LMFAO együttes koncertjét a Nagyszínpadon, ami csak a szervezőknek okozott némi aggodalmat, de szerencsére az is gyorsan elmúlt: az elektronikus hiphop-csapat "fele", SkyBlu hiányzott a színpadról, de szerencsére Redfoo egymagában is nagyszerűen megállta a helyét és óriási ovációval kísérve adta elő nemcsak a rádiókban kevéssé - pontosabban egyáltalán nem - játszott számokat, hanem a Party Rock Anthemet és az igen nagy önbizalomról tanúságot tevő I'm sexy and I know it című számot is.

A zárónap - de talán az egész hét - egyik legnagyobb dilemmájával szembesültünk este 9 után, amikor csaknem pontosan egyidőben kezdődött a Sziget három, egymástól ráadásul szép nagy távolságra eső pontján a The Killers (Nagyszínpad), az Irie Maffia (Magyar Zenei Nagyszínpad) és a szerb Goran Bregovic és zenekarának (Világzenei Nagyszínpad) koncertje. A szokásos kilométerjárásban megfáradt lábak "könyörgésére" hallgatva végül kezdőpontként ez utóbbi bandát választottuk, nem kis részben azért, mert ott a színpaddal szemközti domboldalon még ülve is tökéletesen lehet mindent látni.

Persze akárcsak honfitársaik, a néhány nappal ezelőtt fellépő Emir Kusturica és bandája esetében, ezúttal is muszáj volt felpattanni, de most nemcsak a zene ösztönözte felpattanásra a kényelembe helyezkedett közönséget, hanem az első szám kellős közepén a semmiből érkező sűrű zivatar is. Ja, és el ne felejtsük: ez volt az a zenekar, amelyik igencsak rendhagyó módon vonult be a színpadra: az első számot a rezesbanda a közönségben elvegyülve kezdte fújni, majd egyenként szépen felmasíroztak az emelvényre, ahol zavartalanul fújták a nótákat, miközben a technikusok mérgezett egérként szaladgálva igyekeztek menteni a rázúduló víz elől a hangszórókat.

Szívesen maradtunk volna még, de a Killers koncertjét sem hagyhattuk ki, jobb híján tehát az "ebből is egy kicsit, abból is egy kicsit" megoldás mellett maradva, három számot elcsípve pár percig az ő közönségükhöz is csatlakoztunk és velük együtt énekeltük a For Reasons Unknown című slágerüket. Az egykori Alphaville-slágert, a Forever Youngot már távolodófélben hallottuk csak, így épp sikerült odaérni az Irie Maffia utolsó perceire, akik a saját slágereik mellett természetesen nem hagyták ki a mostanában játszott legfrissebb, Livin' is easy című számukat sem, amit az Akkezdet Phiaival közösen adtak elő.

Goran Bregovic és zenekara (Fotó: ma.hu - A galériához KATT a képre!)


Szinte üres volt az Open Színpad előtti tér, amikor a neo együttest vártuk, de amint az elektronikus zene képviselői bekapcsolták a számítógépeket és a keverőpultokat, percek alatt benépesült a sátor - ami nem is csoda, hisz a csapatról sokan még most sem tudják, amikor felcsendül egy-egy számuk a rádiókban vagy zenei tévécsatornákon, hogy a világszinten is helyét megálló minőségű produkció mögött magyarok állnak. Most azonban a külföldi vendégek is remélhetőleg megjegyezték a nevüket, a koncertjük pedig ha látványban nem is érték utol például a Nagyszínpadon fellépő bandák színes forgatagát, technikai szempontból mindenképp lenyűgözőnek volt mondható.

Akárcsak a szintén elektronikus vonalat képviselő és szintén magyar hírnevet öregbítő Yonderboi, aki egymagában állt egy villódzó fémvázas házban egy óriási Y mögött, a látványt legfeljebb a háta mögé vetített képsorok dobták fel, de hát ki az, aki az ő esetében a látványt helyezi előtérbe a hangzás ellenében? Na persze nem volt azért ez sem zökkenőmentes, legalábbis nem mindenki számára tűnt egyértelműnek, hogy ki az a figura a színpad közepén és mit művel, mert nagyjából a 4. szám környékén - jócskán a Pabadam és a legújabb slágert jelentő I'm Cgi után - még mindig azon tanakodtak, hogy "ez már vajon a koncert, vagy még nem kezdődött el?"

Remélhetőleg azért a végére rájöttek, hogy ez volt a koncert, mi meg nem rájöttünk, de biztosan tudjuk, hogy ez volt a 20. Sziget Fesztivál, ami még a több helyszínen zajló afterparty-kkal folytatódott hajnalig, aztán hétfőn szép lassan az utolsó vendégek is elhagyják a helyszínt, hogy helyet adjanak a takarítóknak, a színpadbontóknak, a tereprendezőknek - és a Hajógyári-sziget jövő ilyenkorig csendesen várja az újabb egy hét együttlétet.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.