Szerintük Fukusima figyelmeztetés

Már 200 ezren tüntetnek Németországban az atomerőművek ellen

Egy nappal a kulcsfontosságú baden-württembergi és rajna-pfalzi tartományi parlamenti választások előtt több mint 200 ezren vonultak az utcákra szombaton Németország négy legnagyobb városában, Berlinben, Hamburgban, Münchenben és Kölnben tiltakozásul az atomerőművek ellen.

2011.03.26 17:33MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szervezők szerint egyedül Berlinben mintegy 120 ezren tüntettek az atomerőművek bezárásáért, míg Hamburgban is meghaladta az 50 ezret a részvevők száma.

A szombati megmozdulás ily módon Németország történetének eddigi legnagyobb atomerőmű-ellenes tiltakozása volt. A különböző civil szervezetek által meghirdetett tüntetések részvevői azt követelték a kormánytól, hogy zárjon be minden németországi atomerőművet.

"Fukusima figyelmeztet" - hangoztatták mindenütt a tüntetők, elégtelennek tartva a hét legrégebbi német erőmű működési idejének három hónapra történt felfüggesztését.

Közölték, hogy a tiltakozó megmozdulások egészen addig folytatódnak, míg el nem érik az atomerőművek bezárását. A tüntetők mind a négy városban délután nem sokkal 15 óra után 1 perces csenddel adóztak a japán földrengés áldozatai emlékének. Angela Merkel kancellár a japán atomkatasztrófa után rendelte el az említett 90 napos moratóriumot, miközben az egész országban felerősödtek a követelések, hogy Németország végleg mondjon le az atomenergiáról. Az atomerőművek jövője a legfontosabb kampánytémává vált, s ez már jelentős mértékben befolyásolta a múlt heti szász-anhalti tartományi választások eredményeit is, és szakértők szerint még inkább befolyásolja majd a vasárnapi baden-württembergi és rajna-pfalzi szavazás kimenetelét. A legfrissebb felmérések szerint a Baden-Württembergben kormányzó konzervatív-liberális koalíció vesztésre áll, és Rajna-Pfalzban is a kereszténydemokraták és a szabad demokraták gyengülése várható.

A szavazók nagy része ugyanis felrója a Merkel kancellár vezette, ugyancsak a konzervatívokból és a liberálisokból álló szövetségi kormánykoalíciónak, hogy a Japánban történt atomkatasztrófáig az atomenergia, illetve az atomerőművek alkalmazásának fő szószólója volt, és az elmúlt év végén az erőművek működési idejét még átlagban 12 évvel meghosszabbította.

A Fukusimában történtek nyomán bekövetkezett szinte 180 fokos fordulatot pedig hiteltelennek és választási manővernek tekintik. A szombati tiltakozó megmozdulás ily módon a lehető legrosszabbkor jött a Merkel-kormány számára. A tüntetést támogatásukról biztosították az ellenzéki pártok, a szakszervezetek, valamint az egyházak képviselői.

Tízezrek követelik a németországi atomerőművek bezárását Berlinben.(fotó: MTI)


Ezzel egy időben a koalíció táborában tovább erősödött a vita az atomerőművek jövőjéről. Miközben Merkel kancellár a jelek szerint minden korábbinál határozottabban elkötelezte magát az erőművekről való lemondást, illetve a megújuló energiákra való fokozatos áttérést jelentő "új korszak" mellett, pártjában, a CDU-ban még a moratóriumot is többen elsietettnek tartják.

Közvetve még nyíltabban bírálják a kancellárt a koalíciós partner szabad demokraták egyes vezetői, akik az országos hangulat ellenére az erőművek működési idejének meghosszabbítása mellett vannak.

Árthat Merkelnek és a koalíciónak, hogy az ügyben - hosszú hallgatás után - megszólalt Helmut Kohl volt kancellár. Kohl szerint a Japánban történt szörnyű katasztrófa nem terelheti el a figyelmet a valóságról, aminek lényege, hogy az atomenergiának Németország számára nincs alternatívája.

Kohl nyilatkozata a CDU vezetésében megdöbbenést okozott, azt több kereszténydemokrata politikus a rendkívül fontos választások előtt álló párt elleni nyílt támadásként értékelte.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.