19 halott, több mint 600 sebesült

Kína erőszakkal igyekszik úrrá lenni a tibeti nyugtalanságon

Letartóztatási hullámmal és csapatok felvonultatásával igyekszik ellenőrzése alá vonni Kína a helyzetet a forrongó Tibetben. Eközben a hivatalos kínai média szombaton arra figyelmeztetett, hogy a tibeti nyugtalanság átterjedhet a muszlim lakosságú északnyugat-kínai Hszincsiang-Ujgur autonóm területre is.

2008.03.22 15:35MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Tibet Autonóm Terület kormányának legutóbbi hivatalos adatai szerint a tibeti fővárosban, Lhászában kitört zavargásokban 19-en veszítették életüket (18 civil és egy rendőr), és több mint 600-an megsebesültek (köztük 241 rendőr). A száműzetésben élő tibetiek szerint legkevesebb 100 halottjuk van a lhászai és más, tibetiek lakta kínai körzetekben történt összetűzéseknek.

A kínai hivatalos média az eseményekért "egy maroknyi bitangot" tesz felelőssé. Eszerint a zavarkeltők arra bujtogattak, kényszerítettek, sőt béreltek fel egyszerű és gyanútlan állampolgárokat, hogy részt vegyenek a tüntetéseken. Közben teljes gőzzel beindult a kínai propagandagépezet. A hivatalos kínai sajtóorgánumok szombaton kíméletlen harcra szólítottak fel a tibeti függetlenségpárti erőkkel szemben.

A Zsenmin Zsipao (Renmin Ribao) a "dalai klikk" megsemmisítésért sürgette, figyelmen kívül hagyva a dalai lámával folytatandó párbeszédre sürgető nemzetközi hangokat. "Kínának elszántan le kell vernie a szabotőrök összeesküvését, és szét kell zúznia a tibeti függetlenségi erőket" - írta a kommunista párt szócsövének számító újság. "Az 1,3 milliárd kínai, köztük a tibetiek, nem engedhetik meg senkinek, semmilyen hatalomnak, hogy a régió stabilitását aláássa" - olvasható a lapban. Peking azzal vádolja a dalai lámát, a tibeti nép száműzetésben élő szellemi vezetőjét, hogy ő bujtogat erőszakos tiltakozásokra azzal a gonosz szándékkal, hogy megzavarja az olimpiai játékokat és Tibetet elszakítsa az anyaországtól.

A dalai láma visszautasítja a vádakat. "A tiltakozásokat senki sem koordinálta, és senki sem ellenőrzi" - szögezte le a vallási főméltóság szóvivője. "Sajnáljuk, hogy a tiltakozások erőszakba torkolltak. A dalai láma mindig az erőszak ellen volt". Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke a Bild am Sonntag című német vasárnapi lapnak úgy nyilatkozott, hogy indokoltnak tartja a pekingi nyári olimpia bojkottját, ha Kína továbbra is elutasít mindenféle párbeszédet a dalai lámával. "Nem szabad kizárni a pekingi olimpiai játékok bojkottjának lehetőségét. Sikeres olimpiát szeretnénk, de nem a tibetiek elleni kulturális népirtásnak az árán, amiről a dalai láma beszél" - szögezte le.

Michael Vesper, a német olimpiai sportszövetség vezérigazgatója ezzel szemben elutasította a bojkottot, amely szerinte sem a tibetieknek, sem a kínai emberi jogvédőknek nem használna, viszont súlyos csapást jelentene a sportolókra. Utalt az 1980-as moszkvai olimpia bojkottjára, amelynek nem volt semmilyen hatása az akkoriban zajló afganisztáni háborúra.

Az észak-indiai Dharamszalában, ahol a tibeti emigráns kormány működik, szombaton több százan vonultak fel, köztük sok indiai kereskedő, hogy kifejezzék támogatásukat a dalai láma mellett, és hangot adjanak nemtetszésüknek a tibeti tüntetőkkel szembeni kínai leszámolás felett. Dharamszalában sok tibeti tulajdonú üzlet zárva tart március 10., a tibeti felkelés 49. évfordulója és a lhászai tüntetések kirobbanása óta. A hivatalos kínai média a kínaiak elleni állítólagos brutális tibeti támadások részleteiről közöl beszámolókat.

Eszerint késsel májon szúrtak egy vándormunkást, aki elvérzett. Egy kínai asszonyt összevertek, egyik fülét levágták. Egy kínai orvost támadás ért, amikor megpróbált megmenteni egy nyolcéves fiút, akin a tömeg átgázolt, és aki megfulladt. Péntekig a lhászai zavargások 183 résztvevője jelentkezett önként a kínai hatóságoknál. A rendőrség a közkedvelt internetes portálokon közzétette a leginkább keresett 21 fő gyanúsított fényképét. Kínai ellenzékiek egy csoportja szombaton arra szólította fel a pekingi kormányt, hogy kezdjen párbeszédet a dalai lámával, és engedje be Tibetbe az ENSZ képviselőit vizsgálat céljából. Harminc író, egyetemi professzor és emberi jogvédő nyílt levelében azt követelte a kormányzó kínai kommunista párttól, hogy változtasson eddigi magatartásán, és kezdjen közvetlen tárgyalásokat a tibeti buddhisták szellemi vezetőjével.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.