Beavatkozik a hadsereg, ha káosz jön

Mubarak átruházza hatalmát alelnökére - de marad

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök csütörtök este bejelentette, hogy alkotmányos lépésekkel átruházza államfői hatalmát Omar Szuleimán alelnökre, de nem távozik az országból.

_{2011.02.10 22:17}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

Szemtanúk szerint ezrek töltötték az éjszakát tegnap a Tahrír téren, és százak sátoroztak az utcán a közelben lévő parlament előtt is. A tüntetők Mubarak-ellenes jelszavakat skandálnak, sokan az erőszak áldozatául esett "vértanúk" fotóit tartják a kezükben. Az ENSZ és a Human Rights Watch (HRW) emberjogi szervezet szerint a tömegtüntetéseknek már mintegy 300 halálos áldozatuk van.

A Tahrír térrel szomszédos Egyiptomi Múzeum előtt változatlanul jelen vannak a hadsereg páncélosai, s a parlamenthez vezető út továbbra is le van zárva. Kedden, keményítve a tüntetőkkel szembeni eddigi hangvételen, Ahmed Abul Geit külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg beavatkozik "káosz esetén, hogy kézbe vegye az ügyeket".

Szerdán a dél-egyiptomi el-Hargában is zavargások voltak, s a tüntetők és biztonsági erők összecsapásában három ember életét vesztette.

Szaporodnak a sztrájkok, s a munkabeszüntetésekben részt vevő dolgozók a magasabb bérek és jobb munkafeltételek mellett Mubarak távozását is követelik.

Kína aggodalmát fejezte ki az egyiptomi belpolitikai válság miatt, de hangoztatta: ellenzi, hogy kívülállók közvetítsenek a szemben álló felek között. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) külügyi szóvivő szokásos csütörtöki sajtóértekezletén kijelentette, hogy Peking véleménye szerint Egyiptomnak saját magának kell rendeznie ügyeit, és a külföldieknek tartózkodniuk kell a beavatkozástól.

Kínának szoros kapcsolatai vannak az ostromlott egyiptomi kormánnyal, és a kínai állami média szigorúan cenzúrázza a tiltakozásokról szóló jelentéseket.

The Guardian: az egyiptomi hadsereg tüntetőket kínzott meg

Az egyiptomi hadsereg titokban több száz, sőt talán több ezer kormányellenes tüntetőt tartóztatott le a megmozdulások kezdete óta, és legalább néhányat közülük meg is kínoztak - adta hírül a The Guardian brit napilap egy birtokába került vallomásra hivatkozva csütörtökön.

Egyes emberjogi szervezetek szerint a magát semlegesnek valló hadsereg, amely állítása szerint csupán különválasztja a Hoszni Mubarak elnök mellett és ellen tüntetőket, korántsem pártatlan, és több száz ember eltűnéséért és megkínzásáért tehető felelőssé. Ilyen visszaéléseket korábban csak a rossz hírű biztonsági szervekkel (SSI) hoztak összefüggésbe az egyiptomiak, de a hadsereggel soha.

"Ez szokatlan, és a legjobb tudomásunk szerint új dolog a hadsereg részéről" - mondta Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Polgárjogi Kezdeményezés nevű szervezet igazgatója a brit lap internetes oldala szerint. Bahgat rámutatott, hogy a hadsereg nem csak emberjogi aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat vett őrizetbe, de országszerte rengeteg "hétköznapi" ember is eltűnt a hadsereg által ellenőrzött helyeken, akiket kétségbe esve keres a családjuk.

"Őrizetbe vették a kijárási tilalmat megszegőket, a tüntetésen részt vevőket; azokat, akik visszabeszéltek a hadsereg egy tisztviselőjének, de azért is tartóztattak le embereket, mert gyanúsnak tűntek vagy külföldinek néztek ki" - fejtette ki az emberjogi szervezet vezetője. A The Guardian több olyan volt fogvatartottal is beszélt, akik arról számoltak be, hogy a katonák ütlegelték és más más módokon is bántalmazták őket.

Egyikőjüket, a csak keresztneve megadását vállaló Asrafot múlt pénteken tartóztatták le, amikor orvosi eszközöket próbált a a tüntetések központjának számító Tahrír téren felállított rögtönzött klinikákra szállítani.

"Egy mellékutcán sétáltam, amikor az egyik katona megkérdezte, hova megyek. Amikor megmondtam neki, azzal vádolt, hogy külföldi ellenségnek dolgozom, és erre a többi katona is odajött és ütni kezdtek a fegyvereikkel" - mondta a 23 éves fiú, akit ezután egy ideiglenes katonai ellenőrzőpontra szállítottak, ott a háta mögé kötötték a kezét és tovább ütötték, mielőtt a tér szélén álló Egyiptomi Múzeum mögötti, hadsereg által ellenőrzött területre vitték volna.

"Egy szobában tettek le, ahol egy tiszt azt kérdezte tőlem, ki fizetett azért, hogy a kormány ellen lázadjak. Amikor megmondtam, hogy én egy jobb kormányt szeretnék, megütötte az arcomat és a földre estem. Ekkor a katonák rugdosni kezdtek, egyikőjük folyton a lábam közé rúgott. Aztán azzal fenyegettek meg, hogy megerőszakolnak egy szuronnyal, amit meglengettek a lábam között. Azt mondták, hogy akár meg is halhatnék ott, vagy eltüntethetnének egy börtönben és soha, senki nem tudná meg.

A kínzás fájdalmas volt, de az a gondolat, hogy eltűnhetnék egy katonai börtönben, még félelmetesebb volt" - mesélte Asraf.

Miután befejezték a kínzását, a fiút egy másik szobába vitték át, ahol legalább egy tucat, súlyosan megkínzott férfi volt. Körülbelül 18 óra múlva engedték őt szabadon, és figyelmeztették, hogy ne térjen vissza a Tahrír térre. Más kiszabadultak szerint azért kellett kínzásokat elszenvedniük a katonák részéről, mert külföldi hatalmakhoz, köztük a Hamászhoz és Izraelhez való kötődéssel vádolták őket.

Bahgat szerint a kiszabadultak beszámolóiból kirajzolódó kép azt sejteti, hogy a hadsereg kampányt folytat a tüntetők megtörésére.

Heba Morajjef, a Human Rights Watch nemzetközi emberjogi szervezet kairói megfigyelője szerint pedig "most már elég egyértelmű, hogy a hadsereg nem semleges szereplő többé. A hadsereg nem hisz a tüntetésekben és nem akarja, hogy folyatódjanak."

Hamarosan lemondhat Hoszni Mubarak

Hamarosan lemondhat Hoszni Mubarak egyiptomi elnök a brit közszolgálati rádió értesülése szerint. A BBC azt a tájékoztatást kapta csütörtökön Ahmed Safik egyiptomi kormányfőtől, hogy az elnök lemondhat, és ország helyzete "hamarosan tisztázódik". Az amerikai hírügynökségnek a kairói kormánypárt vezetője, Hasszan Badravi azt mondta, hogy Mubarak egy beszédben fogja bejelenteni a nemzetnek, hogy teljesíti a tüntetők kérését.

Az elnök lemondását követelő tüntetők csütörtökön, a tömegdemonstrációk 17. napján is nagy számban voltak jelen a kairói Tahrír téren, annak ellenére, hogy a hatalom kilátásba helyezte a hadsereg beavatkozását "káosz" esetén. Szemtanúk szerint ezrek töltötték az éjszakát a téren, és százak sátoroztak az utcán a közelben lévő parlament előtt is.

A tüntetők Mubarak-ellenes jelszavakat skandáltak, sokan az erőszak áldozatául esett "vértanúk" fotóit tartották a kezükben.

Az ENSZ és a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet szerint a tömegtüntetéseknek már mintegy 300 halálos áldozatuk van.

A Tahrír térrel szomszédos Egyiptomi Múzeum előtt változatlanul jelen voltak a hadsereg páncélosai, s a parlamenthez vezető utat továbbra is zárva tartották. Kedden, keményítve a tüntetőkkel szembeni eddigi hangvételen, Ahmed Abul Geit külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a hadsereg beavatkozik "káosz esetén, hogy kézbe vegye az ügyeket". Szerdán a dél-egyiptomi el-Hargában is zavargások voltak, s a tüntetők és biztonsági erők összecsapásában három ember életét vesztette.

Katonai közleményt olvastak be csütörtökön az egyiptomi köztelevízióban arról, hogy a fegyveres erők legfelső tanácsa intézkedéseket hoz "a nemzet védelmében", és "a nép legitim követeléseinek támogatásáról".

A tévében egy egyenruhás katonai szóvivő olvasta fel a fegyveres erők úgynevezett egyes számú közleményét. A legfelső tanács úgy döntött, hogy folyamatosan ülésezni fog, élén Mohamed Huszein Tantáui védelmi miniszterrel.

A testület elnöke Hoszni Mubarak államfő, de ő nincs ott. A legfrissebb - de meg nem erősített - értesülések szerint a sínai-félszigeti Sarm-es-Sejkben tartózkodik a vezérkari főnökkel, Szami Anannal együtt.

A Tahrír téren a kairói katonai körzet parancsnoka azt mondta a tömegnek, hogy "ma teljesül minden követelésük". Ezzel ellentétes a tájékoztatási miniszter kijelentése, aki a brit hírügynökségnek azt mondta, hogy "Mubarak hatalmon van, és nem mond le... minden egyéb csak híresztelés".

Egy kormányzati forrás úgy tudja, hogy Mubarak még tárgyalásokat folytat arról, hogy átadja-e a hatalmát Omar Szuleimán alelnöknek. A dolog "még nem dőlt el... még vita folyik róla" - jelentette ki. Előzőleg Ahmed Safik egyiptomi kormányfő és a kairói kormánypárt vezetője, Hasszan Badravi is Mubarak lemondásának lehetőségéről beszélt. Szaporodnak a sztrájkok, s a dolgozók a magasabb bérek és jobb munkafeltételek mellett Mubarak távozását is követelik. Korrupció gyanúja miatt vizsgálatot indítottak három volt miniszter és egy pártvezető ellen. Az állami televízió híre szerint a január végén lemondatott kormány tagjai, Ahmed Rasid Ahmed kereskedelmi miniszter, Zuhair Garana idegenforgalmi miniszter és Ahmed Magrebi lakásügyi miniszter, valamint Ahmed Ezz gazdag üzletember, a kormánypárt egyik volt vezetője ellen indult eljárás. Ezz a parlament tagja, és Hoszni Mubarak fiának bizalmasa.

Az egyiptomi hadsereg titokban több száz, sőt talán több ezer kormányellenes tüntetőt tartóztatott le a megmozdulások kezdete óta, és legalább néhányat közülük meg is kínoztak - adta hírül a The Guardian brit napilap egy birtokába került vallomásra hivatkozva csütörtökön. Egyes emberjogi szervezetek szerint a magát semlegesnek valló hadsereg, amely állítása szerint csupán különválasztja a Hoszni Mubarak elnök mellett és ellen tüntetőket, korántsem pártatlan, és több száz ember eltűnéséért és megkínzásáért tehető felelőssé. Ilyen visszaéléseket korábban csak a rossz hírű biztonsági szervekkel (SSI) hoztak összefüggésbe az egyiptomiak, de a hadsereggel soha.

"Ez szokatlan, és a legjobb tudomásunk szerint új dolog a hadsereg részéről" - mondta Hoszám Bahgat, az Egyiptomi Polgárjogi Kezdeményezés nevű szervezet igazgatója a lap internetes oldala szerint.

_Lemond?

Bahgat rámutatott, hogy a hadsereg nem csak emberjogi aktivistákat, ügyvédeket és újságírókat vett őrizetbe, de országszerte rengeteg "hétköznapi" ember is eltűnt a hadsereg által ellenőrzött helyeken, akiket kétségbe esve keres a családjuk.

"Őrizetbe vették a kijárási tilalmat megszegőket, a tüntetésen részt vevőket; azokat, akik visszabeszéltek a hadsereg egy tisztviselőjének, de azért is tartóztattak le embereket, mert gyanúsnak tűntek vagy külföldinek néztek ki" - fejtette ki az emberjogi szervezet vezetője.

Kína aggodalmát fejezte ki az egyiptomi belpolitikai válság miatt, de hangoztatta: ellenzi, hogy kívülállók közvetítsenek a szemben álló felek között. Ma Csao-hszü (Ma Zhaoxu) külügyi szóvivő sajtóértekezletén kijelentette, hogy Peking véleménye szerint Egyiptomnak magának kell rendeznie ügyeit, és a külföldieknek tartózkodniuk kell a beavatkozástól. Amennyiben az Egyesült Államok befagyasztja az egyiptomi segélyeket, úgy Szaúd-Arábia fog anyagi támogatást nyújtani Hoszni Mubarak elnöknek - írta a The Times című brit napilap az amerikai elnök és a szaúdi uralkodó közötti telefonbeszélgetésre utalva.

Január 29-én telefonon beszélt egymással Barack Obama és Abdallah király az egyiptomi eseményekről. Egy mérvadó rijádi forrás szerint az arab állam vezetője azt kérte Washingtontól, ne alázza meg Mubarakot, akit már így is nagy nyomás alá helyeztek az egyiptomi tüntetők.

Mubarak este beszédet intéz az országhoz

Az egyiptomi televízió bejelentette, hogy csütörtök este beszédet intéz a nemzethez Hoszni Mubarak köztársasági elnök.

A tüntetések központjában, a Tahrír téren ünnepelni kezdtek az emberek. Egyesek a győzelem jelét mutatták fel ujjukkal, mások azt kiabálták, hogy Allah akbar (Isten nagy), amit a hívők és nem vallásos emberek egyaránt győzelmi kiáltásként használnak.

A téren előzőleg bejelentette a kairói katonai körzet parancsnoka a tüntetőknek, hogy "ma este minden követelésük teljesülni fog".

A helyszínre egyre újabb tömegek érkeznek. Egy jelentés szerint a fegyveres erők legfelső tanácsának ülésén nincs jelen Omar Szuleimán alelnök sem, akit a tüntetések kitörése után vett maga mellé Mubarak erre a posztra.

_{"Vége" jelentésű feliratot visz egy Hoszni Mubarak egyiptomi elnök távozását követelő tüntető, aki tízezrekkel együtt ünnepel a kairói Tahrír téren 2011. február 10-én.(fotó:MTI)}

Mubarak: most kezdődik a békés hatalomátadás

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök bejelentette, hogy most kezdődik a békés hatalomátadás és a nemzeti párbeszéd.

Csütörtök esti tévébeszédében jogosnak nevezte a tüntetők követeléseit, és azt mondta, hogy nem haltak meg hiába oly sokan. Megerősítette, hogy nem indul újból az államfői tisztségért.

A beszéd közben a Tahrír téren óriási hangerővel kiabálás kezdődött, hogy Mubarak mondjon le.

Mubarak átruházza a hatalmat alelnökére

Hoszni Mubarak egyiptomi elnök csütörtök este bejelentette, hogy alkotmányos lépésekkel átruházza államfői hatalmát Omar Szuleimán alelnökre, de nem távozik az országból.

Mubarak ezt a kairói televízióban mondott beszédében jelentette be, szavait mintegy a lemondását a Tahrír téren üvöltve követelő tüntetőknek címezve, akik nem fokozatos hatalomátadást, hanem azonnali lemondást akarnak.

Az arab országot közel három évtizede vezető Mubarak megerősítette, hogy többet nem jelöltetni magát elnökválasztáson, de leszögezte, hogy nem enged külföldi diktátumoknak.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!