Hogyan képzelik el a jövőt az arab országban?

Demokrácia és vallás ütközése a forrongó Egyiptomban

Szólásszabadság, cenzúramentes média, pártatlan bíróság, halálbüntetés, nemi szegregáció, fundamentalizmus. Látszólag összeférhetetlen elvek, de mit hoz a jövő Egyiptomban?

2011.02.07 12:22ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ezen alapelveket együttesen vallanak magukénak az egyiptomiak, és amelyek meghatározhatják az ország Mubarak utáni korszakának társadalmi berendezkedését.

A Nyugat számára ellentmondó, de Egyiptomban összeegyeztethető?

A Pew Research Center 2010-ben készített egy átfogó kutatást az iszlámhívő országokban a társadalom – politika – vallás hármasának összeegyeztethetőségéről. Ennek a felmérésnek az eredményei mélyebb betekintést engednek annak az országnak a világnézetébe is, amely sorsának alakulását most az egész világ feszült figyelemmel várja.

A felmérések eredményei ugyanis azt mutatják, a demokrácia alapelvei mellett számos antidemokratikus attitűdöt is magukénak vallanak az egyiptomiak.

A Pew felmérésének eredményei szerint a helyiek 84 százaléka értene egyet például azzal, hogy a muzulmán vallás elhagyása halálbüntetéssel legyen szankcionálható, miközben ugyanezen cég egy korábbi vizsgálatában azt találta, hogy a helyiek 90 százaléka a vallásszabadság mellett teszi le a voksát.

Nem csoda hát, ha még a szakértők is bizonytalanok abban, milyen irányba halad majd az ország társadalma a jelenlegi feszültségek lecsillapodásával. A 18 arab országot vizsgáló Global Attitudes Project szerint az országban, ahol a jó eséllyel a hadseregen múlhat a következő politikai vezetés iránya, az egy évvel ezelőtti adatok szerint csak az állampolgárok 32 százaléka hitt a hadsereg civil kontrolljában.

Arra a kérdésre, hogy melyik oldalt támogatnák inkább, az egyiptomiak 59 százaléka a fundamentalisták, 27 százaléka a modernisták mellett foglalt állást. Legalább ennyire elgondolkodtató, hogy az egyiptomiak 54 százaléka támogatná a nők és férfiak törvényi szinten előírt munkahelyi szegregációját, 82 százalékuk pedig megkövezéssel büntetné a házasságtörést.

Ellentmondások mentén haladnak

Mindezzel párhuzamosan ugyanakkor a válaszadók 80 százaléka hisz a szólás szabadságának intézményében, 88 százaléka szorgalmazza a bíróság pártatlanságát, és 75 százalékuk a cenzúramentes médiaszolgáltatás híve.

Az Egyiptomról kialakítandó képet tovább árnyalja, hogy a felmérés szerint az ország sem a nyugati demokrácia, sem a szélsőséges fundamentalizmus felé nem hajlik.

Az adatfelvétel szerint ugyanis a megkérdezettek 82 százaléka kedvezőtlen képet vall az Egyesült Államokról, amely megítélés kis mértékben javult ugyan Barack Obama elnök megválasztásával, de érdemi változás nem történt az elnök beiktatását követően.

Bár az ország nem Amerika-barát, 70 százalékuk megfogalmaz aggodalmat az iszlám szélsőséges értelmezésével szemben, és a többség nem szimpatizál sem al-Kaida, sem a Hamász, sem a Hezbollah szélsőségeseivel. Mégis, a Pew kérdésére válaszolva kiderült, 54 százaléka bizonyos esetekben igazolhatónak látja az öngyilkos merényleteket.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.