Kell a jószomszédi viszony

Dzurinda: "Kétszer is meggondoljuk, mielőtt átkiabálunk a kerítésen"

Egyértelmű, hogy Szlovákiának nem tetszik a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló magyar jogszabály, mivel az szemben áll a nemzetközi követelményekkel és alapelvekkel. Exkluzív interjú Mikulá± Dzurindával.

2011.02.03 11:04ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A problémát ugyanakkor – jó szomszédokhoz illően – a két ország közötti vegyes bizottságnak kellene megvitatnia és az eredményt államközi egyezménybe kellene foglalni – nyilatkozta Mikulá± Dzurinda szlovák külügyminiszter a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának adott exkluzív interjújában szerda este.

Leszögezte: szerinte kevés szlovákiai magyar szeretne magyar állampolgárságot is, mivel a szlovák útlevél európai és „schengeni” útlevél, a szlovák állam pedig mindent megtesz azért, hogy méltó legyen polgárai lojalitására.

A szlovák külügyi tárca vezetője érzékeltette: bár minden államnak szuverén joga meghatároznia, hogy álljon össze a parlamentje, esetleg újabb gondokat okozhat, ha Budapesten a szavazati jogot is megadják a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknak.

Hiteles kapcsolat az alapja a második állampolgárságnak

Világos, hogy a magyar állampolgárság odaítéléséről szóló, Magyarországon elfogadott törvény, amire a budapesti parlament az elmúlt évben rábólintott, nem tetszik nekünk. Teljesen egyértelmű, hogy ez szemben áll a nemzetközi követelményekkel és alapelvekkel - nyilatkozta az interjúban Mikulá± Dzurinda.

A szlovák külügyminiszter kifejtette: létezik a nemzetközi terminológiában a „genuine link”, vagyis a „hiteles kapcsolat” fogalma. Hiteles kapcsolat a között a személy között, aki egy másik ország állampolgárságát kéri és az ország között, amelyik ezt a második állampolgárságot kínálja vagy adja. Ennek a „genuine linknek” a legfontosabb tartalma az állandó lakhely megléte az állampolgárságot kérő személy esetében az illető országban.

„De lehetnek más természetes kapcsolatok is. Pl. ha ez az ember az adott országban sokáig élt, művészként tevékenykedett, vagy politikusként. Ha az országhoz hosszan tartó rokoni kapcsolatok fűzik” - sorolta érveit a politikus.

Irány a vegyes bizottság?

A probléma megtárgyalását egyértelműen a szlovák-magyar vegyes bizottságra tartozónak ítélte Mikulá± Dzurinda, az ott született eredményeket pedig – ahogy erről nemrégiben a szlovák és a magyar miniszterelnök megállapodott – szlovák-magyar államközi egyezményben rögzítené a szlovák külügyminiszter.

„Minderről a vegyes bizottságnak kellene tárgyalnia; nagyon nyugodt és baráti hangnemben kellene ezekről az alapelvekről beszélniük a szakembereknek, minden fontos feltételt belefoglalni az egyezménybe és aztán ezt az egyezményt a kormányainknak el kellene fogadni” - hangzott az interjúban.

Ami a leendő államközi egyezmény tartalmát illeti, arról Dzurinda azt mondta: bár nem szeretné megelőzni a bizottság ülését, de az elvekről szívesen nyilatkozik. „Elsősorban azt remélem, hogy tartalmazni fogja az alapelveket. Még 1995-ben megegyeztünk – amikor aláírtuk az alapszerződést Magyarországgal – , hogy érzékenyebb dolgok esetében, ha a szerződött felek egyike azt kívánja, egyezség alapján, megállapodással fogjuk megoldani az adott kérdést”.

A szlovák útlevél európai és "schengeni" útlevél

A Duna Televízió felvetésére, miszerint Dél-Szlovákia szerte – például Komáromban, Királyhelmecen – sokan szívesen felvennék a magyar állampolgárságot, egyszerűen csak örülnének ennek a második állampolgárságnak, a szlovák külügyminiszter úgy reagált: „Attól tartok, nagyon keresniük kellett az ilyen embereket Szlovákiában. Nem kevesebbet járok Dél-Szlovákiában, mint önök. És megengedem magamnak, hogy azt állítsam, jól ismerem ezt a régiót Komáromtól egészen Ágcsernyőig.”

Kifejtette: nem lepi meg, hogy a szlovákiai magyarok nem kérik a magyar állampolgárságot. „Azért nem lep meg, mert egy normális ítélőképességű ember tudja, hogyha van útlevele, akkor az nemcsak szlovák útlevél, hanem európai útlevél is. És ez az útlevél egy olyan országnak az útlevele, amely a schengeni övezet része. Ha valakinek van szlovák útlevele, Európában úgy járkálhat föl-alá, ahogy neki tetszik. Az emberek ezt nagyon jól tudják”.

Van miért lojálisnak lenni Szlovákiához

Mikulá± Dzurinda utalt rá: minden állampolgárnak megéri lojálisnak maradni Szlovákiához. „Az emberek – a magyar nemzetiségűek is - nagyon jól tudják, hogy Szlovákiának megint normális kormánya van, amelyik gondoskodni fog arról, hogy legyen több munkahely, hogy az ember a fizetéséből többet engedhessen meg magának, hogy mindent megteszünk azért, hogy több legyen a külföldi befektető, hogy jobb minőségű legyen az oktatás. Ezért lelkem mélyéig meg vagyok győződve arról, hogy a nacionalistáknak egyre kevesebb esélyük van és még kevesebb lesz. És hogy Szlovákia állampolgárai - a kisebbségek képviselői is -, nagyon jól tudják, hogy megéri lojálisnak lenni Szlovákiához. Hogy itt vannak itthon, és itt lesznek sikeresek” - hangzott a külügyminiszteri interjúban

[1/2]next
  1. 1. oldal
  2. Választójog kontra jó szomszédság?

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.