Kell a jószomszédi viszony

Dzurinda: "Kétszer is meggondoljuk, mielőtt átkiabálunk a kerítésen"

Egyértelmű, hogy Szlovákiának nem tetszik a magyar állampolgárság könnyített megszerzéséről szóló magyar jogszabály, mivel az szemben áll a nemzetközi követelményekkel és alapelvekkel. Exkluzív interjú Mikuláą Dzurindával.

_{2011.02.03 11:04ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Választójog kontra jó szomszédság?

Az eddig mondottak alapján Szlovákiai számára valószínűleg elfogadhatatlan lesz hogy Budapest választójogot is adjon azoknak a határon túli magyaroknak, akik magyar állampolgárságért folyamodnak – vetette fel a Közbeszéd.

„Nem tudom, hogy ez elfogadható-e vagy sem, hiszen minden ország maga határozza meg, hogy milyen legyen a parlamentjének összetétele – ez minden ország szuverén joga. Csak azt nem tudom, hogy ez normális-e ez? Hogy ez megint csak természetes-e? Hogy nem vet-e fel inkább kérdéseket és nem okoz-e újabb gondokat ahelyett, hogy szép, természetes és baráti jószomszédi kapcsolatok alakulnának ki?” - reagált Mikuláą Dzurinda.

A külügyminiszter kifejtette: számára nem tűnik normálisnak, furcsállja, hogy valaki egy olyan ország parlamentjébe válasszon képviselőket, amely országban „semmiféle felelőssége nincs”. Hozzátette: vannak nemzeti parlamentjeink, és van már közös európai parlamentünk Strasbourgban és Brüsszelben – az Európai Parlament.

„És nem tudom, milyen káosz alakulhat ki abból, hogy fogok választani a szlovák parlamentbe is, meg a lengyelbe is, és az ungváriba is meg a budapesti parlamentbe is. Ez nekem nem tűnik normálisnak. Ami számomra normális, hogyha az emberek a saját képviselőiket, politikusaikat ott választják meg, ahol közvetlen ráhatásuk van a mindennapi életükre. Ez tűnik nekem normálisnak, és végül is természetesnek is.” - hangoztatta a szlovák politikus.

Megjegyezte ugyanakkor: nyolc évig voltak tagok a kormányában a magyar nemzetiség képviselői, és most ismét van olyan kormánypárt Szlovákiában, amelyik képviseli a kisebbségeket is. A szlovák külügyminiszter leszögezte: továbbra is érvényes a nemzetközi jognak az az alapelve, hogy a kisebbségekről annak az országnak kell gondoskodnia, ahol az adott kisebbség él.

Tehát – tette hozzá – „igazán nem látja okát annak”, hogy ezeket az alapelveket átlépjék. „Nos, de végül is, hiszek abban, hogy Magyarország nagyon jól meggondolja majd ezt a dolgot, hisz az ezzel kapcsolatos döntés még előttük van” - hangzott az érvelés.

A szlovák törvénymódosítások - reakciók a rossz budapesti törvényre

A szlovák állampolgársági törvény módosítása csak egy reakció a rossz budapesti törvényre és Robert Fico előző kormányának kicsit gyors, nem igazán helyes reakciójára – reagált Mikuláą Dzurinda a Duna Televízió azon felvetésére, hogy függetlenül a szlovák-magyar államközi egyezmény lététől vagy nem lététől, a szlovák parlament februárban valószínűleg elfogadja az állampolgársági törvény, valamint az állami szolgálatról szóló törvény módosítását.

„Az állampolgársági törvény módosítása, amivel reagáltunk a rossz budapesti törvényre – egy normális, természetes kötődés. Hiszen nem akarjuk elüldözni az országból, az állami kötelékből Szlovákia állampolgárait. Nem akarjuk, hogy azok az emberek, akik itt születtek, akik lojálisak Szlovákiához, idegenné váljanak az országban. Ugyanakkor egy ország legitim joga, hogy megmondja, melyik szakmákban elfogadható számára, hogy az adott személy kizárólag Szlovákia állampolgára legyen. Ez teljesen normális és elfogadható” - hangoztatta a szlovák külügyi tárca vezetője.

Nem szükségszerű a szembenállás

Lehetne-e más a helyzet és viszony az adott ügyek kapcsán a két ország között? - ezt a kérdést is boncolgatta az interjúban Mikuláą Dzurinda.

„És most beszéljünk arról, hogy ennek így kell-e lennie. Vagy hogy tényleg nem áll-e a rendelkezésünkre egy szép, elegáns megoldás, amely feloldja ezt az egész félreértést. Azt is, hogy Budapesten egy rossz törvény van életben és azt is, hogy mi itt Pozsonyban csikorgatjuk a fogunkat, hogy minél kevésbé tegyünk rosszat saját állampolgárainknak. Épp ezt kellene megoldania az államközi egyezménynek. És utána minden rendben lesz. Szlovákiával szemben egyszerűen fölöslegessé válik a Budapesten elfogadott törvény, mi pedig nyugodtan eltörölhetjük azt a két törvényt, amelyekről most beszélgetünk” - hangzott az interjúban.

„Nagyon reménykedem” - tette hozzá Mikuláą Dzurinda, mondván: figyelte a szlovák és a magyar miniszterelnök közös sajtótájékoztatóját és az volt az érzése, hogy megvan az akarat egymás megértésére. „Szomszédok vagyunk. Örökké egymás mellett fogunk élni. Tehát jól kellene egymással bánnunk, előzékenynek kellene lennünk. Ezzel kapcsolatban szívesen használom a szomszéd házának jó híréről és értékéről szóló metaforát. Minden faluban, minden ember tudja - minden nagypapa és nagymama, - hogy nagyon jó, ha a szomszédjának jó a híre. Mert ebben az esetben az én házamnak is magasabb az értéke. Tehát segítenünk kellene egymásnak, szurkolnunk kellene egymásnak, jót kellene tennünk a másikkal.”

A nyelvtörvény kipipálva, de lehet még róla vitázni

A szlovák nyelvtörvény módosítása után is maradnak – bár korlátozott mértékben - a büntetések. A kormánypárti magyar képviselők elfogadták ezt a kompromisszumot, az MKP továbbra is tiltakozik. Ezzel Ön szerint véget érhet a vita a nyelvtörvényről Magyarország és Szlovákia között? - hangzott a Közbeszéd kérdése.

„Én azt hiszem, hogy igen, úgy gondolom, hogy igen. Azért is, mert ez a módosítás pozitív fogadtatásra talált partnerünknél, a Most –Hídnál. Azt hiszem, az elfogadott törvény minden kritikát kibír. Megváltoztattuk a Robert Fico kormánya által elfogadott törvényt. És úgy gondolom, hogy olyan változat született, ami elfogadható Magyarország és a kisebbségek számára is. De megint csak elfilozofálok egy kicsit. Ha valakinek más a véleménye - mondja meg! Nagyon nyitottak vagyunk ilyen megbeszélésekre, nyitottak vagyunk az érvekre. Amit elvárok Magyarországtól, Budapesttől, természetesen kész vagyok tiszteletben tartani a másik oldalról is. Bármikor, azonnal reagálni fogunk bármilyen tárgyalással kapcsolatos kérésre. Hogy egyezségre jussunk és megértésre találjunk."

Szlovákia is szóvá tette a magyar médiatörvényt - csak "szomszédi stílusban"

Több európai ország is kritizálta a magyar sajtótörvényt. A szlovák kormány meglehetősen visszafogott volt ebben a kérdésben. Mi volt az oka, hogy nem csatlakoztak a nagy kritikusokhoz, pl. egyes franciaországi vagy brit politikusokhoz ? - kérdezte a Duna Televízió.

„Az, hogy szomszédok vagyunk, kétség kívül azt jelenti, hogy kétszer is jól meggondoljuk mielőtt átkiabálunk a kerítésen” - reagált a szlovák tárcavezető. Megjegyezte ugyanakkor: nem hagyták szó nélkül a kérdést.

„Akik nagyon bántani akarnak bennünket, azt állítják, hogy nem reagáltunk. De akik figyelmesek, észrevették, hogy reagáltunk. A kormányfő már karácsony után. Igaz nem úgy, mintha golyószóró lett volna nála, hanem egy normális demokrataként nyilatkozott, barátként is. A barátok között természetes, ha olyan dolgokat is mondunk, ami a másiknak nem tetszik. De ez nem lehet rosszindulatú, nem csinálhatjuk úgy, hogy csak politikai jó pontokat akarunk szerezni otthon. És végképp nem tehetünk úgy, hogy közben egymásnak uszítjuk az állampolgárokat. Tehát úgy gondolom, hogy tiszta a pajzsunk a demokratikus alapelvekkel és a Magyar Köztársasággal szemben is.” - nyilatkozta a Duna Televízió Közbeszéd című műsorában Mikuláą Dzurinda szlovák külügyminiszter.

	[2/2]
1. oldal Választójog kontra jó szomszédság?

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter