Kettős mérce Brüsszelben?
Kitoloncolt romák: fél szemére vak az EU, ha a "nagyokról" van szó
A romák Franciaországból történt tömeges kitoloncolása ügyében hozott európai bizottsági döntés után a Die Presse című napilap kommentárjában úgy vélte, hogy az Európai Unió fél szemére megvakul, amikor nagyobb tagállamainak vétségeiről van szó.
2010.09.30 12:05MTIAz osztrák újság szerint felmerül a kérdés: vajon tudják-e még garantálni az unió intézményei a tagországok korrekt egymás mellett élését, vagy az igazságosság és az igazságtalanság közti kompromisszumra kényszerülnek a nagyobb hatalmú államok erőteljes befolyása miatt.
Szerdán Brüsszel felszólította a francia hatóságokat, hogy ültessék át a francia jogrendbe a mozgásszabadságot biztosító európai előírásokat.
Az uniós végrehajtó testület közölte, hogy a hiányosság pótlására felszólító hivatalos levelet - a kötelezettségszegési eljárások keretében - megküldik Párizsnak, hacsak a francia kormány október 15-éig nem ad tájékoztatást az átültetési folyamat részletes menetrendjéről, illetve az elfogadandó intézkedések szövegtervezetéről.

A Die Presse csütörtöki számában megjelent kommentár szerint maga az a tény, hogy Brüsszelnek ilyen sokáig tartott döntést hoznia a kérdésben, már megmutatja, hogy a bizottság milyen nagy aggodalmak közepette képes csak reagálni a nagyobb tagállamok kötelezettségszegési ügyeire.
Kifejezetten komor fejleménynek tekinthető, hogy Párizs végül egy enyhe rendreutasítással megúszta az esetet: az uniós állampolgárok mozgásszabadságának megsértése címén ugyan felelősségre vonhatják, de a romákkal szembeni rasszista élű eljárása miatt nem kell büntetéstől tartania - jegyzi meg az osztrák újság.
Az Európai Bizottság gyengének bizonyult, és meghátrált egy befolyásos, nagy tagállammal szemben - folytatja a cikk írója. A testület mereven elutasította Viviane Reding igazságügyi biztos - "kétségkívül szükséges" - kirohanását, amelyben a luxemburgi politikus azt szorgalmazta, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Párizs ellen a romákkal szembeni etnikai diszkrimináció miatt.
"Az az ország, ahol annak idején lefektették az egyenlőség alapelvét, a jelek szerint nyugodtan sutba dobhatja a jog előtti egyenlőség alapelvét. Brüsszel szemet hunyt afölött, hogy a francia belügyminisztérium kifejezetten romák kitoloncolására adott utasítást.
Szemet hunyt afölött is, hogy minderről a francia vezetés nem mondott igazat. Azt pedig teljes mértékben a szőnyeg alá söpörte, hogy az egész ügy valójában csak egy politikai nyomás alatt álló elnök gyengére sikeredett belpolitikai elterelő hadművelete volt.
A bizottság azt már nyilvánvalóan csak az európai alapjogok +járulékos károsodásaként+ fogja fel, hogy uniós állampolgárokat ért hátrányos megkülönböztetés a romák kitoloncolása során" - írta a Die Presse.