Ukrán válság

Újabb szankciókról döntött az Európai Unió

Újabb célzott szankciók bevezetéséről határoztak orosz tisztségviselőkkel szemben az Európai Unió külügyminiszteri hétfőn.

2014.05.12 13:58MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A szankcióval sújtottak listája a nap folyamán később jelenik meg az Európai Unió hivatalos közlönyében, és a döntés csak akkor válik hatályossá is, ezért a neveket mindaddig nem hozzák nyilvánosságra.

A tanács közlése szerint a külügyminiszterek 13 újabb személy ellen rendeltek el vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat, emellett pedig két krími "entitás", vélhetően vállalat is felkerül az uniós feketelistára.

Ezzel hatvan fölé emelkedik azok száma, akik ellen az Európai Unió büntetőintézkedést rendelt el Ukrajna szuverenitásának, területi egységének megsértése, veszélyeztetése miatt. Délután kiadott közleményében a tanács ismertette, hogyan bővítették a külügyminiszterek a szankciók jogalapját.

A közlemény kifejti, hogy a jövőben olyan személyeket is szankciókkal lehet sújtani, akik összefüggésbe hozhatók olyan intézkedésekkel, amelyek aláássák vagy fenyegetik Ukrajna stabilitását vagy biztonságát, vagy akadályozzák a nemzetközi szervezetek tevékenységét Ukrajnában.

Az ilyen emberekhez köthető jogi személyekkel szemben is elrendelhető büntetőintézkedés - derül ki a közleményből. Azok a krími "entitások", jogi személyek is sújthatók szankciókkal, amelyeket az ukrán törvényekkel ellentétesen sajátítottak ki vagy koboztak el, és azok is, amelyek ennek haszonélvezői voltak.

A közlemény tanúsága szerint az ezekről szóló rendelet még ma megjelenik az EU hivatalos közlönyében, és akkor azonnal hatályba is lép. Az ukrajnai konfliktus értékelését követően elfogadott zárónyilatkozatban a külügyminiszterek aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy oroszpárti szeparatisták továbbra is Ukrajna destabilizálására törekszenek.

"Elfogadhatatlan és véget kell vetni annak, hogy törvénytelen fegyveres bandák folytatják középületek elfoglalását, embereket rabolnak el és gyilkolnak meg, és sértik a sajtó szabadságát" - szögezi le az uniós zsargonban konklúziónak nevezett dokumentum, amelyből az is egyértelművé válik, hogy az EU nem ismeri el sem a vasárnapi, sem semmilyen, a jövőben tartandó "törvénytelen és illegitim" "népszavazást".

Catherine Ashton a tanácskozást követően hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését Ukrajnában. A "népszavazásokról" pedig azt mondta: nem arról van szó, hogy az emberek a mi fogalmaink szerinti normális demokratikus döntést hoztak.

Világossá tette, hogy az EU szeretne segíteni abban, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet segítségével, az ukrán belső párbeszéd révén sikerüljön feloldani mindenki aggodalmait az országban.

Távozásakor William Hague brit külügyminiszter sajnálatát fejezti ki, hogy Moszkva úgy nyilatkozott: tiszteletben tartja a kelet-ukrajnai "népszavazások" eredményét.

Megjegyezte: Oroszország hasonló nyilatkozatot tett a krími "népszavazást" követően is. Hague azzal ütötte el a "referendumok" jelentőségét, hogy még a hétvégi eurovíziós dalversenyen leadott szavazatok legimitása és súlya is nagyobb, mint ezeknek a voksolásoknak.

Zárónyilatkozatukban a külügyminiszterek "erőteljesen támogatják" szabad és tiszta elnökválasztás megtartását Ukrajnában május 25-én, és minden felet felszólítanak, hogy a válság megoldása érdekében tegyen hasonlóképpen. Vlagyimir Putyin múlt heti kijelentéseit, miszerint az elnökválasztást a jó irányba tett lépésnek tekinti, "nyugtázzák" zárónyilatkozatukban a tagállamok külügyérei.

A dokumentum egyértelműen megfogalmazza azt a követelést, hogy az ukrán hatóságok és választók számára az egész ország területén lehetővé kell tenni a felkészülést a választások megtartására, valamint minden jelöltnek lehetővé kell tenni, hogy biztonságos körülmények között kampányoljon az egész országban.

A dokumentum arra is kitér, hogy további büntetőintézkedések előkészítése is folyamatban van, azok elrendelését pedig a további fejleményektől teszi függővé az Európai Unió.

"A jövőbeni intézkedések elrendelésénél az Európai Unió különös figyelmet fordít arra, hogy hogyan viszonyulnak a felek a tiszta és szabad elnökválasztás megrendezéséhez" - áll a nyilatkozatban. Újságírói kérdésre Catherine Ashton világossá tette, hogy ebbe nem szabad belemagyarázni, hogy ez döntené el, bevezet-e mélyreható, széleskörű gazdasági szankciókat az EU Oroszországgal szemben.

"A szavakat nem tetszőlegesen, hanem gondosan és körültekintően választjuk ki" - magyarázta a külügyi főképviselő. A dokumentum nem mulaszt el minden aláíró felet felszólítani az április közepén kötött genfi megállapodás "teljes megvalósítására", egyúttal támogatását biztosítja ahhoz, hogy sürgősen rendezzenek újabb, miniszteri szintű találkozót a "genfi felállásban" ennek érdekében.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.