Genfi tárgyalások

Irán és a Hatok - megvan a megállapodás, eltérőek az értékelések

Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit.

2013.11.24 08:06ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Fotó: MTI

Megállapodás született vasárnap hajnalban Genfben Teherán atomprogramjáról a Hatok csoportja és Irán között - közölte szóvivője útján Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője. A megállapodást Barack Obama amerikai elnök fontos első lépésnek nevezte.

Catherine Ashton szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. A tárgyalásokhoz csatlakoztak a külügyminiszterek is.

Hajnali értesülések szerint a Genfben megszületett megállapodásban Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nem dúsítja 5 százaléknál magasabbra uránkészleteit, valamint semlegesíti 20 százalékra dúsított készleteit, továbbá, hogy nem helyez üzembe új centrifugákat és nem fejleszti tovább nukleáris programját, beleértve az araki nehézvizes reaktort, amely alkalmassá válhatott volna plutónium előállítására atomfegyverhez. Beleegyezett Irán abba is, hogy lehetővé teszi létesítményeinek helyszíni ellenőrzését.

Az iráni külügyminiszter korábban annyit közölt, hogy az egyezmény elismeri Irán jogát az urándúsításra. John Kerry amerikai külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez szó szerint nem szerepel a megállapodásban. A Hatok nem ismerik el Irán jogát az urándúsításra.

Barack Obama fontos első lépésnek nevezte a megállapodást. Az amerikai elnök ugyancsak ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodásról beszélt, hangsúlyozta, hogy a következő fél évben egy végleges megállapodást kell kidolgozni.

A Fehér Házban elhangzott nyilatkozatában az elnök kiemelte, hogy Irán kötelezettséget vállalt arra, hogy nukleáris programja csakis békés célokat szolgál majd. Emlékeztetett arra, hogy Teherán beleegyezett: semlegesíti 20 százalékra dúsított uránkészletét, lemond az újgenerációs centrifugák használatáról, a nemzetközi ellenőröknek pedig lehetővé teszi atomlétesítményeinek ellenőrzését. Irán az atomenergiát csakis békés célokra használhatja fel - hangsúlyozta az elnök.

Mindennek fejében Irán az ellene érvényben lévő szankciók kis mértékű enyhítésére számíthat - jelentette ki. Ennek részeként értesülések szerint Irán 4,2 milliárd dollárhoz juthat a korlátozott olajexportból, további 1,5 milliárdhoz pedig többek közt arany- és nemesfém-kereskedelméből, valamint további szankciók enyhítéséből.

Obama rámutatott, hogy a nukleáris kérdést békés úton kívánja megoldani. Hozzátette, ha Teherán nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket az elkövetkező hat hónapban, véget vetnek a szankciók enyhítésének és Iránnak újabb nyomással kell számolnia.

Az iráni elnök szerint a Teherán atomprogramjáról Genfben vasárnap hajnalban létrejött megállapodás "új horizontokat" nyit, az amerikai külügyminiszter szerint az egyezség biztonságosabbá teszi a térséget, Izrael szerint viszont "nincs ok az ünneplésre".

"Az építő jellegű elköteleződés és a tárgyalócsoport fáradhatatlan erőfeszítései új horizontot nyitnak" - jelentette ki Haszan Róháni. Az iráni elnök értékelése szerint a megállapodás annak nyomán vált lehetővé, hogy az iráni nép a júniusi elnökválasztáson a mérsékelt irányvonal mellett döntött.

Genfben szerda óta tárgyaltak az ENSZ BT öt állandó tagjából és Németországból álló Hatok csoportja, valamint Irán képviselői. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap hajnalban jelentette be, hogy megállapodás született Teherán atomprogramjáról. Ashton szavai szerint ideiglenes, hat hónapra szóló megállapodás jött létre, ami - mint hozzátette - lehetővé teszi egy átfogó egyezmény kidolgozását.

Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter országa számára nagy sikernek nevezte a megállapodást. A külügyminiszter a Reuters szerint azt állította, hogy a Hatok elfogadták Teherán nukleáris programját. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a megállapodás csak az első lépést jelenti.

John Kerry amerikai külügyminiszter szerint viszont a Genfben létrejött megállapodás nem ismeri el Irán jogát az urándúsításra és megnehezíti Irán számára a nukleáris fegyver kifejlesztését. Kora hajnali genfi nyilatkozatában Kerry emellett úgy értékelte, hogy megállapodás biztonságosabbá teheti Izrael és az Egyesült Államok többi közel-keleti szövetségesének helyzetét.

A külügyminiszter kijelentette: bár Barack Obama elnök továbbra is napirenden tartja az Iránnal szembeni erő alkalmazásának lehetőségét, első lépésként mindenképp szükséges volt a diplomáciai eszközök kimerítése.

Az izraeli részről elsőként megszólaló Juvál Steinic izraeli hírszerzési miniszter szerint nincs oka ünneplésre a világnak a megállapodással kapcsolatban. Steinic úgy fogalmazott, hogy az egyezség iráni megtévesztésen, valamint önámításon alapul.

Izrael továbbra is úgy véli, hogy Irán atomfegyverre akar szert tenni.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.