Nukleáris diplomácia
Hamarosan folytatódhatnak az iráni tárgyalások
Szombaton vélhetően nem születik megállapodás a felek között, de hét-tíz napon belül folytatódhatnak az iráni atomprogrammal kapcsolatos nagyhatalmi tárgyalások, amelyek diplomáciai források szerint a franciák követelései miatt akadtak meg.
2013.11.09 18:40MTI
A Reuters brit hírügynökség diplomáciai forrásai szerint a csütörtökön kezdődött tárgyalások valószínűleg megegyezés nélkül érnek majd véget szombat este, hacsak a késői órákban nem történik egy váratlan áttörés. Ugyanakkor az egyeztetések rövidesen folytatódhatnak.
"Megvolt, és talán még mindig megvan annak a lehetősége, hogy - jó szándékú hozzáállás esetén - sikerül megállapodni egy szövegről. Ha a mai nap végéig nem (sikerül eredményt elérni), a folyamat egy héten vagy tíz napon belül folytatódni fog" - közölte Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter szombat délutáni Genfben, ahol a Hatok néven emlegetett országcsoport - Egyesült Államok, Kína, Franciaország, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország - képviselőivel tárgyal országa atomprogramjáról.
Eközben Haszan Róháni iráni elnök az IRNA hivatalos hírügynökség beszámolója szerint arra bíztatta a Hatokat: "használják ki a kivételes alkalmat, hogy pozitív eredményt érjenek el egy ésszerű határidőn belül".
A csütörtökön és pénteken elért előrelépések miatt Genfbe utazott az amerikai, a brit, a francia, a német és az orosz külügyminiszter is, és az eredetileg kétnaposra tervezett tárgyalást egy nappal meghosszabbították egy mihamarabbi megállapodás reményében. Ugyanakkor a résztvevők szerint továbbra is vannak komoly megoldatlan kérdések és nézeteltérések a felek között.
Az AP hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva azt írta, hogy elsősorban a Franciaország által követelt kemény feltételek okoztak fennakadást.
Erre Zarif is utalt nyilatkozatában. Az iráni külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy bizonyos kérdésekben a Hatok között sincs egyetértés.
Laurent Fabius francia külügyminiszter szombaton elfogadhatatlannak nevezte az első megállapodás-tervezetet, és azt hangoztatta, hogy a kérdésben Izrael biztonsági érdekeit is figyelembe kell venni. A miniszter munkatársai szerint három témában vannak komoly nézeteltérések: Irán 20 százalékra feldúsított uránkészleteiről, az araki nehézvizes reaktor építéséről és az urándúsítás ügyének hosszú távú rendezéséről.
Ezzel párhuzamosan iráni parlamenti képviselők óva intették a megállapodás "szabotálásától" Franciaországot. A teheráni törvényhozás külügyi bizottságának szóvivője kijelentette: Párizs "zsarolja" az iszlám köztársaságot, és "a cionista rezsimet (Izrael) védelmezi".
Az iráni atomprogramot állama elleni súlyos fenyegetésnek tartó Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök pénteken közölte: Izrael mélységesen elutasítana egy esetleges megállapodást, azt történelmi hibának tartaná.
A tárgyalások fő kérdése az urándúsítás, amelyben Teherán nyugati források szerint a közelmúltban jelentős előrelépéseket ért el. A dúsított urán atomerőművek üzemanyagaként és a gyógyászatban is felhasználható, de egy bizonyos dúsítottsági szint felett nukleáris fegyvereket is gyárthatnak belőle. Nyugati vádak szerint Teherán ez utóbbira készül, és már vészesen közel került ahhoz, hogy fegyverminőségű uránt állítson elő.
Teherán tagadja a vádakat, és azt állítja: atomprogramja békés célokat szolgál. Erről az új, békülékenyebb hangnemet megütő teheráni vezetés mostanában egyre erőteljesebben próbálja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, elsősorban azért, mert az iráni gazdaságnak súlyos gondokat okoznak az atomprogram miatt Iránra kivetett nemzetközi gazdasági szankciók. Az iráni politikai elit keményvonalasabb tagjai ugyanakkor elzárkóznak az atomprogram korlátozásától, és elítélik a kormány visszafogott retorikáját.