A védelmi iparban tevékeny

Kína titokban épülő hadiipari komplexuma

Bár továbbra is titok övezi a két évtizeddel ezelőtt indított kínai katonai fejlesztések pontos volumenét és eredményességét, megfigyelők szerint Peking ma ott tart, hogy hadiipari komplexuma - jelentős állami ráfordítások és a magánszektor fokozatos bevonása nyomán - képes kielégíteni az ország védelmi igényeinek nagy részét.

2012.09.20 12:29MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

"Egy ország védelmi szektorának az ország gazdasági erejét kell tükröznie" - vélekedett Vu Ta (Wu Da), a kínai hadiipari részvényekbe fektető, pekingi székhelyű Changsheng Fund Management vállalat egyik portfólió menedzsere, megjegyezve, munkájukat nehezíti, hogy a szektort továbbra is homály fedi, és nehéz megbecsülni, mennyire tekinthető életképesnek.

"A védelmi iparban tevékeny kínai vállalatcsoportok közül néhány eléggé megerősödött az utóbbi évek jelentős katonai kiadásai nyomán, de azt nem lehet tudni pontosan, hogy pénzügyileg és technológiailag mennyire teljesítenek jól, mivel Kína nem akarja, hogy erről mások is tudjanak" - mutatott rá a szakértő.

Peking idén júliusban határozta meg azokat az új irányelveket, amelyek szerint a piaci versenytől és a közfigyelemtől eddig hagyományosan elzárt hadiipari szektorba minél több magánbefektetőt vonnának be, hogy ezáltal felgyorsítsák az ipar legjobb teljesítőinek kiemelkedését.

Kína vezető, állami tulajdonban lévő védelmi cégeinek a sanghaji és a sencseni (shenzheni) tőzsdén jegyzett leányvállalatai legutóbbi közleményükben már arról tájékoztattak, hogy az év második felében legalább 3,15 milliárd dollár értékben vásárolnak eszközöket az anyacégektől.

Peking ambiciózus terve az, hogy privatizálja a hatalmas - több mint ezer állami vállalatban egymilliónál is több embert foglalkoztató - fegyvergyártó ipar nagy részét. A hosszú távú célok között pedig az szerepel, hogy az ázsiai ország védelmi szektorának vezető vállalatait, köztük a Kínai Állami Hajóépítő Társaságot (CSSC), a Kínai Repülőipari Társaságot (AVIC) vagy a Kínai Űrtudományi és Ipari Vállalatot, az olyan óriások hazai megfelelőjévé változtassa, mint az amerikai Lockheed Martin Inc. vagy a brit BAE Systems. Az AVIC, amely 2020-ra megnégyszerezné eladásait, például azt tervezi, hogy a jövő év végéig a tőzsdén jegyzett néhány leányvállalatához helyezi át termelésének 80 százalékát.

Piaci elemzők szerint a kínai védelmi szektor 10 legfontosabb állami vállalatcsoportjának több mint 70, tőzsdén jegyzett leányvállalata van, amelyek az összes - 315 milliárd dollár értékű - vagyoni eszköz egynegyede felett rendelkeznek. Bár a kínai gazdasági növekedés lassul, a védelmi költségvetés folyamatos növekedése nyomán néhány hadiipari részvény igen jól teljesít, különösen most, amikor kiéleződni látszik a Kína és a szomszédos országok közötti feszültség a vitatott hovatartozású tengeri szigetek miatt.


A katonai kiadások két évtizede tartó kétszámjegyű növekedési ütemének egy másik hozadéka, hogy Kína egyre kevésbé szorul külföldi importra a védelem terén. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) nemzetközi fegyverszállításokra vonatkozó adatai szerint Peking 2007-hez képest 58 százalékkal kevesebb hadiipari eszközt importált 2011-ben. Ezen időszak alatt a negyedik helyre csúszott vissza a világ fegyvervásárlóinak toplistáján, amelyet éveken át - 2001-től 2006-ig - vezetett. Ezzel párhuzamosan Kína a világ második legnagyobb védelmi költségvetésével rendelkező államává vált. Márciusi hivatalos pekingi közlés szerint ebben az évben 11,2 százalékkal többet - összesen 106 milliárd dollárt - költ védelemre, mint tavaly, de külföldi elemzők úgy vélik, ennél jóval nagyobb összegről van szó. A Pentagon májusban közzétett becslése szerint 120 és 180 milliárd közé tehető a 2012. évi kínai katonai kiadások teljes összege. (Összehasonlításképp: a katonai ráfordítások terén élen járó Egyesült Államok idei védelmi költségvetése 614 milliárd dollár.) Az IHS Jane's Defence Budgets független adatelemző úgy becsüli, hogy 2015-re a kínai katonai büdzsé elérheti a 240 milliárd dollárt, ami több mint az ázsiai-csendes-óceáni térség többi államának összesített védelmi költségvetése.

Katonai szakértők szerint a védelembe ölt milliárdok hatása egyre jobban megmutatkozik a katonai eszközök minőségében is, dacára a nagy kínai állami vállalatoknál gyakorta tapasztalható szakszerűtlenségnek, a minőségellenőrzés hiányának, illetve a széles körben elterjedt korrupciónak. Bár még mindig az orosz fegyverek, vadászrepülőgépek és cirkálók képezik a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg (PLA) legjelentősebb erejét, katonai elemzők szerint néhány hazai gyártású eszköz már fölveszi a versenyt orosz vagy nyugati változatával. A kínai víz alatti flotta fő támaszát például a Peking által az utóbbi évtizedben kifejlesztett és megépített két tengeralattjáró jelenti. Ezenkívül elkészült a Szuhoj-27-es vadászrepülő hazai változata, az egyes vélemények szerint teljesítményében az amerikai F-16-osokkal összevethető J-10, sőt Peking állítólag már saját "lopakodóval" (J-20) is rendelkezik. Nem maradtak ki a fejlesztésből a legalapvetőbb katonai felszerelések sem. A hadsereg tagjai az elmúlt tíz évben kényelmes terepszínű viseletre cserélték elnyűtt egyenruháikat, nem beszélve az új bakancsokról és a könnyű sisakokról.

Szakértők szerint bizonyos katonai technológiák ugyan hiányoznak még, ám a kínai gyártók az utóbbi húsz év alatt eljutottak odáig, hogy ki tudják elégíteni a hadsereg főbb igényeit, sőt más országokét, köztük Pakisztánét is. Az óriási fejlődés ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt egy évtizedben 95 százalékkal emelkedtek a kínai hadiipar külföldi eladásai, s az ázsiai ország mára a világ hatodik legnagyobb fegyverszállítójává vált a SIPRI adatai szerint.



http://www.trust.org/trustlaw/news/detail.dot?id=ecd47b04-a58b-47eb-958e-142bf1a328aa

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.