Zaklatás

Éleződik a diplomáciai konfliktus Peking és Manila között

A külügyminisztériumba kérette a Fülöp-szigetek első beosztottját Fu Jing kínai külügyminiszter-helyettes szerdán, amiért a vitatott hovatartozású Huangjü szigetnél a Fülöp-szigeteki hatóságok "zaklatták" a kínai halászokat.

2012.04.18 23:18MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Fülöp-szigeteki diplomatának három napon belül z volt a harmadik találkozása a kínai külügyi vezetőkkel.

Peking a történtek miatt "mély aggodalmát" fejezte ki; s hangsúlyozza, hogy a Fülöp-szigeteki haditengerészet hadihajója fellépett a rossz időjárás miatt a sziget lagúnájába húzódott halászokkal szemben.

Sajtójelentések szerint a kínai halászok nyolc hajója már a múlt hét végén távozott a térségből, de a két országnak a helyszínre vezényelt hadihajói és őrhajói még mindig arra várnak, hogy a másik fél hagyja el előbb a sziget körüli vizeket.

A kínai miniszterhelyettes reményét fejezte ki, hogy Manila azonnal visszahívja hajóit a lagúnából.

Fu Jing válaszul arra, hogy a Fülöp-szigetek az utóbbi időben többször is deklarálta szuverenitását a szóban forgó szigetek felett, közölte, hogy ez ellentétes a történelmi tényekkel és a jogelvekkel.

Fu hangsúlyozta, hogy a Huangyan-sziget Kína területének szerves részét képezi és a Fülöp-szigeteknek semmiféle alapja nincs arra, hogy a magáénak vallja.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere, Albert Del Rosario kedden arra kérte Pekinget, hogy egyezzen bele a vita nemzetközi bíróságon történő rendezésébe. Válaszul a kínai külügyi szóvivő arra emlékeztetett, hogy a két ország megállapodott abban, hogy vitájukat kétoldalú tárgyalásokon rendezik.

Liu hangoztatta, hogy a Huangjü-szigetet elsőként Kína fedezte fel és nevezte el, s tette területének részévé; felette joghatósággal rendelkezik. Mint mondta, a sziget és a környező vizei a kínai halászok hagyományos halászterületei már ősidők óta; a térségben több kínai kutatóhajó is járt.

A Fülöp-szigetek 1997-ig nem követelte magának a szigetet - állította a szóvivő - s Manila többször is kifejezte, hogy az a Fülöp-szigetek területén kívül van. Példaként említette, hogy 1981-es és 1984-es Fülöp-szigeteki térképen az ország területén kívül jelölik.

Az ENSZ Tengerjogi Egyezménye (UNCLOS) ugyan megengedi, hogy a tengerparttal rendelkező országok a 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetükké nyilvánítsák, de nem jogosítja fel őket arra, hogy megsértsék más országok szuverenitását - húzta alá a szóvivő.

A Fülöp-szigeteki külügyminisztérium szerdán kiadott közleményében megerősítette, hogy a kérdéses sziklazátony az ország területének része, Luzon tartományhoz tartozik, s a neve Bajo de Masinioc.

A dokumentum leszögezi, hogy a nemzetközi jogban a történelemre hivatkozás nem lehet alapja területszerzésnek. A külügyi tárca ugyanakkor megállapítja, hogy továbbra is a vita diplomáciai, jogi és békés megoldására törekszik.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.