Dum-dum golyóval tüzelt:

Zárt ajtók mögött tárgyalják: imádja a magyarokat a norvég mészáros

Egyenruhában akar megjelenni a bíróság előtt hétfőn, első meghallgatásán a csaknem száz halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - közölte a gyanúsított ügyvédje.

2011.07.25 13:11MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Madrid közös európai választ sürget

A spanyol kormányfő felszólította hétfőn az Európai Unió vezetőit, hogy mozgósítsanak a fanatizmus és az idegengyűlölet ellen, és úgy vélekedett, hogy egy "demokratikus megerősítő aktus" alkalmas helyszíne Oslo lehetne.

José Luis Rodríguez Zapatero ezt azon a londoni sajtótájékoztatón javasolta, amelyet vendéglátójával, David Cameron brit miniszterelnökkel együtt tartott. Kijelentette: rendkívül súlyos dolog, ami Oslóban és Utoya szigetén történt, ezért az közös európai választ követel. Mint megjegyezte, ezzel nem szabad késlekedni.
   
"Ez az egyik legnagyobb tragédia, amelynek az elmúlt évtizedekben tanúi vagyunk. Ez az egyik legsúlyosabb és legriasztóbb esemény, amelyet Európa földjén láttunk...

Ez nem egy újabb esemény a sok közül. Ez rendkívül súlyos dolog, amely európai választ követel, közös választ a szabadság védelmében, a demokrácia védelmében, megköveteli, hogy az emberek felálljanak és harcoljanak a radikalizmus ellen, küzdjenek az idegengyűlölet ellen" - hangoztatta Zapatero.
   
A spanyol miniszterelnök szerint nemcsak a nemzetközi biztonsági együttműködés területén van szükség a válaszra, hanem  politikai síkon is, főszerepben a 27-ek állam- és kormányfőivel. "Az Európai Uniónak magához kell ragadnia a kezdeményezést... Európa nem tehet úgy, mintha semmi sem történt volna" - mondta. 
Zapatero főként uniós gazdasági ügyek megtárgyalására utazott Londonba.

Az orosz NATO-nagykövet Basescut vádolja

Dmitrij Rogozin, a NATO mellett dolgozó orosz nagykövet a norvégiai kettős merénylettel összefüggésben kirohant Traian Basescu román elnök ellen. Szerinte Basescu azon politikusok közé tartozik, akik révén a náci ideológia tovább él Európában.

Rogozin szerint a náci eszmék változatlan létezésének egyik oka az, hogy "bizonyos politikusok nyíltan kiállnak mellettük". Példaként említette Basescut, aki egy június 22-én (a Szovjetunió megtámadásának évfordulóján) sugárzott televíziós interjúban azt állította, hogy 1941-ben Ion Antonescu akkori kormányfő helyében ő is azt parancsolta volna a román csapatoknak, hogy a náci Németország oldalán vonuljanak be Oroszországba (a Szovjetunióba).
   
Rogozin azt követően nyilatkozott, hogy a norvégiai merényletek elkövetőjét sajtójelentésekben szélsőjobboldaliként jellemezték - jelentette az APA osztrák hírügynökség hétfőn Bukarestből. 
   
"Egyes európai országokban magas rangú politikusok nyíltan propagálják a náci ideológiát" - hangoztatta Rogozin, s megemlítette, hogy Basescun kívül a Baltikumban, a volt szovjetköztársaságokban "egynémely fontos vezetők már-már dicsérik a nácizmust". Éppen ezért nem meglepő, hogy "az emberek az utcán ezeket az eszméket tanácsként fogják fel cselekvésükhöz".
   
Moszkva június végén élesen elítélte Basescu kijelentéseit. Az orosz külügyminisztérium egy sajtóközleményben úgy vélte, hogy "a fasiszta támadást igazoló és a nácizmus több millió áldozatának emlékét beszennyező arcátlan hetvenkedések elfogadhatatlanok, és kellő reagálást követelnek meg Európa részéről".
   
Miután Ion Antonescu tábornok átvette a hatalmat, Románia 1940-ben a náci Németország oldalára állt, hogy visszaszerezze az Oroszországgal (a Szovjetunióval) szemben elvesztett területeit, köztük a mai Moldovát (az egykori Beszarábiát). Részt vett a Szovjetunió megtámadásában, majd 1944-ben átállt a szövetségesek oldalára, miután Antonescut eltávolították a kormányfői székből.

Európai jobboldali pártok reakciói

A norvégiai kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breiviket a rendőrség szélsőjobboldali kapcsolatokkal rendelkező "keresztény fundamentalistaként" írta le. Az ügyben az európai jobboldali pártok is megszólaltak.

Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) alelnöke, Norbert Hofer arra kért mindenkit, hogy ne akarja "politikai aprópénzre váltani ezt a tragédiát". Hofert érzékenyen érintette, hogy néhányan már osztrák politikusokra is mutogatnak a merényletekkel kapcsolatban. Világnézettől függetlenül minden felelős politikust arra kértek, hogy foglaljon állást a gyűlölet, az erőszak és a szélsőségesség ellen. "Az okozott fájdalom mértékét látva torkomra forr a szó" - mondta Hofer.
  
 A francia Nemzeti Front (FN) a Mozgalom a Rasszizmus ellen és a Népek Barátságáért (MRAP) nevű jogvédő szervezetet vette tűz alá. A MRAP szerint "a populista és szélsőjobboldali pártokat egész Európában... súlyos felelősség terheli a romboló légkörért, amely az egész kontinensre rátelepedik". A szervezet az FN-t, a Svéd Demokratákat, a Dán Néppártot, a magyar Jobbikot és a holland Szabadságpárt vezetőjét, a hírhedt Geert Wilderst is megnevezte.

Marine Le Pen, az FN vezetője a párt honlapján a következő választ adta az MRAP-nak: "A Nemzeti Frontnak egészen nyilvánvalóan semmi köze nincs a norvégiai mészárláshoz, amely egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyén tette volt, akit kíméletlenül meg kell büntetni." Le Pen újból együttérzéséről biztosította a norvég népet, és leszögezte: az erőszak és barbárság minden formája ellen harcolni kell.
   
Svédországban az keltett hatalmas felháborodást, hogy a Svéd Demokraták (SD) egykori tagjának, Isak Nygrennek neve is felmerült a merénylő által jegyzett 1500 oldalas manifesztumban. A SD vezetője, Jimmie Akesson "a teljes demokratikus társadalom elleni támadásként" értékelte a norvégiai mészárlást.
   
Az idegen- és iszlámellenes kirohanásairól hírhedt Jussi Halla-aho, az áprilisi választásokon a szavazatok 19 százalékát begyűjtő Igazi Finnek nevű párt képviselője állítólag közvetlenül Breiviktől kapott egy példányt a szóban forgó kiáltványból, a politikus azonban cáfolta ezt az értesülést.

Sören Espersen, a jobboldali populista Dán Néppárt egyik parlamenti képviselője pártja nevében elutasított minden olyan tömörülést, amely a demokráciát felszámolva erőszakra szólít fel. "Mi harcolunk ellenük, és kizárjuk őket" - szögezte le Espersen. A politikus egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy mind a dán, mind pedig a nemzetközi politikában a "kimondott és a leírt szó" számít egyedül elfogadott fegyvernek.
   
A Vlaams Belang nevű belga formáció honlapján Breivik multikulturalizmust elutasító nézeteire utalva világossá tette: a párt is ellenzi a multikulturális társadalom gondolatát, ez azonban nem ad okot az erőszakra való felhívásra, sem az erőszak igazolására. A Vlaams Belang leszögezte: a mészárlásra nincs bocsánat. A párt szerint a feltételezett elkövető nyilvánvalóan semmit nem ért a nacionalizmusból, hiszen ezt az ideológiát a nép szeretete élteti, nem pedig a gyűlölet.
   
Az iszlámellenességéről közismert Geert Wilders holland politikus részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. Honlapján közölte: pártja, a Hollandiában harmadik legerősebb politikai erőt jelentő Szabadságpárt (PVV) undorodik mindattól, amit Breivik vall és amit tett. Az irishtimes.com szerint a norvég férfi manifesztumában kinyilvánította támogatását Wilders 2008-ban készült Fitna című 17 perces rövidfilmje iránt, amelyben a politikus Adolf Hitler "Mein Kampfjával" hasonlítja össze a Koránt. Ezért később bírósági eljárás is indult ellene, amely végül felmentő ítélettel zárult.
   
"A Norvégiában történt vérfürdőben nem játszott szerepet a multikulturalizmus. Ebben az esetben egy, a lelki egyensúlyából kibillent egyénről van szó. Az efféle akciók csak rontanak a helyzeten ahelyett, hogy olyan feltételeket teremtenének, amelyekkel a problémák megragadhatók és megoldhatók lennének" - jelentette ki Roberto Calderoli olasz miniszter, az Északi Liga (NL) meghatározó politikusa.

A jobboldali-populista olasz formáció európai parlamenti (EP) képviselője, Mario Borghezio szerint a tömegmészárlás a "dzsihád-kultúra" egyik kifejezésmódja, nem kapcsolható össze a politikával, ugyanakkor jól mutatja a külföldiektől való félelem terjedését. "Ez a tragédia tanulságul kell hogy szolgáljon azok számára, akik nem hajlandók szembenézni a valósággal, és figyelmen kívül hagyják azt a fokozódó rossz érzést, amit a polgárokban az Európán kívüli országokból kiinduló, szabályozatlan bevándorlás kelt" - jelentette ki Borghezio, aki szerint a problémát csak bizonyos szűklátókörű politikusok becsülik alá.
 

A Jobbik elnöke emberiség ellenes bűncselekménynek minősítette a pénteken Norvégiában történt "mészárlást". "Ami ott történt, az emberiesség elleni bűncselekmény volt, és reméljük ez a folyamat európai összefogással megállítható" - hangsúlyozta Vona Gábor. Az ellenzéki politikus ugyanakkor hozzátette: a Jobbik "természetesen" továbbra is fenntartja az európai bevándorlás felülvizsgálatának szükségességét.

   

prev[3/4]next
  1. 1. oldal
  2. A gyanúsított ügyét zárt ajtók mögött tárgyalják
  3. Madrid közös európai választ sürget
  4. A norvégok felkérték a cseheket, vizsgálják meg Breivik prágai tevékenységét

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.