Dum-dum golyóval tüzelt:
Zárt ajtók mögött tárgyalják: imádja a magyarokat a norvég mészáros
Egyenruhában akar megjelenni a bíróság előtt hétfőn, első meghallgatásán a csaknem száz halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője - közölte a gyanúsított ügyvédje.
2011.07.25 13:11MTIA gyanúsított ügyét zárt ajtók mögött tárgyalják
Zárt ajtók mögött tárgyalják a rendőrség kérésére született bírói döntés alapján a norvégiai kettős merénylet gyanúsítottjának, Anders Behring Breiviknek az ügyét - közölte hétfőn az oslói körzeti bíróság szóvivője.
A délután egy órakor kezdődő tárgyaláson a bíró határoz a gyanúsított előzetes letartóztatásáról. Délben egyperces néma csönddel emlékezett meg a norvég királyi család, a kormányfő és sok ezer névtelen honpolgár a pénteki mészárlás 93 halálos áldozatáról.
Az Oslói Egyetem előtti téren a tömeg tapsától kísérve fekete gyászruhában megjelent Harald király és neje, Szonja királyné, valamint Jens Stoltenberg miniszterelnök. Szolidaritásból a többi skandináv országban is egyperces gyászcsöndre kérték a lakosságot.
EU: megemlékezés és figyelmeztetés a szabályozás betartására
Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn Brüsszelben a múlt pénteki norvégiai kettős merénylettel kapcsolatban kijelentette: az internet segítségével terjesztett radikalizálódás elleni fellépésre és a fegyvertartás szigorúbb ellenőrzésére is rendelkezik már szabályozással, tervekkel az Európai Unió, de kiemelt figyelmet kell fordítani ezek betartására.
Michele Cercone különösen arra a bizottsági javaslatcsomagra hívta fel a figyelmet, amely a belső biztonság terén kezdeményezett intézkedéseket.
A több évre szóló jogalkotási program egyebek között a tagországok közti szakértői hálózat létrehozását tartalmazza a radikalizálódás (beleértve a szélsőséges eszmék terjesztése) elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében, valamint a civil társadalom támogatását "az erőszakos szélsőséges propaganda napvilágra hozása, lefordítása és megcáfolása érdekében".
A program keretében két éven belül javaslatot tesz a bizottság a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó uniós központ létrehozására is.
A szóvivő hétfőn hangoztatta azt is, hogy a belső biztonság biztosítása elsősorban a tagállamok illetékessége és feladata.
Norvégia nem tagja ugyan az Európai Uniónak, de az ott elkövetett merényletekből az unió országainak is le kell vonniuk a tanulságokat - tették hozzá brüsszeli források.
Az Európai Bizottságnál délben egyperces néma felállással emlékeztek a norvégiai támadások áldozataira. A pénteken elkövetett robbantásos merényletnek és lövöldözésnek összesen 93 halálos áldozata volt.
Megemlékezett a merényletről hétfőn az Európa Tanács is, amelynek strasbourgi központjában szintén egyperces ünnepélyes szünetet tartottak, és a norvég zászlót félárbocra engedték.
Az EU vezetői már pénteken a legmagasabb szinten elítélték a norvégiai merényleteket. Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői EU-tanács elnöke gyáva cselekedetnek minősítette a merénylő akcióját, José Manuel Durao Barroso, a brüsszeli bizottság elnöke pedig egyebek között azt emelte ki, hogy Norvégia éppen otthoni békéjéről és külföldi béketeremtő képességéről híres.
A brüsszeli bizottság nevében hétfőn Maria Damanaki halászati biztos nyilatkozott, arra szólítva, hogy mindenki "legyen eggyé Norvégiával".
Mint mondta, szavakkal nem is lehet kifejezni az észak-európai országban elkövetett bűntett borzalmait.
Damanaki hangoztatta, hogy továbbra is eltökélten ragaszkodni kell a demokrácia és a szabadság elveihez a lemészárolt fiatalok nevében is.
Megjelent a bíróságon Breivik
Megjelent a bíróság előtt hétfőn a csaknem száz halálos áldozatot követelő norvégiai kettős merénylet feltételezett elkövetője, a meghallgatást azonban a rendőrség kérésére zárt ajtók mögött tartották meg - közölte az NTB norvég hírügynökség.
A 35 percig tartó meghallgatás után Anders Behring Breiviket rendőrségi kísérettel, autóval szállították el a bírósági épületből.
Az ügyészek korábban Breivik nyolchetes előzetes letartóztatásba helyezését kérték. Ezt az időtartamot a tárgyalás előtt meghosszabbíthatják. A bíró a nap folyamán ismerteti a döntését.
Lengyelországi őrizetbe vétel: ügyészségi cáfolat
A norvégiai merényletek elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik lengyelországi kapcsolatai kizárólag kereskedelmi jellegűek voltak, a pokolgépek előállításához használt alapanyagokat sok országban vásárolta, lengyelországi vásárlásai "marginálisak" voltak - közölte hétfőn Varsóban a lengyel Belbiztonsági Ügynökség (ABW) elnökhelyettese.
Pawel Bialek a PAP jelentése szerint egyúttal cáfolta az RMF FM lengyel kereskedelmi rádió aznapi jelentését, amely szerint Lengyelországban őrizetbe vettek egy wroclawi férfit a Breivikkel fenntartott kapcsolatai miatt. Hozzátette, hogy a vizsgálat rendelkezésére áll egy "lengyel tanú" az ügyben, aki együttműködik a nyomozó hatóságokkal.
Bialek szerint a norvég terrorista vegyi anyagokat vásárolt Lengyelországban, de ezek az anyagok "nem voltak illegálisak". "A vásárlás célja, amelyet a vevő megadott, logikus volt" - tette hozzá. Hangsúlyozta: az eladó nem volt tudatában annak, hogy mire fogják felhasználni a nyersanyagokat.
Malgorzata Klaus, a wroclawi ügyészség szóvivője szintén cáfolta az RFM FM jelentését. "Senkit sem vettek őrizetbe ebben az ügyben, és senki ellen sem emeltek vádat" - szögezte le a szóvivő.
Mariusz Sokolowski, a lengyel országos rendőrkapitányság szóvivője előzőleg azt közölte, hogy a Belbiztonsági Ügynökség és a Központi Nyomozó Hivatal (CBS) megvizsgálta a norvég terrorista interneten közzétett "kiáltványának" lengyel szálát. Anders Behring Breivik azt írta manifesztumában, hogy a pokolgépek előállításához szükséges vegyi anyagokat először egy termékeit az interneten forgalmazó lengyel cégtől szerezte be.
A lengyel rendőrségi szóvivő elmondta, hogy a norvég rendőrség még a merényletek napján azzal a kéréssel fordult a lengyel hatóságokhoz, hogy vizsgáljanak ki bizonyos információkat, aminek ők eleget is tettek. Hangsúlyozta, hogy a nyomozás érdekeire való tekintettel ennél többet nem árulhat el.
Breivik tagadja bűnösségét
Tagadta bűnösségét a múlt pénteki norvégiai robbantások és lövöldözés feltételezett elkövetője, amikor hétfőn kihallgatta őt a vizsgálóbíró Oslóban.
Kim Heger a kihallgatás után elmondta: a 32 éves Anders Behring Breivik beismerte, hogy ő hajtotta végre a 93 halálos áldozatot követelő merényleteket, ám tagadta büntetőjogi értelemben vett bűnösségét.
A kihallgatáson azt állította, hogy célja nem "a lehető legtöbb ember megölése" volt, hanem az, hogy "erős jelzést" adjon, és megvédje hazáját és Európát az iszlámtól és a marxizmustól.
A vizsgálóbíró úgy döntött, hogy Breivik nyolc hétig vizsgálati fogságban marad, ebből az első négy hetet magánzárkában kell letöltenie. Ezen időszak alatt nem fogadhat látogatókat és/vagy újságírókat, és levelet sem kaphat. Egyedül az ügyvédje keresheti föl cellájában.
A megszokottnál kétszer hosszabb vizsgálati fogságot a vizsgálóbíró azzal indokolta, hogy a nyomozati szerveknek hosszabb időre van szükségük a bűncselekmény körülményeinek tisztázásához. A négyheti magánzárkát pedig azzal támasztotta alá, hogy Breivik a kihallgatás során "szervezetünk két további sejtjét" emlegette.
Az elszigetelés révén megakadályozható, hogy a vádlott - aki ellen a terrorizmus-ellenes törvények alapján emeltek vádat - kapcsolatba léphessen esetleges bűntársaival, cinkosaival, illetve manipulálhasson tárgyi bizonyítékokat.
A norvég rendőrség egyedül is megbirkózik a nyomozással
A pénteki kettős merénylet ügyében a nyomozáshoz már több ország is felajánlotta segítségét, a norvég rendőrök egyelőre lengyel kollégáikkal működnek együtt.
A BBC információi szerint a Scotland Yard megvizsgál minden lehetséges kapcsolatot brit jobboldali és iszlámellenes szervezetek, valamint a kettős merénylet elkövetésével gyanúsított Anders Behring Breivik között. Ugyan a brit és a norvég rendőrség kapcsolatban áll, ám közöttük nincs hivatalos együttműködés az ügyben.
A lengyel rendőrséggel viszont együttműködik Norvégia. Amint azt korábban egy lengyel rendőrségi szóvivő elmondta: norvég kollégáik még a merényletek napján azzal a kéréssel fordultak hozzájuk, hogy vizsgáljanak ki bizonyos információkat, aminek ők eleget is tettek.
A moszkvai norvég nagykövet, Knut Hauge hétfőn az Eho Moszkvi rádió műsorában elmondta: országa úgy döntött, hogy egyelőre nem veszi igénybe a terrorcselekmények feltárásához felkínált orosz segítséget. Erre jelenleg nincs szükség, a norvég rendőrség egyedül is megbirkózik a feladattal.
A diplomata ugyanakkor hangsúlyozta: a nyomozás minden részletét feltárják, nem lesz semmiféle titok.
Norvégia megőrzi nyitottságát a pénteki események után is, és a történteket semmiképpen sem lehet a multikulturalizmus kudarcának tekinteni - emelte ki a nagykövet, a merényleteket a norvég demokrácia és értékek elleni támadásnak minősítve.
![]() | [2/4] | ![]() |
|
Kapcsolódó írások:
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!
ma.hu legfrissebb hírei:
- 22:55 Meteorológia: immár több mint egy évtizede hóínség jellemzi Budapest éghajlatát
- 20:53 Agrometeorológia: kiadós csapadék segíti a friss vetést
- 16:31 Megakadályozták egy ortodox püspök húsvéti zarándoklatát Moldovában
- 14:27 Betiltották Virginia állam zászlaját a római istennő fedetlen melle miatt
- 12:22 Elismerné a Krím félszigetet Oroszország részeként az USA - Bloomberg
- 10:49 Elkészült a TAL vezeték bővítése, Csehországnak nincs szüksége orosz kőolajra
- 8:37 Szívműtéten esett át Nyilasi Tibor
top fórum témák:
- Tanár Úr gyere, mindjárt lesz Lillád!2022.05.10 21:11
- AZ IGAZSÁG SOHA NEM KÉSŐ2022.05.10 21:07
- JólVanna2022.05.10 20:31
- Porvihar2022.03.29 16:11
- Mit szólsz? Ide minden baromságot...2022.03.29 16:06