"Hova lett a pénz?"

Folytatódik a Baumag per

Budapesten megvalósul az idei évre tervezett 33 milliárd forintos hitelfelvétel, az adósság ezzel együtt sem haladja meg a működési bevételek 60 százalékát - közölte a Városháza kommunikációs igazgatója az MTI-vel hétfőn.

2009.02.09 15:22MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A Baumag csoport úgy működött, hogy a frissen kibocsátott üzletrészek vásárlóitól befolyt pénzből finanszírozták a korábbi befektetőknek járó kifizetéseket, így amikor az új vásárlók száma csökkent, nem volt forrás a kifizetésre - egyebek mellett ez áll abban a szakértői jelentésben, amelyet Kővári Tibor tanácselnök ismertetett a Balázs László és 11 társa ellen hűtlen kezelés bűntette miatt folyó büntető per újabb tárgyalásán.

A csak Baumag néven ismert ügyben a szakértő azt is megállapította, hogy az üzletrészekről kiállított értékpapírok, kifizetésük - bevonásuk - után a cégcsoporton belül pénzként funkcionáltak, például ezek felhasználásával hajtottak végre a tag-cégekben tőkeemeléseket. Ez úgy történt, hogy a holding társaság délelőtt átutalt a tag-cégnek megy összeget, amelyből formailag megemelte a jegyzett tőkéjét, de még aznap délután ebből a pénzből üzletrészt kellett vásárolnia a holdingtól.

Vagyis a tag-cégnek nem lett többlet forrása, mindössze a cégbíróságon is megtekinthető jegyzett tőkéje lett szemrevalóbb. A saját tőkét úgy "pumpálta fel" a Baumag Holding, hogy az üzletrészekből befolyt pénzt nem kötelezettségként, hanem saját tőkeként tartotta nyilván, vagyis a befektetőktől kapott pénzt a sajátjaként könyvelte le. Ez a könyvelési trükk arra volt jó, hogy a befektetők szívesebben üzletejenek a - látszólag - több tízmilliárdos saját tőkéjű társasággal.

A "csúcson" 60 milliárd forint felett volt a Baumag saját tőkéje. Arra a kérdésre, hogy a könyvelő maga döntött az üzletrész saját tőkévé alakításáról, vagy az vezetői döntés volt, Bartha Gyula szakértő ez utóbbit valószínűsítette, hozzátéve: a csoportnál valamennyi számviteli alapelvet megsértették. A csoport úgy működött, hogy a befektetési szövetkezettől előbb 1.000 forintos üzletrészt kellett vásárolni, majd a befektető tagi kölcsönt nyújtott immár saját szövetkezetének. Később viszont az üzletrész vásárlás volt az egyedüli befektetési technika, amire a piacinál magasabb hozamot ígértek.

A befolyt pénzt a szövetkezet továbbadta a befektetési holdingnak, amely gazdálkodott vele. A cégcsoport alapvető problémáját abban látta a szakértő, hogy hosszú távon megtérülő befektetéseket rövid futamidejű forrásból finanszírozott. A bíró azon kérdésére, hogy "hova lett a pénz?", a szakértő azt felelte: sokba került a cégcsoport működtetése. Volt olyan társaság, amely egy fillér bevételt nem termelt, és végig veszteséges volt az építőanyag kereskedelmi üzletág is. A maradékot lehetett csak befektetni.

Az alkalmazottak jól fizették, és minden hónapban befizették utánuk a közterheket. A bevételt hozó cégek között említette a szakértő a parádsasvári hotelt üzemeltető kft.-t, a Királybrókert és a Királylízinget. A szakértő a vagyont csak a könyvek alapján tudta rekonstruálni, mivel leltár nem készült. Az éves beszámolókkal is gond volt, mivel az induló számok nem voltak azonosak az előző év záró adataival.

A számítással meghatározott saját tőke 2003-ban a Baumag Befektetési Szövetkezetnél 64 milliárd helyett mínusz 65 milliárd forint lett, míg a Baumag Befektetési Holdingnál a 61 milliárdos saját tőke fordult 39 milliárd forintos negatív összegbe. A hétfői tárgyaláson szóba került az is, hogy abban az időben a hozam után árfolyamnyereség adót kellett volna fizetni, de ezt a Baumag nem vonta le és nem fizette be. A tárgyalás újabb szakértők meghallgatásával pénteken és jövő hétfőn folytatódik.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.