Lisztérzékenység, prebiotikus hatás

Magvas gondolatok - A teljes kiőrlésű gabona - 1. rész

Meggyőző bizonyítékok igazolják, hogy a teljes kiőrlésű és a hántolatlan gabonafélék segítenek egészségünk megőrzésében, és csökkentik a krónikus betegségek kialakulásának kockázatát.

2009.08.17 11:48Nestlé Életmód Iránytű
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Viszonylag régóta tudjuk, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék rendszeres fogyasztása csökkenti a koszorúér-betegségek és rákos elváltozások kialakulásának esélyét, de ma már arra is egyre több bizonyíték utal, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztása mellett az agyvérzés (stroke) és a cukorbetegség kialakulásának valószínűsége is kisebb.

Más tudományos eredmények azt mutatják, hogy a hántolatlan gabonafélék segítségével megakadályozható az elhízás, és lassítható az öregedés folyamata is. Számos érv szól tehát amellett, hogy a teljes kiőrlésű gabonaféléket beépítsük mindennapi étrendünkbe.


A teljes kiőrlésű gabonafélék és a lisztérzékenység

Annak ellenére, hogy a lisztérzékenységben (cöliákia) szenvedő betegek szervezete nem képes lebontani a glutént, nekik sem kell lemondaniuk a teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásának előnyeiről, mivel számos gluténmentes gabona létezik. Ilyen például az amaránt (disznóparéj), a hajdina, a kukorica, a köles, a montina, a quinoa, a rizs, a cirok, a teff és a vadrizs.

A teljes kiőrlésű gabonafélék prebiotikus hatása

A Reading Egyetemen (Egyesült Királyság) folytatott kutatások azt vizsgálták, hogy van-e a teljes kiőrlésű gabonaféléknek prebiotikus hatásuk, azaz növelik-e a szervezetben a jótékony baktériumok számát. A kutatók elkészítették az emberi tápcsatorna flórájának laboratóriumi modelljét, amelyet ezt követően az emberi étrendben szereplő különböző mennyiségű gabonafélével „tápláltak”. Az eredmények egyértelműen igazolták a teljes kiőrlésű gabonafélék prebiotikus hatását: növelték a lactobacillusok és a bifidobaktériumok mennyiségét, ugyanakkor csökkentették a potenciálisan káros baktériumok számát.

A laboratóriumi teszteket humán kísérletek követték, amelyekben a Nestlé teljes kiőrlésű gabonatermékeit és egyéb általános, korpát is tartalmazó gabonaféléket használtak. A hántolatlan gabonát (ez esetben a Nestlé „Shredded Wheat” nevű, Magyarországon nem kapható termékét) fogyasztó csoport esetében tartós maradt a jótékony prebiotikus hatás, míg a másik, 6 Nestlé Életmód Iránytű 2009. augusztus általános korpás gabonát fogyasztó csoportban az előnyös hatás fokozatosan megszűnt.

Ezen kutatások legfontosabb eredménye, hogy ez az első alkalom, hogy egy teljes értékű élelmiszer prebiotikus hatását igazolták, valamint hogy a rostoknak önmagukban nincs prebiotikus hatásuk. Ezekhez az önmagukban is egészséges gabonafélékhez tehát semmilyen adalékot nem kell hozzákeverni a prebiotikus hatás elérése érdekében.


A rostanyagok hatásmechanizmusa a bélben - hogyan előzik meg a rostok a székrekedést?

A rostos anyagok a tápcsatornán végighaladva roncsolják a bélfal hámbélését alkotó sejteket. Ennek a helyi sérülésnek a hatására a károsodott felszíni sejtek azonnal egy védő nyálkaréteget választanak el, ami amellett, hogy védi magukat a sejteket is, a bél nedvesítése révén elősegíti a rostok továbbhaladását a tápcsatornában. A sejtek rövid életűek – kevesebb, mint egy hétig élnek – és gyorsan kicserélődnek. Nyálkatermelő képességüknek köszönhetően védik mind saját magukat, mind a bélfal mélyebben fekvő sejtjeit, ezzel egy védőréteget hozva létre szervezetünk és a béltartalom között.

Az ínybetegségek kockázatának csökkentése teljes kiőrlésű gabonafélékkel

A teljes kiőrlésű gabonafélék fogyasztásával csökkenthető a periodontosis (fogágybetegség) kialakulásának kockázata is. Ez a fogíny súlyos gyulladásával járó betegség a fogak felnőttkori elvesztésének elsődleges kiváltó tényezője. Anwar Merchant a McMaster Egyetemen (Ontario, Kanada) végzett 14 éven át tartó, több mint 34.000 férfira kiterjedő kutatásai nyomán arra a következtetésre jutott, hogy napi 3-4 adag, teljes kiőrlésű gabonából készült étel elfogyasztásával „optimálisan csökkenthető a periodontosis kockázata”.


A vízoldékony és az oldhatatlan rostok

A rostok táplálékunk emészthetetlen összetevői közé tartoznak. Lebontás nélkül haladnak keresztül tápcsatornánkon, miközben tisztítják a beleket. Hasznosuló energiatartalmuk – ha van egyáltalán – minden esetben elhanyagolható. Nagy mennyiségű rost fogyasztásával csökkenthető az irritábilis bél-szindróma, a diverticulosis és a vastagbélrák kockázata. További előnyük, hogy teltségérzést okoznak, és a vércukorszintet is szabályozzák.

A vízoldékony rostok folyadékkal érintkezve ragadós állagú géllé alakulnak, ami megköti a vékonybélben a koleszterint és az epesavakat, így elősegíti e vegyületek távozását a szervezetből. A vízoldékony rostokat a vastagbél flóráját alkotó baktériumok fermentálják (erjesztik), és rövid szénláncú zsírsavakat (angol rövidítéssel SCFA-kat) szabadítanak fel belőlük. Az SCFA-kat szervezetünk felveszi, mivel azok bélsejtjeink fontos anyagcsere-termékei. Az SCFA-k felszabadulása miatt, valamint abból adódóan, hogy a vízoldékony rostok nem bomlanak le és szívódnak fel teljesen a tápcsatornában, hasznosuló energiatartalmuk mindössze 2 kcal/g. Ez kevesebb, mint a többi szénhidráté (4 kcal/g).

Az oldhatatlan rostok a víz hatására megduzzadnak, megkötik a vizet és a bélfal termelte nyálkaanyaggal együtt gyorsítják a béltartalom előrehaladását. Ez hatékonyan segíti a potenciálisan mérgező összetevők távozását a szervezetből. Az oldhatatlan rostokat szervezetünk nem emészti meg, ezért lényegében „energiamentesek”. A legtöbb növényi táplálékban mindkét rosttípus előfordul.

Rostok: Mennyire van szükségünk? Mennyit fogyasztunk belőlük?

A kőkorszak embere 50-100 gramm élelmi rostot evett naponta. A hazai táplálkozási ajánlások szerint naponta 20-25 g rostbevitel javasolható. Összetételét tekintve a 3:1 arány tekinthető ideálisnak, vagyis ez lenne a vízben nem oldható és a vízoldékony rostok optimális aránya az étrendünkben. A 2003-2004-ben elvégzett 3. Országos Táplálkozási Vizsgálat adatai szerint a magyar felnőttek átlagos rostbevitele 22,7 g volt. A 2005-2006-ban az OÉTI szakemberei által a Nestlé támogatásával elvégzett táplálkozás-egészségügyi vizsgálatban több ezer hazai általános és középiskolás gyermek táplálkozási szokásait és tápanyagfelvételét elemezték.

Eszerint a vizsgált 7-14 éves gyermekek közel 35%-ánál, valamint a 15-18 éves gyermekek közel felénél alacsony rostbevitel tapasztalható, vagyis ezek a gyermekek a javasolt rostmennyiségnek csupán 70%-át, vagy még ennél is kevesebbet fogyasztanak el naponta.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.