Ma találkozik egymással az új és a leköszönő állam

Sólyom: nem népszerű, de aktív államfő volt

Az eddigi legkevésbé népszerű, viszont a legaktívabb köztársasági elnök volt Sólyom László, aki ma köszön le hivataláról. -írja a Népszava.

2010.08.05 09:22MTI, Népszava
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Bár megválasztását a Fidesznek köszönheti, a mai kormánypárt nem tartott igényt szolgálataira, helyette Schmitt Pált, "az emberek emberét" ültették az államfői székbe.

Politológusok szerint Sólyom saját célkitűzéseit felemásan teljesítette, ugyanakkor nemrég bebizonyította: nemcsak a baloldali kabinetek által hozott törvényeket dobja vissza.Megosztó megszólalásainál néha sokkal jellemzőbbnek bizonyultak hallgatásai.

"Ilyen nincs" - válaszolta a harmadik köztársaság harmadik elnöke 2007-ben arra a kérdésre, ki a kedvenc politikusa. Sólyom László vélhetően itt rontotta el újraválasztási esélyeit.

A Fidesz egykori jelöltje az újdonsült kormánypártnak mára már nem felelt meg. Ma búcsúzik államfői posztjától a volt alkotmánybíró, jogászprofesszor, könyvtáros és 11 unokás nagypapa, aki néhány hónappal ezelőtt tán még arról volt meggyőződve: újabb öt évre marasztalják a köztársasági elnöki poszton.

Sólyomot 2005-ben a Fidesz és az MDF a Védegylet javaslatára jelölte a köztársasági elnöki tisztségre. Ellenfele Szili Katalin, az Országgyűlés akkori elnöke volt, az MSZP jelöltjeként. A 2005-ös másik kormánypárt, az SZDSZ egyiküket sem támogatta, a harmadik fordulóban a szabad demokraták három képviselője szavazott Szilire. Az elnökválasztás első fordulóján ráadásul Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott, mivel az őt jelölő Fidesz képviselői három kivételtől eltekintve nem szavaztak.

(Emlékezetes, Áder János Fidesz-frakcióvezető mindezt azzal indokolta: ki akarták ugrasztani a nyulat a bokorból, de vakondokok másztak elő.) Sólyom végül a harmadik fordulóban 185:182 szavazataránnyal nyert - az ismert kétes körülmények között. Mindennek dacára Sólyom letette hivatali esküjét. Beiktatása 2005. augusztus 5-én volt, tehát napra pontosan öt évre rá távozik a posztról.

Sólyom a szavazási eljárás alatt mindvégig független jelöltnek tartotta magát. Beiktatási beszédében külön meg is köszönte az őt támogató pártoknak, hogy "függetlenségét mindvégig meghagyták". Később, egy ezt firtató kérdésre úgy reagált, a Fidesz jelölését azzal a feltétellel fogadta el: "ott, Orbán Viktor kertjében, hogy szó sincs kötődésről. Feltételem volt, hogy a függetlenségemet megtartom, és ezt ő is betartotta."

Ciklusa elején kijelentette, nem kíván "szeretett köztársasági elnökük lenni", viszont visszafogottságot ígérhet, noha nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. Szakmai kérdésnek nyilvánvalóan a jogalkotási, illetve értelmezési feladatokat tekintette.

De politikai gyakorlata is bőséggel akad, részt vett az 1987-es lakiteleki találkozón, ahol az MDF egyik alapító tagja lett. A fórum elnökségi tagjaként dolgozta ki az alkotmányreformmal kapcsolatos tételeit, többek között az adatvédelem és Alkotmánybíróság (Ab)felépítésével kapcsolatban.

Ezt követően azonnal az Ab tagja lett, 1990 és 1998 között pedig a testület első elnöke volt. Államfői ciklusából adódóan szinte csak a Gyurcsány- és a Bajnai-kormányok idején tevékenykedett, de akkor nagyon aktívan: egymaga többször állta törvények útját, mint elődei 15 év alatt. Az Ab egyébként minden eddigi határozatában elfogadta az államfő érveit. Bár a jelenlegi kormánypárt és a köztársasági elnök viszonya nem volt rossz, Sólyom nemrég bebizonyította: nemcsak a baloldali kabinetek által hozott törvényeket dobja vissza.

Miután egyértelművé vált, nem jelölik újra posztjára, háromszor vétózott az Orbán-kormány döntései ellen is. A személyhez fűződő jogok és az alkotmányos alapjogok neves kutatója diákkorában próbált lerészegedni, de "nem sikerült", sosem állt tehát alkohol hatása alatt. Józanságát a leköszönő államfő élete eddigi 68 évén át megőrizte, de túlzás lenne azt állítani: éppen ebből fakadó hűvös kimértsége miatt az eddigi legnépszerűtlenebb köztársasági elnökként tartják számon.

De nemcsak a társadalom ítélte megosztó személyiségnek; munkásságát többen támadták, s egy kampányban hozott rossz lépés csak újabb támadási felületet adott a köztársasági elnöknek, aki egy tavaly decemberi interjújában "bejelentkezett" az államfői posztért.

Pedig megválasztásakor nem csinált titkot abból, hogy nem akar népszerű lenni. Egyik 2005-ös interjújában azt mondta: "nemcsak a pártoktól leszek független, hanem a közvéleménytől is."

Sólyom ráadásul a parlamenti pártokkal szemben, egyeztetés nélkül próbálta átvinni akaratát, nem sok sikerrel. Például az általa jelölt Legfelsőbb Bíróság elnökét csak ötödszörre sikerült megválasztania a Háznak. Több esetben sem járt sikerrel az ombudsmani posztokra való jelölése sem, de a legfőbb ügyész esetében első jelöltje, Horányi Miklós szintúgy kapta meg a szükséges támogatást.

Sértettségből vagy sem, ellenállását igyekezett bizonygatni a kitüntetések ügyében is: Horn Gyulától például a miniszterelnöki előterjesztés ellenére megtagadta az elismerést, de köztudott az is, hogy 2006. március 15-én nem fogott kezet az egyik kitüntetettel. Ám nem csupán tettei, államfői megnyilatkozásai is többször voltak megosztóak. Az őszödi beszéd 2006. szeptember 17-i kiszivárgása után Sólyom László többször is morális válságról beszélt.

Nemcsak e véleményének adott hangot, hanem 2009-ben a Gyurcsány-Bajnai-kormányfőcsere idején azt is tudatta, szerinte az előrehozott választás lett volna az ország érdeke. Többször beszélt arról is, hogy a választásokat a lehető legkorábbi időpontra írja ki, mert ez az ország érdeke. A voksolás éjszakáján azt közölte: az ország érdeke, hogy az új kormány minél gyorsabban munkához láthasson.

Többször tett azonban már a választások előtt is olyan gesztusokat, melyekből úgy tűnt, mintha már akkor Orbán Viktort tartaná az ország vezetőjének. 2009 szeptemberében például arról értekezett Sydneyben, hogy beszélt Orbánnal, s a választások után újranyitják az ottani főkonzulátust, ha azt a Bajnai-kormány bezárná. De ha nagyon kellett, kiosztotta a jobboldalt is.

A Fidesz kordonbontását törvénysértőnek nevezte, és beterelte a parlamentbe a 2006 őszén a Kossuth téren tüntető ellenzéki pártot, hogy vegyenek részt a bizalmi szavazáson. Sólyom megosztó megszólalásainál azonban sokkal jellemzőbbnek bizonyultak hallgatásai. "Magától értetődik, hogy az elnök nem folytat párbeszédet, amikor nem az a tiszte.

Megvan a politikai és szakmai véleményem is bizonyos kérdésekről, de az elnöki pozíció nem engedi, hogy azt mondjam, amit szeretnék, hanem azt, amit az elnökség a szerepfelfogásom szerint lehetővé tesz" - közölte egy interjúban.

A Magyar Gárdával kapcsolatban például egészen a 2007. decemberi, fenyegető tatárszentgyörgyi rendezvényig egyáltalán nem engedte meg elnöki szerepfelfogása, hogy megszólaljon, de akkor is csak a kisebbségi ombudsman levelére válaszolva közölte: a rendezvény romaellenes volt.

Nem beszélt határozottan a 2008-ban erőszakba torkolló melegfelvonulásról sem, és romagyilkosságok ügyében is sokáig hallgatott, ám végül ebben az ügyben is megtörte önnön csendjét, igaz, sokak szerint túl későn, csak 2009 augusztusában.

Az utolsó támadás életben maradt áldozatát, egy 13 éves kislányt - a gyermek édesanyja meghalt - meg is látogatta a kórházban.

Hallgatásait azonban minden bizonnyal átértékelte ciklusa végének közeledtével; az új parlament alakuló ülésén például már odamondott a szélsőjobbnak, pontosabban a Jobbiknak is, amelyről azelőtt sohasem beszélt.

"Nem engedhető meg, hogy az Országgyűlésben gyűlöletre uszítson bárki" - jelentette ki, megjegyezve: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki jogsértést követ el.

Ekkor azonban a másik újonnan a parlamentbe jutott pártról, az LMP-ről is ejtett néhány szót. Szerinte fontos változás, hogy olyan párt jutott a parlamentbe, amelyiknek a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés a legfontosabb elvei között van.

Szeretetteljes köszöntése már csak azért is újabb pártpolitikai megnyilatkozásnak tetszett, mert elnökké választása előtt az volt a jelszava: lehet más a politika.

"Faltörő kos volt"

Elnökké választásakor kitűzött céljait felemás sikerrel tudta teljesíteni Sólyom László - összegezte lapunknak Kiszelly Zoltán.

A politológus úgy vélte, a búcsúzó államfőnek van öröksége: a számára kiemelten fontos ügyek, a zöldpolitika, illetve a civil aktivitás megjelent a közbeszédben. Voltak azonban olyan kezdeményezései, amelyek egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben találtak értő fülekre.

Kritikái a pártpolitika irányába, illetve a pártokra vonatkozóan jelentősen befolyásolták azt, hogy ma az emberek távolságtartóbbak a belpolitikával szemben. Autonóm köztársasági elnökként viselkedett, mert arra ugyan nem volt büszke, ahogyan megválasztották, de végig azt gondolta, hogy e tisztség neki járt, pontosabban hogy az elnöki státuszt az általa képviselt programmal érdemelte ki.

Ez viszont nem volt igaz Kiszelly szerint, megválasztásának célja ugyanis kizárólag az volt, hogy ne Szili Katalin legyen az államfő. Zöld programja is kevesekhez jutott el, ez pedig jól mutatja, mennyire nehezen közeledett a társadalomhoz.

Közszereplései felemás sikerrel jártak, például aktivitásáról az elején leszögezte, amit a parlamenti többség elfogad, azt ő is. Ehhez képest voltak ideológiai, de jogi-szakmai vétói is. Kritikusai véleményével ellentétben azonban politikai megfontolásból nem küldött vissza jogszabályt, mindig konkrétumokkal indokolta döntését.

Megszólalásai sem mindig keltettek jó benyomást a társadalomban, sokszor hallgatott, nehogy hivatali autoritása belekeveredjen az általa "utált" pártpolitikába. Ezzel azonban csak azt érte el, hogy felhasználták a csatározásokra, mert nem volt hajlandó utólag megmagyarázni mondatait. Mégis egy faltörő kos volt, hiszen az általa elsőként megfogalmazott szlogen - lehet más a politika -, párt formájában részben közvetíti meggyőződéseit.

A teljes cikk ITT olvasható!

Ma találkozik egymással az új és a leköszönő államfő

Ma délután találkozik egymással Sólyom László leköszönő és Schmitt Pál megválasztott köztársasági elnök a Sándor-palotában. Ezzel a találkozóval - ahol mind a ketten rövid beszédet mondanak - zárul a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) átadás-átvétele.

Az elnöki hivatal átadás-átvétele azóta zajlik, hogy az Országgyűlés június 29-én megválasztotta a Fidesz-KDNP jelöltjét Schmitt Pált köztársasági elnöknek. Kiss Norbert, az elnöki hivatal jövendő társadalmi és kommunikációs hivatalvezetője még hétfőn az MTI-nek elmondta: Tari Sándor hivatalvezetőn keresztül Vajna Márton, a KEH jövendő külügyi hivatalvezetője és ő maga intézte a hivatal átadás-átvételét.

Az elnöki személycserével távozik a Köztársasági Elnöki Hivatal legtöbb munkatársa, közülük többen a közigazgatás más területén helyezkednek el, míg vannak olyanok, akiket az elnökváltás időpontjában felmentenek. Kiss Norbert mindezek kapcsán az MTI-nek hétfőn azt mondta: a hivatalon belüli változtatásokra azért van szükség, mivel az más struktúrában fog tevékenykedni.

Schmitt Pál pénteken lép hivatalába ünnepélyes keretek között; az egyórásra tervezett ünnepségen az új államfő is beszédet mond majd.

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.