Vona: "Schmitt tisztességes, derék ember"

Schmitt Pál az új államfő

Schmitt Pált, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnöknek az Országgyűlés kedden.Balogh szerint nem üres színházi jelölés volt az egész, és Mesterházy szerint is volt értelme a jelölésnek.Jobbik pedig bízik az új államfőben.

_{2010.06.29 14:15MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Mai előzmények:

A MSZP államfőjelöltje parlamenti bemutatkozó beszédében úgy fogalmazott: a jövő Magyarországáról szóló álmában egy olyan országot lát, ahol működő demokrácia és esélyegyenlőség van, gyors és fenntartható fejlődés bontakozik ki - nem téve tönkre a környezetet - , ahol öntudatos, büszke, és sikeres emberek élnek és egy humánus, toleráns, mosolygó Magyarországot építenek.

A köztársasági elnöknek mindig a vesztesek oldalán kell állnia, velük kell szolidárisnak lennie - fogalmazott Balogh András.

Schmitt: a köztársasági elnöknek minden pártból a legjobbat kell kihoznia

 Schmitt Pál kiemelte: nem ellensúly, hanem a hazai politikai csatározások feszültségének kiegyensúlyozója akar lenni, az ellensúly szerepe ugyanis az ellenzéké. Az alkotmány által az elnökre bízott feladatokat többféle módon lehet megvalósítani: a stílusbéli különbségek inkább az illető személyiségéből adódnak, mintsem az alkotmányhoz fűződő viszonyából - mondta.

A magyar társadalom ma minden közéleti szereplőtől, így az elnöktől is egy nyitott, emberközelibb magatartást vár el, aki elérhető, megközelíthető, aki kész a párbeszédre; gyakori közéleti szerepvállalásával nem relativizálja, hanem ellenkezőleg, erősíti a tisztség méltóságát - fejtette ki álláspontját az elnöki szerepkörről Schmitt Pál.

Utalva a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmére, azt mondta: a következő elnök a húszéves demokrácia történetében eddig példa nélküli helyzettel találja magát szemben, ugyanis a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, ugyanakkor óriási felelősség is.

A kétharmados többségű törvényhozás tekintetében - folytatta - lényegében az egyetlen korlát az alkotmánybírósági normakontroll.

Az utólagos normakontrollt bármely állampolgár igénybe veheti, az államfő előzetes normakontrolljának azonban az a sajátossága, hogy ebben az esetben a jogszabály nem is lép hatályba, amíg az Alkotmánybíróság nem veti össze az alaptörvénnyel - emlékeztetett.

Megismételte, nem kíván a kormányzás lendületének gátja lenni, "éppen ellenkezőleg", ezért bízik a Ház által elfogadott javaslatok alkotmányosságában, "de pontosan a pártsemlegesség jegyében nem lehetek majd tekintettel arra, hogy mely párt javaslata vonatkozásában kell az alkotmány által biztosított elnöki jogkört érvényesítenem".

Az alkotmány módosításánál különösen nagy a felelősség, hiszen az államfőnek nincs lehetősége előzetes normakontrollt kérni - jegyezte meg Schmitt Pál, aki reméli, a parlament által felállított alkotmányozó bizottság átérzi küldetésének súlyát, és olyan javaslatot tesz majd, amely hosszú időn keresztül értékálló marad, biztosítja a következő generációk emberi jogainak védelmét, a rendet.

Kijelentette, a köztársasági elnököt a független közjogi tisztségekre való jelöléskor a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való előzetes egyeztetés. Schmitt Pál indokoltnak tartja azt is, hogy az elnök vállaljon aktív szerepet a külpolitikában, "az új köztársasági elnöknek új energiákat kell vinnie a világ magy

Kitért arra, hogy megválasztása esetén tevékenysége középpontjába a magyar embert állítja, aki magabiztos, büszke magyarságára, van munkája, hite és önbizalma, aki maradéktalanul gyakorolhatja jogait, és akit méltóságában semmi és senki nem sérthet.

Ennek jegyében mozgósítani kíván az egészséges életmód, rendszeres sport népszerűsítése érdekében - közölte. Szólt arról is, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel elősegíti majd a tudás alapú társadalom megteremtését. Csak a magas szintű tudásból lesz hatékony kutatás, fejlesztés, innováció, kreativitás - jegyezte meg.

Schmitt Pál szerint rendkívül fontos a tanítók, tanárok, a professzorok és egyetemi oktatók magasabb rendű erkölcsi és anyagi megbecsülése. Schmitt Pál megválasztása esetén mozgalmat kíván indítani a magyar nyelv védelméért, "amely szemünk láttára veszít szépségéből, pedig az a nemzeti összetartozás egyik fundamentuma".

Ebben elkötelezett vagyok a széleskörű együttműködésre a határon innen és túl, mindenkivel, aki a magyar nyelvet szívügyének tartja.

Ma is igaz a mondás, nyelvében él a nemzet - fogalmazott, és szavait ismét taps fogadta. Mint mondta, a társadalom egészséges szövetének formálásában kiemelt helyet foglalnak el a sokszínű tevékenységet végző civil szerveződések, őket tekinti a politika és a gazdaság mellett a harmadik társadalomformáló pillérnek.

Minden elnöki vezetőnek példát kell mutatnia szolidaritásból - szögezte le, kiemelve: nagy fokú empátiára van szükség amikor az országban közel 3 millió ember él a létminimum környékén és ötszázezer gyermek éhezik. Végül szólt arról, hogy megválasztása esetén lemond párttagságáról, de kialakult világnézetén nem kíván változtatni.

Gondolkodásmódomat változatlanul a nemzet iránti elkötelezettség, a kereszténység iránti alázat, a humanizmus és a polgári értékrend határozzák majd meg - zárta beszédét.

Az LMP nem vette fel a szavazólapot

A Lehet Más a Politika (LMP) parlamenti frakciójának tagjai az államfőválasztáson nem vették fel a szavazólapot, mert a párt sem Balogh András, sem pedig Schmitt Pál köztársaságielnök-jelöltet nem tartja megfelelőnek a pozícióra - mondta Schiffer András frakcióvezető kedden újságíróknak.

"A köztársasági elnök személyének egy világos cezúrát kell kifejeznie a jogállami és a nem jogállami rendszer között" - közölte az LMP-s politikus, aki Schmitt Pál államfőjelölt azon kijelentésére, miszerint a nép a szuverén hatalmát átruházta egyetlen pártszövetségre, azt felelte: a nép parlamenti képviselőkre ruházza át a hatalmát és nem egyetlen pártszövetségre.

A KDNP-Fidesz pártszövetségen kívül három másik párt is jelen van a parlamentben, "bár erről olykor meg szoktak feledkezni" - fogalmazott. Újra Schmitt Pál beszédére utalva Schiffer András azt mondta: ha egy köztársaságielnök-jelölt szájából elhangzik az, hogy nem kíván ellensúly lenni, az komoly kérdéseket vet fel.

Egy alkotmányos demokráciában a köztársasági elnök ellensúly éppúgy, ahogy ellensúly az Alkotmánybíróság vagy a bírói kar, és ezzel az államfőjelöltnek tisztában kell lennie - tette hozzá. Hangsúlyozta: az LMP azt várja a Magyar Köztársaság mindenkori elnökétől, hogy hatékony ellensúlyt képezzen a kormányzati hatalommal szemben.

Az LMP azonban tiszteletben fogja tartani a választás eredményét, és a megválasztott köztársasági elnökkel aggályaik ellenére együtt fognak működni - jelentette ki.

Arra az újságírói kérdésre, hogy miért vesz részt az LMP egy olyan flashmobon az államfőválasztás szünetében, amelyen olyanok vesznek részt, akik nem tartják jó jelöltnek Schmitt Pált, azt válaszolta: nem tudja milyen akcióról van szó, kimennek és megnézik.

A Kossuth téren a parlamenti szünet idején egy közösségi portálon szerveződött csoport mintegy húsz képviselője egy molinót feszített ki, amelyen a "Schmitt's no good" angol nyelvű felirat volt olvasható. A néhány percig tartó akcióhoz rövid ideig az LMP-sek is csatlakoztak.

Köztársasági elnökké választotta Schmitt Pált a Ház

A titkos szavazáson már az első fordulóban eldőlt, hogy ki kerüljön a legfőbb közjogi méltóság tisztségébe: a képviselők közül 263-an támogatták szavazatukkal a házelnököt, aki augusztus 6-án váltja hivatalában Sólyom László jelenlegi államfőt.

(A megválasztáshoz a képviselők kétharmadának igen szavazatára, legalább 258 képviselő támogató voksára volt szükség.)

Balogh Andrásra, a szocialisták köztársaságielnök-jelöltjére 59 szavazat érkezett. A szavazás részleteit ismertetve az elnöklő Lezsák Sándor elmondta, a képviselők 366 szavazólapot vettek fel, ezeket hiánytalanul megtalálták a szavazóurnában.

Az érvénytelen szavazatok száma 44 volt, a 322 érvényes voksból 59-et Baka Andrásra, 263-at Schmitt Pálra adtak le. A bejelentést követően Schmitt Pál letette esküjét és ellátta kézjegyével az esküokmányt. Az eredményhirdetés alatt Balogh András megtapsolta Schmitt Pál sikerét.

Az esküokmány aláírását követően Schmitt Pál kezet fogott az eseményeket az egyik parlamenti páholyból figyelemmel kísérő Sólyom Lászlóval, Balogh Andrással, Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Paczolay Péterrel, az Alkotmánybíróság első emberével és Mádl Ferenc volt köztársasági elnökkel.

Gratulált neki Orbán Viktor miniszterelnök, akit a parlamenti frakciók képviselői és a kormány több tagja is követett.

A Jobbik korábban jelezte, hogy felveszik ugyan a szavazólapokat, de nem tesznek ikszet egyik név mellé sem, az LMP frakció tagjai pedig nem vették fel a szavazólapokat, mert egyik jelöltet sem tartják megfelelőnek az államfői posztra.

BBalogh: nem üres színházi jelenet volt az államfőválasztás

Balogh András szerint nem üres színházi jelenet volt az államfőjelölés és -választás.

A MSZP jelöltje Schmitt Pál megválasztása után - a Mesterházy Attila szocialista frakcióvezetővel közösen tartott - sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: tudatosan vállalta a vesztes szerepét, ami kivételes lehetőséget adott arra, hogy fel tudjon mutatni olyan elveket, értékeket, amelyek szívéhez a legközelebb állnak.

Erre adott lehetőséget az MSZP támogatása - tette hozzá. Mesterházy Attila közölte: volt értelme a jelölésnek, két személyiség, két karakter, kétféle megközelítési mód mutatkozhatott meg az államfőválasztásnál.

A Jobbik bízik Schmitt Pálban

A Jobbik elnöke sok sikert kívánt Schmitt Pál köztársasági elnöki munkájához, a párt vezetője bízik benne, hogy a volt pártpolitikus meg tud felelni államfői tisztségéből adódó feladatainak.

Vona Gábor, a Jobbik elnök-frakcióvezetője az államfőválasztás után az Országházban tartott sajtótájékoztatóján emlékeztetett: pártja országgyűlési képviselői ugyan felvetették a köztársasági elnök választásához szükséges szavazócédulákat, de tartózkodásukat kifejezve egyetlen államfőjelölt mellett sem tették le voksukat.

A Jobbik elnöke az MSZP jelöltjét nem kívánta értékelni, Schmitt Pált ugyanakkor "derék, tisztességes magyar embernek" nevezte, akit a Jobbik "emberileg, morálisan" alkalmasnak talál az államfői tisztségre.

Vona Gábor szerint a jövő nagy kérdése, hogy a következő köztársasági elnök politikailag is meg tud-e felelni az előtte álló kihívásoknak.

Schmitt: szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó magyar nemzet új alkotmánya

"Mindannyiunk történelmi felelősségének" nevezte Schmitt Pál a rendszerváltozás utáni kor lezárását, az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmányának megszületését.

A politikus köztársasági elnökké választása után, kedden a parlamentben Szent István király intelmeire alapozta beszédét.

"Vezess mindannyiunkon harag, gőg, gyűlölség nélkül, békésen, alázatosan, szelíden. Tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gőg és a gyűlölség" - kezdte beszédét Schmitt Pál Szent István király Imre herceghez szóló intelmeiből idézve.

Az atyai szavak mögött ott van "a demokratikus alaptörvényünkben máig megkapaszkodó gondolat: minden ember azonos állapotban születik, mindenkit azonos jogok illetnek meg", és a kötelezettségek is azonosak - mondta, kiemelve, hogy az intelmek így szüremkednek át egy évezreden keresztül a demokratikus alkotmány szövetébe.

A megválasztott köztársasági elnök hangsúlyozta, őszinte elismeréssel adózik Sólyom László államfő és elődei, Mádl Ferenc és Göncz Árpád teljesítménye előtt, akiket a magyar emberek tisztelete, szeretete övez, ő is sokat tanult tőlük. Mondandóját nagy taps fogadta.

"Rendkívüli megtiszteltetés, hogy ilyen nagyszerű elődök nyomába léphetek, akik maguk is igyekeztek államalapító királyunk iránymutatása alapján szolgálni nemzetünket" - jelentette ki.

"Zárjuk le a rendszerváltozás utáni kort, szülessen meg az ezeréves alapokon nyugvó, modern és önbizalommal teli XXI. századi Magyarország, az egységes magyar nemzet új alkotmánya, ez mindannyiunk történelmi felelőssége" - mondta Schmitt Pál, aki felhívta a figyelmet: hiába bármilyen gondosan elhelyezett betű egy új alkotmányban, ha nincs mögötte kölcsönös elfogadás és a "szent meggyőződés", hogy az alaptörvény jól szolgálja majd a következő generációk jogbiztonságát, rendjét; enélkül az csak élettelen, üres szöveg marad.

Az alkotmány szerint az államfő pártsemleges, amely azonban nem értéksemlegességet jelent - mutatott rá. Schmitt Pál úgy fogalmazott, "a párbeszéd, az egymásra figyelés elnöke" kíván lenni.

Az államfő legyen minden magyar összetartozásának, a nemzet egységének megtestesítője - mondta, megismételve, hogy tevékenységének középpontjában a magyar ember áll majd.

Dolgos, alkotó, teremtő és egymás mellett békésen megférő magyarokra van szükség - idézte Klebelsberg Kunót, amit nagy taps fogadott. Mint mondta, zászlajára szeretné tűzni minél több magyar meghallgatását arról, hogy milyen évtizedeket képzel el magának, gyermekeinek, unokáinak.

"Figyelnünk kell szomszédainkra is, ők hogyan látnak bennünket" - hívta fel a figyelmet a megválasztott köztársasági elnök, aki beszédét Szent István szavaival is zárta:

"a nemzet és egy ország vezetése nem gőgösségről, magasabbrendűségről szól, hanem alázatról és szolgálatról".

Schmitt Pál végül a Mindenható segítségét kérte, hogy a jogállamiság jegyében az alkotmány és a törvények rendelkezését betartsa és betartassa.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter