"Még nem tudni, az új kormány melyik úton indul el

Kiemelt a kockázat a korrupció, az előítéletesség és a sajtószabadság terén

Magas gazdasági kockázat, kiemelt korrupciós és előítéletességi politikai kockázat, közepes rizikó az államigazgatásban és a jogbiztonság terén, új elemként pedig veszélyes szinten a sajtószabadság - ezek a fő elemei a szerdán nyilvánosságra hozott legfrissebb országjelentésnek.

_{2010.06.09 15:04sagi - ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A Political Capital Institute immár hetedik éve készítette el átfogó országjelentését, melynek során politikai és gazdasági szempontból elemezték és értékelték az elmúlt év történéseit, különböző alcsoportokra bontva. 

Az elemzésben helyet kapott a jogbiztonság, az állam stabilitása, a korrupciós események, sajtó- és szólásszabadság, de megtudhatjuk, hogyan ítélik meg a szakemberek (és a nemzetköz) az államigazgatást és a bürokratikus rendszert, mennyire vagyunk előítéletesek és idegenellenesek, továbbá gazdasági helyünket és kilátásainkat a nemzetközi viszonylatokban. 

Gazdaság
 
Bár az átlagos kockázati mutatók meglehetősen magas értéken állnak, ki lehet jelenteni, hogy a mélyponton túljutottunk: 2009-ben három egymást követő negyedévben is határozott erősödés mutatkozik, az utolsó három hónapban pedig már megközelítette a „közepes kockázati szint” besorolás alsó határát. 

Mivel a tőkepiacot erősen befolyásolják az emberi reakciók, nem hagyhatók figyelmen kívül a szubjektív tényezők, leginkább ezek az elemek okozták a 2008-as pénzpiaci válság drasztikus mértékű kirobbanását. 

Az azóta igénybevett IMF-hitel, valamint a Gyurcsány- és Bajnai-kormány költségvetési kiigazításai segítettek a hangulatot a normál szintre visszaállítani, a krízishangulat elmúltának pedig egyenes következményeképp javuló tendenciát kezdett mutatni a nemzetközi gazdasági megítélésünk is. A pénzügyi kockázatot befolyásoló elemek közé tartozik az általános kereslet alakulása. 

Mivel a hazai belső kereslet – részben a válság miatt – eleve alacsony, csak a külföldi mozgásokra számíthatunk, de az utóbbi hetekben, hónapokban hozott külföldi intézkedések, megszorítások miatt a most enyhén emelkedő hazai gazdasági konjunktúra ismét mélyrepülésbe kezdhet. 

Sovány vigasz, hogy a válság előtti állapothoz képest nem estünk olyan mélyet, mint az akkor erős konjunktúramutatókkal büszkélkedő szomszédos államok némelyike, és az is csak részben javítja a hangulatot, hogy van olyan ország, ahol még mindig nem sikerült túljutni a gazdasági mélyponton. 

A jövőre nézve egyébként a mutatók tekintetében a Political Capital közepes szintre, nagyjából a lengyel és a cseh gazdaság közé prognosztizálja a magyar pénzvilág mutatóit.

Stabilitás 

Az egyensúlyi mutatók szoros összefüggésben állnak a gazdasági folyamatokkal, hisz érthető okokból a népesség pénzügyi kockázatvállalása és a munkaerőpiac alakulása erősen függ az általános tőkepiaci helyzettől. 

Az elemző cég szerint ezen a területen egyértelmű javulás mutatkozik, annak ellenére, hogy kockázati szempontból még mindig a „magas” tartományban vagyunk. A folyó fizetési mérleg emelkedésének következtében javulnak a külgazdasági folyamatok, és ezt a 2010-ben várható néhány kockázati tényező (a válság munkaerő-piacra gyakorolt késleltetett hatása) sem tudja számottevően visszafordítani. 

Kritikus szintet ért el ugyanakkor a hitelfelvételekkel kapcsolatos kockázat, amely először 2003-2004 körül mutatta meg magát, majd egy erős fellendülést követően a nemzetközi folyamatok miatt 2008-ban elérte a mélypontot. 

Ami a munkaerő-piaci folyamatokat illeti, a Political Capital Institute elemzése szerint már évek óta alig-alig tapasztalhattunk mozgást, 2009-ben viszont még ehhez az alacsony szinthez képest is erőteljes visszaesés mutatkozott, és ez vélhetően 2010-ben sem áll meg, hisz a válság hatása ezen a területen némileg késleltetett következményekre lehet számítani. 

Ez elsősorban a munkanélküliség további fokozódásában fog megmutatkozni, de problémát jelent, hogy mind a közszférában, mind a versenyszférában jelentős átalakulások indultak el, utóbbiban erősebben nőttek az elbocsátások, emellett a részmunkaidő elterjedése és az előrevetített adóváltozások tovább növelhetik a kockázat szintjét. 

A helyzetet tovább rontja a közösségi közlekedés (= munkába járás feltételei) és a közoktatás színvonalának stagnálása. 

Állam, bürokratikus berendezkedés, jogbiztonság 

2010 tavaszán új kormány lépett színre, amely erős társadalmi felhatalmazással és a rendszerváltás óta eddig egyedülálló önállósággal veheti kézbe az állam irányítását. 

Erejét a fentieken túl az is növeli, hogy közvetlenül váltott egy instabil, folyamatosan cserélődő államfőkkel operáló kormányt, összességében tehát ez a bizalmat növeli és a kockázatokat csökkenti. 

Ugyanakkor nagy a kormány felelőssége is, hisz a korábbi tényleges többpártrendszerrel ellentétben az ellenzéknek most csak névlegesen van beleszólása a politikai irányításba, valójában a Fidesz akár egymaga is alapjaiban alakíthatja át a rendszert, és így a piac – gazdasági és politikai egyaránt – fokozott figyelemmel kíséri a magyarországi intézkedéseket. Az utóbbi években az Alkotmány számos eleme korrekcióra szorult volna, ám többségi egyetértés híján ezeket sosem sikerült véghezvinni, most az új kormányra vár a feladat.
 

Az alkotmányos mulasztások és az ingadozó jogbiztonság helyzetének rendezése viszont szintén jelentős felelősséggel jár. 

A nemzetköz különösen erős érdeklődéssel várja az ezirányú változásokat, mivel az ígért elszámoltatásba és az előző kormány tagjainak felelősségre vonásába könnyen csúszhatnak be politikai elemek, ennek a leghalványabb gyanúja is negatív hatással lesz a külföldi megítélésünkre. 

További kockázati tényező, hogy a kormány „beleragad” az ellenzéki álláspontba: elsősorban az egészségügy jelent kiemelt területet, ahol a Fidesz korábban határozottan ellenállt minden reformkísérletnek, ám a szükségszerű átalakítást nem kerülheti meg, és máris megjelentek az eddig olyannyira támadott magántőke bevonásának első jelei. 

Az országjelentésben olvasható összefoglaló két alternatív utat vázol fel a jogbiztonsággal és az alkotmányossággal kapcsolatban, ám egyelőre nem lehet tudni, a kormány végül melyik utat választja: engedve a rendszerellenes, kirekesztő társadalmi elvárásoknak alapjaiban teremt új Alkotmányt, vagy csak jelképesen írja azt újra, helyette inkább konszolidálja a rendszerváltás idején létrehozott társadalmi berendezkedést és a szélsőséges elvárások eloszlatásra törekszik. 

Előítéletek, korrupció, sajtószabadság 

A fenti három témakör az idei országjelentés talán legkényesebb pontja, hisz ezek tartoznak a kiemelten kockázatos tényezők közé. Az előítéletességen belül a romakérdés jelenti jelenleg a legnagyobb problémát, főképp azért, mert valójában nincs sikeres állami program ennek megoldására. 

A romák integrációját elsősorban kriminológiai oldalról közelítik meg (ld. „három csapás” törvény, megélhetési bűnözés kategóriájának eltörlése, a tanárok elleni bűncselekmények erőteljesebb szankcionálása, valamint a segélyezés feltételeinek szigorítása), ezt egészíti ki a fokozottabb rendőri fellépés, de ezek a problémát nem oldják meg, legfeljebb a romaellenes kedélyeket csillapítják. 

Nem esik szó például – bár szükség lenne rá – az oktatásfejlesztésről vagy a romák munkavállalásáról. Érdekes összehasonlítani a magyarok idegenellenességét a többi európai országéval, amiből kiderül, hogy a környező országok között nálunk a legmagasabb a kirekesztésre való hajlam, annak ellenére, hogy más országokkal ellentétben kifejezetten alacsony a bevándorlók aránya.

Szintén megoldandó feladat az új kormány számára a korrupció visszaszorítása, amely jelenleg a „közepesen kockázatos” besorolást kapta, és javulást várnak az elemzők. 

Ez utóbbit egy másik elemzésre, a Transparency International által nemrég közzétett vizsgálati eredményekre alapozzák, jó hír, hogy nemcsak önmagukhoz képest javultunk, de a környező országokkal összevetve is kifejezetten jó helyet foglalunk el a listán. 

Aggasztó viszont, hogy a hétköznapi korrupcióval szemben kifejezetten magas a toleranciánk, elsősorban az üzleti szférában. A korrupciós mutatókat és a bizalmat javítják a nyilvánosságra került ügyek, amelyek kimondatlanul is azt sugallják: semmi nem marad megtorlás nélkül.
 
Ezzel ellentétes folyamatokat vetít viszont elő a Fidesz azon szándéka, mely szerint a képviselői vagyonnyilatkozatokat zárttá tennék. A sajtószabadság új elemként került a Political Capital elemzésébe, és nem nyitott túl jó helyen: kifejezetten magas kockázati indexet mutat. 

Ennek azonban – tudjuk meg a tanulmányból – csak részben oka a közszolgálati média átalakulása és a beszűrődő politikai befolyás, sokkal nagyobb súllyal jelenik meg a teljes médiapiac átrendeződése. Nemcsak a közmédiumokban várható erőteljes centralizáció, megnövelve ezzel a már így is jelentős politikai befolyást, de a túlerőben lévő Fidesz-közeli médiacsoportok anyagi befolyásuk révén – a hirdetési piacon keresztül – alapjaiban rendezhetik át a sajtótermékek piaci jelenlétét. 

Összegzés
 
Az új kormányra jelentős felelősség hárul, hisz jócskán van mit javítani, de annak ellenére, hogy szinte minden napra jut egy újabb bejelentés, a tényleges terveket, szándékokat, valamint az intézkedések alapos részletezését továbbra is többnyire homály övezi. 

Az elemzést bemutató sajtótájékoztatón például felmerült a kérdés a keddi, bankokkal kapcsolatos intézkedésekről és különadóról, ám még az Intézet jelenlévő munkatársai is csak bizonytalanul tapogatóztak, nem ismervén a különadó kivetésének alapjait (teljes forgalom vagy tiszta nyereség?), érintettjeit (bankok, pénzügyi közvetítők – cégek vagy egyének?). Összességében tehát sejteni lehet az intézkedésre a szándékot, de a konkrétumok mintha hiányoznának. 

Azt viszont egyértelműen felismerte a kormány, a Kósa- és Szíjártó-nyilatkozatok sikeres korrigálásából ítélve, hogy bármit tesznek vagy mondanak, minden mindenre hatással van és minden kijelentésre élénk visszhang érkezik nemcsak a társadalom különböző területeiről, de a nemzetközi politikai és gazdasági piacokról egyaránt.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter