Országjelentés: nem lehet lazítani

Magyarországon a korrupció még mindig rizikófaktor

A Political Capital és a Figyelő által készített kutatás rámutat arra is, hogy Magyarországon a korrupció és az előítéletesség mértéke továbbra is kiemelt politikai kockázatot hordoz magában, de ebbe a körbe sorolható a sajtószabadság helyzete is

2010.06.09 12:47MTI/ Political Capital
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Magyarországon továbbra is alacsony a politikai kockázat, míg a gazdasági kockázati index a 2000-es évek átlagában először csúszott át a magas kockázati tartományba, miután a válság rendkívül alacsony szintre húzta a konjunktúramutatót - állapította meg a Political Capital és a Figyelő szakértői által készített, Országjelentés elnevezésű kutatás, amelyet sajtótájékoztatón mutattak be szerdán.

Bartha Attila, a Kopint-Tárki Zrt. kutatási igazgatója hangsúlyozta: a munkapiaci kockázatok érdemi csökkenésére - döntően a válságnak a munkaerőpiacon némi késéssel jelentkező hatása miatt - idén nem lehet számítani. 

Nem lehet lazítani 

A Figyelő és a Political Capital Országjelentése szerint a politikai kockázati index (PRI) összesített értéke továbbra is alacsony, 66 pont az egy évvel korábbi 64 pont után, míg a gazdasági kockázati index, az EcoRisk a 2000-es évek során átlagában először csúszott át a magas kockázati tartományba. 

Politikai Kockázati Index (PRI) A politikai kockázat továbbra is alacsony, és némileg csökkent a tavalyi évhez képest. A részleteket tekintve azonban nem egyértelmű a javulás: bár öt év után megállt a rizikó növekedése, továbbra is kiemelt kockázatú területek közé tartozik a korrupció és az előítéletesség, továbbá ez az első év, amikor ebbe a körbe került a sajtószabadság is. 

A kockázat általában vett csökkenésének a stabilitás ugrásszerű erősödése az elsődleges oka, ez is csak addig áll fenn azonban, amíg az új kormány tartja a szigorú költségvetési politikát és az alkotmányos berendezkedés átalakítása kapcsán képes felelősen élni a kétharmados parlamenti többségével. 

A korrupció és az előítéletesség mértéke továbbra is kiemelt politikai kockázatot hordoz magában, de ebbe a körbe sorolható a sajtószabadság helyzete is, ahol a politikai befolyás erősödése nem annyira a közszolgálati média feletti kontrollból, hanem inkább piaci koncentrációból következik. 

A stabilitáshoz hasonlóan a jogbiztonságra nézve is a közjogi rendszer esetlegesen nem kellően átgondolt változtatása jelenthet kockázatot, de a jogállamiság érvényesülése szempontjából az új kormány által ígért elszámoltatás kiemelt figyelmet érdemel, különösen ami a nyomozó hatóságok és az igazságszolgáltatás függetlenségét illeti. 

Állam és gazdaság viszonya kapcsán az új kormány politikájával kapcsolatban a legnagyobb kockázat, hogy több kérdésben „beleragadhat” ellenzékben képviselt álláspontjába.

Gazdasági kockázati Index (EcoRisk) A gazdasági kockázat fokozatosan mérséklődött az elmúlt év egymást követő negyedéveiben, ám az utolsó negyedév értéke is elmaradt a 2008-as átlagértéktől. Ezzel az EcoRisk a 2000-es évek során átlagában először csúszott át a magas kockázati tartományba. 

A komponensek közül a mély gazdasági válság soha nem látott alacsony szintre húzta a konjunktúramutatót – az átlagos értéke a kritikusan alacsony gazdasági konjunktúráénak felelt meg. 

Regionális kitekintésben ellenben, ahol a magyar gazdaság 2008 közepéig alulteljesítő volt a régió országaihoz képest, tavaly a konjunktúra indexek közötti különbségek nagyon leszűkültek. Idén pedig a magyar gazdaság teljesítménye belesimul a régiós átlagba. 

A pénzügyi/pénzpiaci kockázati index komoly mozgásokat produkált a válságban, és szeretnénk hinni, hogy a legrosszabb már mögöttünk van. A tavalyi év második fele hozta a megnyugvást, a részvénypiaci emelkedés stabilizálódása, valamint a globális növekedés ismételt beindulása csökkentette mind a valós, mind a tőkepiacokon érzékelt kockázatokat. Az év végére az index a közepes kockázatú kategóriába csúszott. 

Az egyensúlyi alindex már 2002-ben a magas kockázatú tartományba került, onnan lényegében 7 éven keresztül nem tudott kimozdulni. Magyarország egyensúlyi kockázata 2009 folyamán azonban visszatért a közepes tartományba – miután 2008 végétől a valutaválság árnyékában hatékonynak bizonyuló globális pénzpiaci és nemzetközi intézményi nyomás nemcsak az államháztartás, hanem a bankrendszer közvetítésén keresztül a lakosság megtakarítási/ hitelfelvételi viselkedését is húsbavágóan megregulázta. 

A munkapiaci kockázatokat illetően a korábbi évek pangása után az alindex értékében jelentős romlás következett be, és erősen valószínű, hogy 2010 átlagában – döntően a válságnak a munkaerőpiacon némi késleltetéssel jelentkező hatása miatt – az index értéke tovább esik. Kelet-közép-európai összevetésben a magyarországi munkaerőpiaci trendek a válság időszakában mindenesetre nem kifejezetten rosszak, a foglalkoztatási veszteség nem nagyobb a régió átlagánál.

Kiemelt kockázatú területek: 

1) Korrupció: Az egyre inkább elharapódzó korrupciónak jelentős szerepe van Magyarország negatív nemzetközi megítélésének erősödésében, illetve a politikaellenes attitűdök térnyerésében. A korrupció nem egyik vagy másik politikai erőhöz kötődik, és nem is kizárólag csak a politikai szférában van jelen, a visszaszorítására rendszerszintű változtatások szükségesek. 

A kormányváltással lezajló politikai elitcsere a közigazgatásban is végbemegy majd, a vadonatúj kormányszerkezet átmeneti diszfunkcionalitásai pedig komoly korrupciós kockázatot jelentenek. Az új adminisztráció körüli üzleti érdekeltségek egy része is „benyújthatja a számlát”. Nem kizárt, hogy a megindított elszámoltatási „lavina” a kormányoldalon is maga alá temet bizonyos szereplőket, ahogy az például Bulgáriában is történt. 

2) Sajtószabadság: Az eddig napvilágot látott, nem hivatalos elképzelések szerint a közmédia esetében jelentős centralizáció várható, ami racionalizálást is jelenthet, különösen a finanszírozás tekintetében, ám ez veszélyeket is magában hordoz, ugyanis kérdés, mennyire nő meg ezáltal – a jelenleg is érvényesülő – politikai befolyás, ami nem a kívánt irányba terelné a változásokat. 

A sajtószabadság szempontjából meghatározó a közmédián kívüli hazai médiapiacon zajló átrendeződés. Az új kormányhoz közel álló médiacsoportok a hirdetési piacra is hatást gyakorolnak, ezáltal pedig közvetetten a többi sajtótermék anyagi forrásaira is befolyással bírhatnak.

3) Előítéletesség: A romaintegráció megoldatlansága, és ebből fakadóan a cigányellenesség kérdésének súlya várhatóan növekedni fog a régióban a következő időszakban. Ebben a vonatkozásban Magyarország helyzete nem egyedülálló: Csehországban, Romániában, Bulgáriában a romák még kevésbé voltak képesek beilleszkedni a társadalomba. 

A legfontosabb kérdések a következő időszakban: 
(1) A romaellenes szólamokkal képesek lesznek-e továbberősödni a régió radikális pártjai? 
(2) A mérsékelt pártok saját táboruk megtartása érdekében átemelnek-e egyes elemeket a szélsőséges pártok programjaiból? 
(3) A válságból való kilábalással enyhíthető-e a romaellenesség, illetve az idegenellenesség?

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.