Orbánt 36 százalék akarja miniszterelnöknek

Gyurcsánytól Mesterházyig

Mesterházy Attilának nem sikerült érzékelhető mértékben növelnie a támogatottságát azután sem, hogy biztossá vált: ő lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje - ez derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. Mesterházyt csak a megkérdezettek 7 százaléka választaná miniszterelnöknek, míg Orbán Viktort 36 százalék.

2009.12.16 12:55Nézőpont Intézet
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A pártok támogatottságában nem történt jelentős változás az előző hónaphoz képest, a frontvonalak megmerevedtek, a Fidesz őrzi előnyét a szocialistákkal szemben. Az összes megkérdezett körében a Fidesz 39 százalékot, az MSZP 10 százalékot ért el. Az aktív szavazók között a Fidesz minden második válaszadó támogatását bírja, míg az MSZP csak 12 százalékot ért el. A Jobbik támogatottsága az összes megkérdezett körében 6 százalék, az aktív szavazók között 7 százalék.

Gyurcsány továbbra sem kell: Úgy tűnik, a 2009-ben megbukott Gyurcsány Ferenc még 2009-ben vissza akar térni. Az MSZP országos listáján elfoglalt negyedik hely nem egyszerűen protokolláris kötelezettség a korábbi közjogi méltóság felé, hanem a volt kormányfő győzelmét jelzi a párton belüli hatalmi harcokban. De hiába győzte meg az MSZP-t Gyurcsány, a választók szemében nem lett hitelesebb. Míg októberben a megkérdezettek 9, decemberben 12 százaléka mondta azt, hogy a választásokig vissza kellene térnie a „politika élvonalába”.

A választók 75 százaléka azonban a listaállítás után is ellenzi Gyurcsány szerepvállalását (októberben 83 százalék ellenezte). A kérdésben az MSZP-tábor teljesen megosztott: 48 százaléka örül neki, 46 százaléka viszont nem, hogy a volt miniszterelnök-pártelnök visszatért.
Mesterházy sem kell: Ugyanakkor az MSZP listavezetője, Mesterházy Attila sem sokkal népszerűbb. Novemberben a megkérdezettek 5, decemberben 7 százaléka választotta volna kormányfőnek egy közvetlen voksoláson.

Gyurcsány korábbi helyettesének (Mesterházy államtitkár volt a 2003–2004-ben Gyurcsány által irányított Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban) népszerűsége az után sem emelkedett, hogy az MSZP hivatalos miniszterelnök-jelöltjévé vált. Továbbra is Orbán Viktort választanák a legtöbben kormányfőnek (36 százalék), Bokros Lajosra pedig 16 százalék adná a voksát. Mesterházy jelöltté válásának egyetlen hozománya, hogy az MSZP szimpatizánsai között immár többen választanák őt. Míg az előző hónapban a szocialisták 39 százaléka Bokrost, 19 százaléka Mesterházyt választotta volna, addig decemberben ez az arány 36:38-ra változott az MSZP-s politikus javára.

A válság hatásai 2009-ben: Gyurcsány és Mesterházy népszerűtlensége nem meglepő, ha a pénzügyi-gazdasági válság okozta hátrányról kérdezzük a választókat. Tavasz óta ötből négyen állítják, hogy valamilyen mértékben a válság kárvallottjai. A „Bajnai-csomag” elfogadása óta pedig viszonylag következetesen minden második megkérdezett egyenesen azt állítja, hogy „jelentős hátrányt” okozott számára a válság.

Decemberben ráadásul a megkérdezettek 68 százaléka tagadta, hogy „a nehézségek ellenére a kormány gondoskodik a hétköznapi emberekről”. Érthető, hogy ilyen körülmények között a volt, a jelenlegi és a szocialisták által jelölt kormányfő is hiába reménykedik népszerűségi mutatójának javulásában.

Félelem a munkanélküliségtől: Decemberben is az éppen dolgozók negyede (24 százaléka) állította, hogy a következő fél évben elveszítheti a munkahelyét. Ez az arányszám 2009 folyamán nem változott számottevően, azaz a folyamatosan romló munkanélküliségi statisztikák ellenére nem nőtt az aggódók aránya. Mindez összefüggésben lehet azzal is, hogy az aktív korú lakosság (15–64 év) alig több mint fele dolgozik egyáltalán (a foglalkoztatási ráta 55 százalékos), azaz csak e korcsoport felénél merülhet fel a munkahely elvesztése.

Már nincs „két nagy párt”: 2009 a Fidesz éve volt, Orbán Viktor 2007 májusában meghirdetett középre nyitási stratégiáját igazolták az eredmények. Ma már csak a nosztalgiázó vagy a szavaik alakító erejében bízó baloldaliak beszélnek „két nagy pártról”. A Fidesz az összes szavazó és a választási részvéte-lét biztosra ígérők körében is plusz tíz százalékpontot szerzett január és december között. Sőt, épp az uniós választás idején volt a legmagasabb a támogatottsága (az összes megkérdezett 41 százaléka rokonszenvezett a polgári ellenzékkel), jóllehet a véghajrá eddig az MSZP erőssége volt.

A Fidesszel ellentétes tendencia zajlott az MSZP-nél, amely lassan, de biztosan csúszik a lejtőn lefelé: 2009 elején még másfélszer annyi szimpatizánsa volt (14 százalék), mint decemberben (10 százalék). Az év meglepetése a Jobbik, melynek támogatottsága az aktív választók körében 2-3 százalékról az év végére tartósan 7-9 százalékra emelkedett. Ezzel azonban jelenlegi formájában elérte a plafont a szélsőjobboldali párt: június 7-e óta stabilizálta, de érdemben nem növelte szavazóbázisát.                  

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.