"Az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei"

Nyelvtörvény - nyitott az EP a probléma meghallgatására

Nyitott az Európai Parlament (EP) arra, hogy meghallgassa a szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatos problémákat, és szakértői, valamint az Európai Bizottság megvizsgálja a jogszabály keletkezésének körülményeit.

_{2009.09.02 19:52MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Erről Jerzy Buzek, a képviselőtestület elnöke beszélt szerdán Brüsszelben a Szili Katalinnal, az Országgyűlés (OGY) elnökével lezajlott találkozót követően. Mint mondta, az unió elsősorban azt tudja vizsgálni, hol ütközhet a törvény az EU jogi kereteibe. Értésre adta, hogy az EP kész részt venni egy háromoldalú konzultációs folyamatban.

Mindazonáltal azt is jelezte: az EU-nak korlátozottak a jogi eszközei arra, hogy beavatkozzon az ilyen típusú problémák megoldásába. Külön hangsúlyozta a kétoldalú tárgyalások folytatásának fontosságát. Szili Katalin - akit útjára elkísért a négy országgyűlési frakció vezetője, illetve frakcióvezető-helyettese is - üdvözölte, hogy az EP-elnök közlése szerint az uniós parlament is vizsgálni fogja, milyen EU-keretszabályokba ütközik a törvény. Jelzésértékűnek nevezte, hogy ilyen magas szintű, a témában teljes parlamenti egyetértést jelképező küldöttség ismertette a magyar álláspontot az EP elnökével.

A sajtótájékoztatón az Országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy a kedden hatályba lépett módosított szlovák államnyelvtörvény a közösségi jogot is sérti, például a csatlakozás feltételéül szabott koppenhágai kritériumokat, a már aláírt, de minden tagállamban még nem ratifikált uniós reformszerződést és más európai egyezményeket.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter a Kurier című osztrák lapban közölt interjújában arról beszélt, hogy Magyarországnak és Szlovákiának is ártott a révkomáromi incidens, Sólyom László államfő kitiltása Szlovákiából. Úgy vélte, hogy mély a bizalmatlanság a két ország között, de ezt át kell hidalni, és új minőséget kell elérni a párbeszédben.

A miniszter szerint a régi emlékek erős érzelmeket váltanak ki. Sólyom László tervezett látogatását Szlovákiában a pökhendiség és az állammal szembeni tiszteletlenség jelének tekintették. Az eredmény: mindkét ország tekintélyén csorba esett az EU-ban. Lajcák a szlovák kormány ülése után Pozsonyban úgy nyilatkozott, hogy nem lesz egyszerű a szlovák és a magyar miniszterelnök, Robert Fico és Bajnai Gordon tárgyalása, mert mindkét fél sok mindent akar közölni a másikkal.

"A fontos azonban az, hogy az ügyek előmozdításának céljával, vagy a másik fél megbántásának céljával tárgyalnak-e. Ez esetben úgy látom, hogy a pozitív hozzáállás az uralkodó" - mondta. Bajnai és Fico a tervek szerint szeptember 10-én, Magyarországon találkozik. Az Magyar Demokrata Fórum (MDF) kezdeményezi, hogy a szlovák nyelvtörvény kapcsán esetleg kirótt büntetések fedezésére jöjjön létre felajánlásokon alapuló állami pénzalap - közölte Kerék-Bárczy Szabolcs, a párt szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján.

Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) stratégiai alelnöke az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: attól tart, hogy a keddi dunaszerdahelyi nagygyűlés nem az utolsó olyan nagygyűlése volt a felvidéki magyarságnak, amely nemcsak valamilyen cél érdekében valósult meg, hanem egyben tiltakozás is volt.

Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának (SZMK) képviselője úgy vélekedett: a szlovákiai magyar civil szervezetek a dunaszerdahelyi tüntetéssel bebizonyították, hogy képesek megszervezni önmagukat, s megfogalmazni a szlovákiai magyarság elvárásait. A szlovák államnyelvtörvény elleni keddi dunaszerdahelyi nagygyűlést az MKP rendezte, de társzervezőként az SZMK is jegyezte.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter