Ha párt lenne a Magyar Gárda....

A gazdasági válság erősíti a szélsőségek megerősödését

A társadalom közel egytizede szimpatizál a Magyar Gárda tevékenységével: működését teljes mértékben helyesnek tartja és kompetensnek látja az ország problémáinak megoldásában.

2009.05.17 14:32Progresszív Intézet
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A többség – 10-ből 6 megkérdezett – úgy érzi, hogy az utóbbi fél évben romlott a közbiztonság Magyarországon, a megkérdezettek harmada pedig változatlannak látja a helyzetet. A Fidesz szavazói még az átlagnál is sötétebben látják ezt a kérdést: ebben a körben 70% szerint romlott a közbiztonság. A szocialistáknál is többségben vannak azok, akik szerint rosszabb lett a helyzet, de itt lényegesen kisebb ez az arány: „csak” 53% szerint romlott.


A Progresszív Intézet arra is kíváncsi volt, mi jelenti az emberek szerint a legnagyobb veszélyt a hétköznapok biztonságára. (A megkérdezettek több jelenséget is megnevezhettek.) Az első három helyen egyértelműen az egzisztenciális biztonságot fenyegető jelenségeket jelölték meg a megkérdezettek: elsősorban a szegénység növekedésétől tartanak, ezt követi a gazdasági válság, majd a munkanélküliség, a munkahelyek megszűnése.

Figyelemreméltó ugyanakkor, hogy a kormányzati megszorításoktól nem tartanak ennyire, az a lista második felében szerepel. Ebben bizonyosan az is szerepet jászik, hogy az utóbbi időszak nyilvános diskurzusát dominánsan meghatározta a megszorítások szükségességének hangoztatása, illetve az a vízió, hogy milyen negatív következményekkel járna annak elmaradása.

A bűnözés különböző formái csak a szociális biztonságot fenyegető jelenségek után következnek: leginkább a szervezett bűnözéstől félnek a megkérdezettek, de a politikai korrupció is kiemelt helyen szerepel. Az mindenképpen figyelemreméltó – és a társadalom szélsőségekkel kapcsolatos érzéketlenségére illetve információhiányára utal –, hogy a szélsőséges pártoktól és a Magyar Gárdától kevésbé tartanak az emberek, mint például a cigányok által elkövetett bűncselekményektől.

A két értékelés között egyébként logikus összefüggés van, hiszen a magyar társadalom (ahogyan az a Progresszív Intézet korábbi kutatásából kiderült) többségében ellenérzésekkel viseltetik a cigányokkal kapcsolatosan, a magyarországi szélsőséges párt(ok), például a Jobbik és ennek szervezete a Magyar Gárda pedig erősen ezekre a cigányellenes érzületekre építi politikáját.


A Magyar Gárda ténykedése tehát elsősorban felvonulásai, demonstrációi nyomán ismert a média híradásain keresztül, ezért ezen a logikai vonalon elindulva azt is meg akartuk tudni, hogy az emberek miként viszonyulnak egy rendőr, illetve egy gárdista utcai jelenlétéhez. Világosan látszik, hogy míg egy rendőr észlelése a biztonságérzetet fokozza, addig egy gárdista jelenléte inkább feszültséget kelt. De azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a megkérdezettek 17 százalékában – azaz több emberben, mint ahányan úgy gondolják, hogy a Gárda fontos rendfenntartó feladatot végez – egy gárdista utcai jelenléte inkább biztonságérzetet kelt.


Ennek nyomán a Progresszív Intézet a rendőrség társadalmi megítélését is vizsgálta. A válaszokból az derült ki, hogy az emberek túlnyomó többségének (84%) nem volt még személyes rossz tapasztalata a rendőrséggel kapcsolatban, vagyis hogy a rendőrséggel kapcsolatos társadalmi percepció alapvetően pozitív.


Emellett az a kérdés is joggal vetődik fel, hogy az emberek személyes tapasztalataiktól függően, illetve attól függetlenül hogyan ítélik meg a rendőrség munkavégzését. Jól látható, hogy akiknek volt már hivatalos kapcsolatuk a rendvédelmi szervekkel, negatívabban ítélik meg a rendőrség munkáját. Ők fele-fele arányban (47 – 48%) megosztottak abban a kérdésben, hogy vajon az jól végzi-e munkáját. Az emberek elsöprő többségének (83%) azonban nem volt még hivatalos kapcsolata a rendőrséggel; körükben többségben (66%) is vannak azok, akik szerint inkább jól végzi a dolgát. Figyelemreméltó, hogy 10-ből 3-an személyes tapasztalat hiányában is úgy látják, hogy a rendőrség inkább rosszul végzi dolgát.


A rendőrség finanszírozásával kapcsolatosan nyilvánvalóan némi zavar uralkodik a fejekben: a többség (51%) egyszerre gondolja azt, hogy a rendőrségre túl sokat költ az állam, illetve azt, hogy nem kap elég támogatást: utóbbival közel ugyanennyien, a megkérdezettek 49 százaléka ért egyet. Az MSZP szavazói körében lényegesen kevesebben vannak (42%), akik egyetértenek azzal, hogy az állam túl sokat költ saját maga védelme érdekében a rendőrségre, mint a Fidesz szavazóinak körében, ahol ez az arány 64%.

Egyértelműen látszik viszont, hogy a magyar társadalom nem zárkózik el a halálbüntetéstől: a nagy többség, mintegy 75 százalék inkább egyetértett azzal az állítással, hogy a halálbüntetés visszaállítása jelentősen visszaszorítaná a súlyos bűncselekmények számát. A Fidesz szavazói ennél kicsit nagyobb (78%), míg az MSZP szavazói valamivel alacsonyabb (69%) arányban voltak ezen a véleményen.

A fegyvertartásra, azon keresztül pedig az önvédelemre viszont nincs egyértelmű nyitottság a társadalomban: a többség (65, illetve 56 százalék) nem ért egyet azzal, hogy a lőfegyverek tartására vonatkozó feltételek enyhítése hozzájárulna a közbiztonság javulásához, ahogyan azzal sem, hogy az emberek akár fegyverrel is megvédhessék magukat, vagyonukat.


prev[2/2]
  1. 1. oldal
  2. 2. oldal

Kapcsolódó írások:

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a ma.hu network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.

Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.