Már csak az MSZP alkotja a kabinetet
Mától kisebbségi kormányzás kezdődik hazánkban
Mától kisebbségi kormányzás kezdődik Magyarországon: mivel az SZDSZ szerdán kilépett a koalícióból, a kormányt a jövőben egy párt, az MSZP alkotja.
2008.05.01 07:55MTIMától kisebbségi kormányzás kezdődik Magyarországon: mivel az SZDSZ szerdán kilépett a koalícióból, a kormányt a jövőben egy párt, az MSZP alkotja.
Miután a liberális párt múlt vasárnapi küldöttgyűlése úgy döntött, hogy a szabad demokraták nem vállalnak tovább szerepet a kormányban, mától csak az MSZP alkotja a kabinetet, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kabinetet támogató parlamenti többség.
A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent. Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.
Ugyanakkor a független képviselőként az Országgyűlésbe jutott Gyenesei István a jövőben önkormányzati miniszter lesz, ami eggyel több szavazatot jelent a kormányoldalon, igaz, a többséghez ez sem elégséges.
Ilyen helyzetre nem volt még példa a rendszerváltás utáni Magyarországon. Az MDF vezette, 1990-ben megalakult kormányból ugyan 1992-ben kilépett az egyik koalíciós partner, a Független Kisgazdapárt, de képviselőcsoportjuk egy része mégis a kormányban maradás mellett döntött, így az Országgyűlésben nem került veszélybe a koalíciós többség.
Az Orbán Viktor vezette, 1998-ban létrejött kabinet parlamenti többségét ugyancsak biztosítani tudta akkor, amikor a kisgazdapárt frakciójából kizártak képviselőket és a kormányoldal létszáma a koalíciós többség biztosításához szükséges 194 fő alá csökkent, mert a Fidesz a - korábban kisgazdapárti - független képviselők Lányi Zsolt vezette csoportjával kötött kiskoalíciós szerződéssel biztosítani tudta a kormánypárti többséget az Országgyűlésben.
Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az kellene hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az ellenzék támogatja a kormány javaslatait.
A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet. Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag az MSZP-t illetné meg.
Emelkedhet az Országgyűlés által visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.
Kapcsolódó írások:
- A kormányülésen mind a három SZDSZ-es miniszter ott volt
- Kövér László: nincs szükség árnyékkormány alakítására
- Ujhelyi István saját kérésére távozik a kormányból
- Bajnai Gordon cáfolja, hogy kormányfői ambíciói lennének
- Az SZDSZ utolsó napja a kormányban
- Gyurcsány szerint kiváló emberek vállaltak tárcavezetést a kormányban
- Gyurcsány: ha a parlamenti többség úgy dönt, leválthatja a kormányt
- Megfelelő megoldás a kisebbségi kormányzás
- A többség szerint nem megoldás a kisebbségi kormányzás
- Horn Gábor szerint másfél-két évig is tarthat a kisebbségi kormányzás
- A kisebbségi kormányzásról is beszéltek a magyar politikusok Rüttgers-szel