Emberellenes volt a Benes-dekrétumok egy része

Nem vagyont, hanem megértést szeretnének a magyarok

Szeretnénk, ha Szlovákia elismerné, hogy a II. világháború után, az elfogadhatatlan kollektív bűnösség elve alapján vétlen emberek szenvedtek - jelentette ki Göncz Kinga magyar külügyminiszter abban az interjúban, amelyet a Hospodárské Noviny című cseh gazdasági és politikai napilap közölt hétfőn.

2008.04.28 11:27MTI
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Martin Ehl, a tekintélyes prágai napilap külpolitikai rovatvezetője Göncz Kingát a Benes-dekrétumokról, a magyar-szlovák viszonyról, a magyarországi reformokról és az energiapolitikáról kérdezte. A magyar diplomácia vezetője leszögezte: a Benes-dekrétumok nagy része a csehszlovák, illetve a szlovák államiság kérdését érinti, s ezt Budapest elfogadja, mert tudja, hogy ez Szlovákia számára nagyon fontos.

"A dekrétumok között azonban van kis rész, amely a kollektív bűnösségről és a magyarok kollektív megbüntetéséről szól, a magyarokat ennek alapján elüldöztek Szlovákiából, illetve a II. világháború után más módon megbüntették. A magyarok számára ez nagyon fájdalmas tapasztalat, amely nagyszámú embert, mintegy százezer családot érint. Ez összesen majdnem egymillió ember" - fejtette ki Göncz Kinga.

Szerinte ezért nagyon vitatható a kérdés ismételt felvetése, ahogy ez a szlovák parlamentben történt. A szlovák parlament újra megszavazott egy olyan dolgot, ami felelevenítette ezt a fájdalmat. Göncz Kinga úgy véli: Szlovákiának megértést kellene tanúsítania az ügyben, hiszen az emberek, akiket fájdalmasan érintettek a Benes-dekrétumok, még mindig itt vannak közöttünk.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi lehetne a megoldás, a külügyminiszter asszony leszögezte: A nyílt beszéd arról, hogy a Benes-dekrétumok egy része emberellenes volt, és hogy elfogadhatatlan újra olyasféle reagálásról beszélni, mint amilyen a kollektív bűnösség elvének alkalmazása.

Az újságíró felvetésére, hogy ez nagyon veszélyes lehet egész Közép-Európára, például a csehek és a németek, a lengyelek és a németek kapcsolatára, Göncz Kinga azt válaszolta, hogy az akkori események megtörténtek, részei a történelemnek. "Beszélni kell arról, hogy mi történt például Németország és Lengyelország között. Ez nem jelent pénzügyi kártérítést. Azt el kell választanunk az erkölcsi, az érzelmi kártérítéstől" - jegyezte meg.

A magyar külügyminiszter visszautasította azt a párhuzamot, hogy míg Szlovákiában van egy szélsőséges Ján Slota, addig Magyarországon működik egy Magyar Gárda. "Van köztük egy nagy különbség: Ján Slota az egyik (szlovákiai) koalíciós párt elnöke. A Magyar Gárda nincs a magyar kormányban" - mutatott rá Göncz Kinga.

A szlovákiai magyarság helyzetével kapcsolatos magyar álláspontot firtató kérdésre a külügyminiszter kifejtette: Szlovák részről létezik egy ígéret, hogy a jelenlegi status quo fennmarad, de sok az ellentmondásos jelenség. "Úgy látom, hogy a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában szilárd, s csak egy problémát látok: hiányzanak a jogi garanciák. Ezek a demokrácia lényegéhez tartoznak. Többször is hangsúlyoztam, hogy sokat segítene egy kisebbségi törvény, amely Szlovákiában hiányzik" - fejtette ki a magyar diplomácia vezetője a Hospodárské Novinyben.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.