Ma már nem úgy működik a világ

Magaslóról, látszatmegoldás - ez lenne az új önkormányzati törvény?

Az új önkormányzati törvényről eddig keveset tudni, de ami fideszes politikusoktól kiszivárgott, az biztosan nem jelent megoldást az önkormányzatok problémáira.

2011.08.22 11:35sabater - ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Ha jogköröket és feladatokat az eladósodott önkormányzatoktól az eladósodott államhoz pakolnak át, az pont olyan, mintha a gázszámlát a lakótársunknak adnánk, hogy fizesse be ő helyettünk – mikor pontosan tudjuk, hogy se neki, se nekünk nincs pénze rá. És szépen, lassan összeomlik az egész.

Természetesen van némi túlzás a fenti sorokban: az államnak mindig több eszköze van pluszforrásokhoz jutni, mint egy – többségében igencsak eladósodott – önkormányzatnak. De ha rendelkezésre állnak ezek a pluszpénzek, azzal a kormányzat ugyanúgy támogathatná (természetesen szigorú feltételekkel) a városokat, falvakat. Ehhez nem kell magához vonnia a jogköröket, hacsak nem hiszi magát mindenhatónak és minden problémát megoldani képesnek.

Azzal ugyanis, hogy mostantól, illetve 2012-től az állami apparátushoz tartozik majd a korábban önkormányzati működtetésű iskolák és kórházak fenntartása, először is olyan feladatok kerülnek a kormányhoz, amik korábban ismeretlenek voltak a központi hivatalok számára: tehát korántsem biztos, hogy ezt jobban csinálnák, mint az önkormányzati elődök. Önmagában persze ez nem ok a status quo fenntartására, de az alapvető probléma mégiscsak a forráshiány: ezt pedig nem fogja egy csapásra megoldani az állami üzemeltetés.

A kórház és az iskola egyébként nem magától értetődően veszteséges műfaj, mint ahogy az önkormányzat sem az. Vannak önkormányzatok, ahol a más bevételekből – például helyi adókból – befolyt összegeket éppen arra fordítják, hogy az átlag feletti színvonalú oktatási és egészségügyi intézményeket tartsanak fenn. Az új törvény értelmében ezek romlásra vannak kárhoztatva: ugyanis ha az önkormányzat elveszti az üzemeltetési jogát, nyilvánvalóan nem fog többletforrásokat biztosítani számukra. A törvény tehát tönkreteheti azoknak a településeknek az iskoláit és kórházait, ahol különös figyelmet fordítottak e célokra.

A kiemelkedő minőségű intézmények így süppednek bele az átlagba, ami jót tesz az egészségügyi ellátás egyenlőségének, rosszat a hatékonyságnak és a betegeknek. Ugyanez a helyzet az iskolákkal: miért kapna több pénzt az a budai iskola állami felügyelet alatt a kormánytól, ami eddig az önkormányzattól kapott? És igen, az egy nagyon rossz, mondhatni múlt rendszerbeli szemlélet, amikor mindenkinek ugyanolyan kevés jár, és az nyer, aki ebből a legtöbbet ki tudja hozni.

Ma – sajnos vagy nem sajnos – nem így működik a világ, de különösen nem a tudomány, az oktatás és az egészségügy. A dráma az egészben, hogy valószínűleg ezzel a kormány is tökéletesen tisztában van. Ha a Fidesz-kormány elmúlt éve nem a kormányzati ellenőrzés az élet minden területére történő kiterjesztéséről szólt volna Médiahatóságtól Alkotmánybíróságig, nem lenne indokolt a rosszindulatú feltételezés, hogy a Fidesz a kórházak és iskolák irányítását is maga alá gyűrné, természetesen politikai motivációval. Így viszont az.
 
Aztán van az új önkormányzati törvénynek egy kevésbé kártékony, de sokkal képmutatóbb fejezete is, a hitelfelvételek kontrollja. Önmagában egy ilyen korlátozás teljes mértékben indokolt: a négy évre választott önkormányzati képviselők és polgármesterek gyakran nyakló nélkül fejlesztgettek hitelből újraválasztásuk érdekében, hogy aztán úgy járjanak, mint Esztergom, ahol lassan a busz sem jár a kifizetetlen számlák hegyei miatt.

Szocialista és fideszes politikusok hasonlóan sárosak ezekben az ügyekben, feltűnő azonban, hogy azok a parlamenti képviselők – élükön Lázár János hódmezővásárhelyi polgármesterrel, a Fidesz frakcióvezetőjével – szeretnék most megreformálni a korábbi „túlzottan liberális” (értsd: az önkormányzati képviselőtestületnek a hitelfelvételhez elegendő jogkört biztosító) törvényt, akik élen jártak városuk eladósításában. Hogy maradjunk Lázár Jánosnál és Hódmezővásárhelynél: a csongrádi városban az egy főre jutó önkormányzati adósságállomány csaknem 450 ezer forint. Esztergom 613 ezernél ment csődbe. Persze jobb később, mint soha, de ha valami nem indokolt, az a magas lóról való beszéd.

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.