Időben figyelmeztették a NASA-t! Megfelelő kabinnal túlélhették volna a tragédiát a Columbia utasai

Az űrhajó személyzeti menekülési lehetőség nélkül nem biztonságos emberek szállítására.
_{2003.02.04 08:04}

AFP: Az elmúlt évben a NASA többször súrolta a tragédiát

A Columbia űrsikló szombati tragédiája előtti évben az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) több ízben is csak hajszállal kerülte el a katasztrófát nem egy űrmisszió esetében. A Columbia január 16-i indítása 22 hónapja az első volt, amely a NASA által kijelölt időben történt, a fellövést nem odázták el többször, napokkal, ahogy más űrrepülőknél sok esetben tették. Az űrhajózási hivatal adatai és az AFP által "magasnak" mondott forrásokból megszerzett más információk szerint az elmúlt esztendő során több felbocsátást is súlyos műszaki incidensek kísértek.

A szombaton, a világűrben végrehajtott kísérletek tizenhat napja után tragikus véget ért STS-107-es misszió is egy évet késett (nem a fellövés konkrét időpontjára értve). Több alkalommal halasztódott azért, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé tartó repüléseknek adjanak elsőbbséget és lebonyolíthassák a keringő űrállomáson működő személyzetek esedékes cseréjét. A Columbia előtt az Endeavour űrsiklónak voltak legutóbb problémái 2002 novemberében, felbocsátását több héttel el kellett halasztani, mert a személyzet oxigénellátását biztosító rendszerek egyikében szivárgást tapasztaltak.

Súlyosabb eset történt egy hónappal korábban az Atlantis indításakor, amikor az űrhajósok csak egy mentőrendszer megfelelő működésének köszönhették életüket: ha az is meghibásodik, az űrsikló a földön felrobban. E felbocsátás során az a négy robbanótöltet, amelynek lehetővé kellett volna tennie az űrsikló leválását az indítóállástól, nem működött. Az a másik négy, amelynek ilyen esetben kellett pótolnia őket, szerencsére betöltötte funkcióját, ami lehetővé tette az űrsikló számára, amelynek motorjai már működtek, hogy a magasba emelkedjék.

"Az űrsikló elöregedik. Karbantartását és a szükséges infrastuktúrák javítását későbbre halasztották. A helyzet sajnálatos módon nemhogy nem javul, hanem csak romlik évről évre. Amennyiben a javításokat tovább halogatják, elérkezünk egy olyan ponthoz, amelyről nincs visszatérés" - figyelmeztetett 2002 márciusában a független szakértőkből álló űrhajózási biztonsági tanács. 2002 áprilisában Richard Blomberg, e tanács elnöke benyújtotta lemondását, és a kongresszusban kijelentette: "Soha nem nyugtalankodtam annyira az űrsikló biztonságáért, mint ma. Ösztönöm azt súgja, hogy a jelenlegi megközelítés egy jövendőbeli veszély forrásává válhat."

A 2002-es esztendőben végig műszaki problémák voltak, amelyek gyakran a földi felszerelést érintették, de nem egyszer az űrsikló szívét is. A Columbia űrsikló már márciusban nehézségekkel küszködött a felszállási szakaszban, olyannyira, hogy a NASA fontolóra vette azonnali visszatérését a Földre. A felbocsátást követő percekben a repülést a houstoni ellenőrző központból követő NASA-szakértők azt tapasztalták, hogy csökken a nyomás az űrsikló két freon hűtőrendszerének egyikében.

Ez a hibás hűtőrendszer egyike volt annak a kettőnek, amelyek a fedélzeten lévő elektronikus felszerelések túlhevülését hivatottak meggátolni. Mivel a működéshez egyetlen hűtőrendszer is elegendő, a NASA úgy döntött, hogy folytatja a missziót, és az űrhajósok elvégezhették a Hubble űrteleszkóp javítását. Áprilisban, egy hónappal később, az űrhajózási hivatalnak új gondja támadt, ezúttal a földi felszereléssel. Az indítóálláson egy hidrogénvezeték az Atlantis űrsikló indítása előtt néhány órával kilyukadt, ami több hetes halasztást tett szükségessé.

A visszaszámlálást akkor szakították félbe, amikor az indítóállás alapjánál fehér felhő jelent meg. Az történt, hogy elszakadt a hidrogéntöbblet elvezetésére szolgáló vezeték az űrsikló mintegy kétmillió liter üzemanyagot tároló tartályának feltöltésekor. Az űrsiklókat az indítóállásba juttató két vontató gördülő részeinek elhasználódása ugyancsak több halasztást okozott az űrsiklók indításában 2002 nyarán a Kennedy űrközpontban. Ez az űrprogram több szakértőjét is arra indította, hogy megkongassa a vészharangot azokkal a kockázatokkal kapcsolatban, amelyeket a NASA által elrendelt költségvetési korlátozások és a felszerelések elöregedése okoz.