Neje és gyermekei teremtették meg a harmóniát

Palik László: A leggagyibb beosztott vagyok a családban!

Ki gondolná, hogy Palik Laci is egy önbizalomhiányos, duci gyerek volt - A közgazdászként végzett sikeres tévés, háromgyermekes édesapa egykor egyáltalán nem volt jóban azzal az emberrel, aki a tükörből nézett vissza rá.

2009.07.29 13:50rtlbulvar.hu
nyomtatásKinyomtatom
beszélj rólaFórumozok róla
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

Palik László őszintén mesélt arról Szily Nórának, hogy felesége Marsi Anikó, és a gyermekei segítették őt abban, hogy a kövér kisfiú, aki egykor volt, és a munkamániás tévés harmóniára leljen a magánéletben.

Nóra: Mondhatom azt, hogy te egyke voltál?

Palik: Igen, szó szerint.

Nóra: Tehát emellé a becéző jelzőt.

Palik: Így van.

Nóra: Mama szeme fénye!

Palik: Abszolúte.

Nóra: Vágyai teljesítője.

Palik: Abszolúte.

Nóra: És édesapád?

Palik: Számára is, de ő apa volt...

Nóra: Mert édesanyádról beszéltél többet.

Palik: Ő apa volt, a klasszikus, idézőjelben szigorú apa a fiával, nem extrém módon szigorú, de ő nekem az apa, a férfimodell volt.

Nóra: És az milyen modell?

Palik: Hát sokkal merevebb, mint az anyamodell, sokkal kevésbé engedő. Az igazság az, hogy ezt én nem tudtam és nem tudom megvalósítani, mert ugye az első gyermekem lány volt, egy lányhoz való viszony, az szerelem, tehát az apa részéről az örök szerelem.

Nóra: Te vagy a vaj a kenyéren?

Palik: Persze, és a lányom kenegetett is az összes kenyérre, de én is őt, mer hát imádjuk egymást a mai napig, a fiaimmal kapcsolatban valószínűleg azért, mert már a negyvenes éveim közepén ért ez az élmény. Én nem tudok ilyen típusú határozott apakép lenni, mert a leggagyibb beosztott vagyok a családban.

Nóra: Most, de akkor másképp kérdezem! Számodra, ahogy cseperedtél, mint fiú, kiskamasz vagy férfi. Olyan akartál lenni, mint az APA?

Palik: Nem voltak nekem mintáim, hogy milyen akarok lenni...

Nóra: Nem voltak? Nem volt benned vagy megfelelési vágy vagy kényszer?

Palik: NEM! Sőt általában minden alól ki akartam bújni, és én a szó nemes értelmében, egy tipikus utcagyerek voltam.

Az életem első 18 évében egy semmilyen teljesítményt nem nyújtó, kövér, puha, puhány kisfiú, és egy idő után fiú voltam, aki nem kell a csajoknak, aki pubertás korát úgy éli meg, hogy a férfivá válásából semmi nem történik, mert bottal nem piszkálnád meg, tehát az én első 18 évemet ma már én sem piszkálom meg bottal. Én az egész életemet kompenzálom, azt az első 18 évet kompenzálom.

Nóra: Még mindig?

Palik: Persze, persze.

Palik Laci azonban ma már kellemes balatoni környezetben igyekszik választ kapni a még megmaradt kérdéseire. És ezeket a válaszokat legtöbbször gyermekeiben találja meg.

– Én egyszerűen szerelmes vagyok, hogy egy nagy családban létezem, bemegyek egy szobába és ott biztos van abban a szobában egy gyerekem. Ma a friss ambíciók, amik bennem vannak, az mind a családdal kapcsolatos.

Palik azt is elmondta Nórának, attól sem zárkózik el, hogy a család még népesebb legyen. Persze ennek a vágynak a beteljesüléséhez még Anikó beleegyezése is kell....

Palik László szerint a Hungaroring olyan, mint egy ördöglakat!

Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.