Világvége

Kihalás szélén a tobzoskák

A kihalás szélére sodorta az orvvadászat a tobzoskát. Az állat húsa, szarupikkelye és bőre is keresett a feketepiacon, olyannyira, hogy a tobzoska az állatkereskedelem első számú áldozata világszerte.

2018.07.30 01:33ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret

A tobzoskák testét - a nevüket is innen kapták - tobozszerűen borítják szarupikkelyek. Pikkelyes hangyászoknak is hívják őket, mert főként hangyákkal és termeszekkel táplálkoznak. Afrikában és Ázsiában élnek, elsősorban húsukért, bőrükért és pikkelyeikért vadásszák, amelyeket a hagyományos kínai és vietnami gyógyászatban hasznosítanak - mondta Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC európai regionális megbízott igazgatója az Inforádiónak.

"Státuszszimbólum is, aki egy családi vagy üzleti ebédnél fel tud kínálni tobzoska húst, azzal a gazdagságát tudja mutatni, ezenkívül pedig bőrtermékeket készítenek belőle, sajnos nagy a kereslet, és nagy profitot tudnak termelni a csempészek" - hangsúlyozta a megbízott igazgató.

Több mint hét tonna tobzoskapikkelyt foglaltak le pénteken hongkongi vámosok Kína különleges adminisztratív térségének kikötőjében egy Nigériából érkezett konténerben. A lefoglalt tobzoskapikkely értéke majd félmillió dollár, a konténer szállítói a hongkongi teherkikötőben azt állították, hogy műanyagot szállítanak benne.

A tobzoskák minden ázsiai országban védelem alatt állnak és a washingtoni egyezmény (CITES) szerint tiltott a nemzetközi kereskedelmük. Az illegális kereskedőktől Ázsiában leggyakrabban tobzoskákat koboznak el.

Környezetvédelmi szakemberek szerint az ázsiai tobzoska húsának és pikkelyeinek illegális kereskedelme, az egyre növekvő kínai kereslet és a törvények betartásának hiánya miatt a pikkelyes emlős szinte teljesen eltűnt Kambodzsa, Vietnám és Laosz területéről az utóbbi két évtizedben. A térségben olyan kevés tobzoska maradt, hogy távolról, Afrikából próbálnak szert tenni rájuk.

Sajnálatos módon az illegális csempészet és kereskedelem a tobzoskát a kihalás szélésre sodorta, és nagyon erőteljesen veszélyezteti a fajt - világított rá Kecse-Nagy Katalin.

Hozzátette azt is, hogy fogságban nagyon nehéz tartani, nemhogy szaporítani.

"Nagyon lassan szaporodik a természetben. Évente általában egyszer, és akkor is maximum 1-2 utódot hoz a világra. Az lenne a fontos, hogy a természetben, az eredeti élőhelyén próbáljuk megvédeni természetvédelmi őrök segítségével, és csempészeti útvonalakon a vámosok képzésével. Próbáljuk a keresletet csökkenteni" - fejtette ki a megbízott igazgató.

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.