7,4-es erősségű

Újabb földrengés rázta meg Nepált

A Richter-skála szerinti 7,4-es erősségű földrengés rázta meg kedden reggel Nepál keleti részét. Katmanduban pánikot okozott az újabb szeizmikus aktivitás, noha számítottak utórengésekre. Az emberek az utcákra rohantak az épületekből.

2015.05.12 10:14ma.hu
nyomtatásKinyomtatom
+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméretbetűméret
Forrás: RSOE EDIS

A kedd reggeli földmozgás epicentruma a nepáli fővárostól, Katmandutól nem messze, a Mount Everest alaptábora közelében, 18,47 kilométeres mélységben volt.

Helyszíni jelentések szerint Katmanduban pánikot okozott az újabb szeizmikus aktivitás, az emberek az épületekből kirohantak az utcákra.

Gyakorlatilag folyamatosan rázkódik Nepál

Csak ma ilyen erős rengések voltak Nepálban - Forrás: RSOE EDIS


A magyar szeizmológiai állomások is regisztrálják a folyamatos utórengéseket

Mint ismeretes, 2015. április 25-én magyar idő szerint 8 óra 11 perckor nagyon erős, 7,8-as magnitúdójú rengés keletkezett 10 km-es mélységben Nepálban, Katmandu közelében. Ehhez hasonló erősségű rengés évente csak néhány fordul elő a Földön. Ha a földrengés epicentruma lakott terület közelébe esik, mint ebben az esetben is, komoly pusztulás megy végbe - írta Facebook-oldalán az MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriuma. A természeti csapás a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 8 046 halálos áldozatot szedett, és több mint 17 800-an sérültek meg.

A magyar szakemberek már akkor leszögezték, hogy a rengést várhatóan még hónapokon keresztül utórengések fogják követni, a főrengés méretéből adódóan az utórengések között is előfordulhatnak további károkat okozó események.

A földrengés kiváltó oka alapvetően az Indiai-lemez és az Eurázsiai-lemez közeledésére vezethető vissza. Ez a folyamat Nepál területén körülbelül 2 cm/év sebességgel zajlik. A mozgás során közetfeszültség halmozódik fel, amely előbb-utóbb a kőzetek töréséhez, azaz földrengések kipattanásához vezet.

Hasonló méretű (M=8) rengés legutóbb 1934-ben keletkezett Nepálban. A paleoszeizmológiai kutatások sajnos azonban nem zárják ki az ennél lényegesebb nagyobb földrengések lehetőségét sem. A kutatások szerint a legnagyobb rengések átlagos visszatérési ideje 1000-3000 évre tehető.

A földrengés hullámait a magyar szeizmológiai állomások is regisztrálták.

MTA CSFK GGI Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium


Kapcsolódó írások:

Amennyiben a Könyjelző eszköztárába szeretné felvenni az oldalt, akkor a hozzáadásnál a Könyvjelző eszköztár mappát válassza ki. A Könyvjelző eszköztárat a Nézet / Eszköztárak / Könyvjelző eszköztár menüpontban kapcsolhatja be.